Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-08 / 72. szám
286 tiszteletű Molnár János ur, mint a küldöttség vezetője felemlítette a haza sorsának jobbra fordultát és a ministernek e körüli érdemeit, mire a minister ur megemlítve az absolut és constitutionalis minister közötti külömbséget, hogy tudniillik az egyik ugy- szólva senkinek, a másik pediglen a haza minden polgárának felelős tetteiért, felhozá szükségességét annak, hogy a minister köteles a külömbözö helyeken levő hiányok felöl saját érzékeivel meggyőződni, hogy azokat gyökeresen orvosolhassa, — a mit ő a mennyire erejétől kitelik tenni is fog. A pottanfolyamra összegyűlt tanítók tanfelügyelő királyi tauácsos Réthi Lajos ur vezetése alatt tették tiszteletűket. A tanfelügyelő ur előadta, miszerint a jelen évben a tanítók a póttanfolyamra nagyszámmal jelentek meg, és hogy a tanítás és tanulás nagy lelkesedéssel és érdekeltséggel folyós végül éltette a minister urat, mint a tanítók ösmert különös pártfogóját. — A minister ur nagy örömét fejezte ki a tanítók igyekezeti felett, felemlítette az államnak és a tanitóknak egymásiráuti kölcsönös kötelességét, hogy tudniillik az állam köteles a tanítókat olyan lielye- zetbe hozni, hogy szükséget ne szenvedjenek, a tanítók megint viszonyt kötelesek magokat kimivelni és az államnak haszonvehetö jó lionnpolgárokat nevelni. Államunk fájdalom mind az ideig nem volt azon álapotban, hogy a tanitók iránt kötelességének teljes mértékben megfelelhetett volna, de remélli, hogy azon idő nem messze van ; ő részéről mindent fog tenni arra, hogy az állam a tanitók iránti kötelességének megfelelhessen és megfeleljen. A tisztelgések bevégeztével a minister ur a város képviselete által rendezett bankettban vett részt. Miután lapunkat zárnunk kell a még körünkben mulató minister ur ittléte alatti eseményekről jövő számunkban tudósítjuk tisztelt olvasóinkat. Szláv - lapszemle. A románországi kérdés, Írja a pétervári „Birzs Vjedorn“ úgy mint ezelőtt a schlesvig-holsteini, szükségkép háborúkra fog vezetni. Bismarcknak érdekében áll ezen ügybe Oroszország és a nyugati hatalmak ellenében Ausztriát beleboutani. A románországi ügy oly stádiumba lépett, a melyből már a keleti nemes megoiuasa. rejioaiictiK. m. Ausztria azon elhatározásának küszöbén áll, váljon Poroszországnak vagy a nyugati hatalmak pártját kell fognia. Ezen pont körül a gasteini találkozás összes értekezletei fognak forogni. Ausztria valószínűleg, a lehetőség szerint ingadozni fog s nem lesz kedve az oly koA vidéki tagokat szállásra az egylet Pesti tag' jai hívták meg. Kedvezmény a szállitás iránt is történik, a melyről következő értesítés ad felvilágosítást : Figyelmeztetés az egyházi reformegylet közgyűlésére utazóknak. Az egyházi reformegylet t. tagjaival tudatom, hogy a következő vasúti és gőzhajózási társulatok részesítik egyletünk tagjait a vasutakon a II. és III. osztályon ; a gőzhajón pedig I. és II. osztályon fél- dijjas kedvezményben : 1) Magyar kir. államvasut ; 2) Cs. k. szabadalmazott kassa-oderbergi ; 3) Alföld-fiumei vasút Nagyváradeszéki része ; 4) Cs. kir. osztr. államvasut ; 5) Cs. k. déli vasút, Magyarország minden vasúti hálózatán, ide értve Horvát-Tótorszá- got is, a trieszti gyorsvonat kivételével, 6) Tiszavi- déki vasút, 7) Első szab. dunagözhajózási társulat, ide értve Mohács-Üszögi vasúti vonalat is; és e fél- dijjas utazási kedvezményben minden egyleti tag részesülhet, ha igazoló jegyet szerez magának. Igazoló jegyért Somogyi Rudolf ref. gymnásiumi tanár úrhoz (Pest, Szénatér 6. sz.) forduljanak. — Ugyanekkor nyilatkozzanak a tagok a végett is, hogy óhajtanak e mérsékeltebb díjért vendéglőben, vagy magánházaknál ingyen-lakásban részesülni. A vasúti féldijjas jegyek érvényesek oda és vissza szeptember 20 tói október 10-dikéig. Pesten, 1871. Augusztus 25-kén. Kovács Albert, egyleti titkár. Csak azt jegyezzük meg még, hogy Németországon efféle reformegyletek széliében működnek mindenfelé. A Döllingerféle ó - katholikusok határozottan különbözuek ezen reformegyletiektől, mert azok a katholikussághoz kötik magokat, csupán a pápai csalhatatlanság ellen tesznek kifogást ; ezeknek törekvése ellenben nem szorítkozik vallás felekezetre. Mindenesetre érdekes, figyelemmel kisérni, hogy mi lesz ezen mozgalmakból. moly kérdésnek rohanva végbemenő megoldásához ; do más részt Bismarck nem oly ember, ki az ügyet sokáig bizonytalanságban hagyná. A románországi kérdés reá uézve próbakő, melyen Ausztria érzületeit akarja kipuhatolni, hogy ezután a szerzett tapasztalatokhoz képest cselekedjék. Szem előtt tartva ezt, el kell ismernünk, hogy a jelenlegi gasteini összejövetel nem lesz puszta tény, s az legalább oly fontos eseményeket fog eredményezni, mint azok valónak, melyek az 1865-ik évi találkozásra következtek. — Az újvidéki „Zás z tava“ (1/9. 97 sz.) azon távirati üdvözleteket hozza, melyekkel a Versecen ülésezett szerb ifjúság általános gyűlését (összesen 263 igazolt, tag vett benne részt) mindenünnen előzönlötték. Mutatványul ime a következők: Szőreg: Csak bátran szerb sólymok ! A ti határozataitokat elfogadtuk.^, Tudja meg az elnyomó , hogy él a Szerb. Éljen Mileticsíiuk ! Éljen a szerb „Omladina“ ! Zitnony: Harczoljunk ! Itt az ideje, hogy nehéz terhűnktől szabaduljunk. Szabadon értekezzetek testvéreim, adja ég ! villanna fel minélelőbb a szerb fegyver a csata mezőn. Lássák be ötszázados esküdt ellenségeink, hogy érett a Szerb czéljáuak kivitelére. A szerb reactioráriusokat és árulókat bélyegezzétek meg, gondoskodjatok, hogy éljen a fölébredt szerb felvilágosultság, hogy éljen az összes szláv-szerb nemes nemzet, hogy éljen vértanuk és nemzeti jogainak védője, testvérünk Miletics Szve- tozár! — Zom bor: A szerb jövő harezosainak test véri üdvözletünk ! Harczoljatok rettenthetleniil, a mi részünkön az igazság! Éljenek a nép barátjai, éljen a egyesült szerb fiatalság, éljen halkatlan karezosunk Mileletics ! Zágráb: (Cetinjei tanitók.) Működjetek a szerb közművelődés terén, de ne feledkezzetek meg összes népünk felszabadításáról és fennálásáról. Esküdjünk meg, hogy fegyverrel kezünkben a rabigában szenvedő testvéreink felszabadítása munkájában találkozunk a csatamezön s bebizonyítjuk Európának : hogy él a szerb s hogy hős a Szerb ! Éljen a szerbek vezére Miletics ! stb. stb. stb. (A táviratok mindanyia alá vannak jegyezve.) A th.-szt.-mártoni „Narodné Noviny“ ( 187J. 0 lys 102 ) лИхаЛтаюа uoü/. magiinalr, a fr. Lloyd“ által a felvidéki állapotokra vonatkozólag tett fölfedezéseket a következő commentárral kisérni : Bizony liijábólvaló a tanácsadás, hogy a felvidéken népszerű s fedhetlen életű egyéneket kellene a hivatalokon alkalmazni. A trón politika téves következményekre vezet, ezek pedig nem személy változtatás, hanem más politika követése által távolithatók el, ámbátor tagadni nem lehet, hogy népszerű, feddhet- len életű és becsületes emberek alkalmazása hathatós szolgálatokat tenne. Azt azonban a jelenlegi kor mánytól várni nem lehet, mert minden eddigi kine- I vezéseiböl csak az az egy tűnik ki világosan , hogy mindeu törekvései oda irányozzák, ellátni előnyös hivatalokkal mind azokat; kik az ő politikáját vallják, ellátni saját hiveit. Meglehet úgy vélekedik, hogy a hivatalok ilyetén betöltése által saját állását és jövőjét biztosítja jóllehet a tapasztalás ezt bizonyítja, hogy válságos időkben gyönge az ilyen támasz, mert tanúi voltunk oly jelenségnek is, hogy épen azok, kik a leghivebbeknek tartattak, kegyelőik és pártfogóik által, a legelsők pártoltak el, midőn látták, hogy protectoraik ügyei alkonyat felé hanyat- lani kezd s a láthatáron uj csillagok kezduek fölme rülni. Alkotmányos országban a közönség bizalma az, mely a kormáuynak erőt nyújt ; valljon azonban e bizalom megnyerhetö-e oly embereknek kinevezése által a magas hivatalokra, kik iránt a közönség semmi bizalommal nem viseltetik, s kik e bizalom megszerzésére nem is képesek ? Innét van, hogy már oly körökben is, hol a kormánypárt eddig biztosan számíthatott pártolásra, többé kevésbé ellenkező irány tapasztalható, aggodalmas föcsóválásokkal kisérvén a kormány országos gazdálkodását, miből azt lehet következtetni, hogy a jelenlegi kormány és pontja nagyon veszt az általa eddig elfoglalva tartott térből s hogy bizony igen sok hordóra lesz szükség, ha a jövő követválasztásoknál is győztes fog akarni lenni. — Hanem azért a balpárt sem örvend, kivált a nemmagyar nemzetiségeknél, valami nagy bizalomnak. Eddigi megtartása a nem magyarok legjogosultabb kívánalmai irányában nem csak, hogy meg nem nyerte azokat, hanem inkább elidegenítette tőle. Onnan az következtethető, hogy ha a jelenlegi uralkodó többség ki is emeltetnék a nyeregből, öröksége aligha a magyar balpártra szállana át. Különösen most, midőn Cislajthániában mulkatlanul szükségesnek tartják, a nem német menzetiséggel kiegyezni, a magyar politikusok, tartozzanak bár melyik párthoz, eddigi kiméletlen eljárásukkal a nemmagyaros irányában nem fognak kivinni semmit, ha mindjárt akár menyire csépelnék is a pan slavism üst $ ijesztgetnének vele. * 2 *) külföld. A franczia nemzetgyűlés pártjait Thiers elnökké történt proklamáltatása legkevésbbé sem nyugtatta meg. A jobboldal boszankodik, hogy a Rivet-félc indítvány elöl nem térhetett ki, s kénytelen volt Thiers elnökké való proklamáltatásába beleegyezni, a baloldalt pedig nyugtalanítja azon körülmény, hogy ugyanazon törvény által egyszersmind kimondatott a nemzetgyűlés alkotmányozó jellege. Minden párttöredék gyakori értekezéseket tart. — A nemzetgyűlés föloszlatását ezélzó mozgalom, mely már oly nagy hullámokat vet az országban, hogy a nemzetgyűlésnek az adott viszonyok közt sem lehet azt figyelemre nem méltatnia, egyik főtárgyát képezi a baloldali párttöredékek értekezéseinek. Ama lapok száma, melyek a mozgalom élére álltak, naponként szaporodik, a municzipiumok sürgető kérvényeket küldenek be, úgy hogy a nemzetgyűlés legalább egy harmadrészét kénytelen lesz, a közvélemény nyomásának engedve, kisorsolni és uj választásokat elrendelni. A porosz-osztrák-magyar entente czirkulusait újabban egy elodázhatlan kérdés kezdi zavarni, mely nem más, mint hogy mi történik Oroszországgal a porosz-osztrák-magyar szövetség létrejöttének esetére. A bécsi és berlini félhivatalosok e kérdésre csak per tangentem felelnek meg, miből azonban kitűnik, hogy Oroszország közvetlenül nem lesz tagja a középeurópai béke ligának, mert Ausztria-Magyar és Oroszország „belső okok“ miatt nem férnek meg egy szövetségkonglomerátumban ; de azért Oroszország közvetve mégis szövetséges lesz ; akkint t. i., hogy Ausztria-Magyarország jó viszonyban lesz Poroszországgal, Poroszország viszont föntartja régi jó barátságát Oroszországgal ; az pedig arithmetikai igazság, hogy ha két mennyiség egy harmadikkal egyenlő, úgy egymás közt is egyenlő. Ezen harmadik összekötő mennyiséget természetesen Porosz- ország képezi. így okoskodik a berlini „National- Ztg“ felhivatalosa. Nem ily határozott, de nem kevósbbó „megnyugtató“ hangon szól az „A. A. Ztng“ bécsi levele — mely azonban szintén érinti a berlini ka binet közvetítését Ausztria-Magyar és Oroszország közt. — A bécsi és berlini félhivatalos levelek ezen egybevágó tendencziája daczára mégis tartja magát ama hir, mely Thiers és Gorcsakoff találkozását helyezi kilátásba. A „Constitutionnel“, mely e hirt komolyra veszi, még hozzáteszi, hogy az Ouchy melletti Beau- rivage várkastély lesz a találkozás helye, mely helyet az orosz kanczellár minden év nyarán meg szokott látogatni. Ezen hir azonban a Nevva partján semmi viszliangot sem látszik kelteni, igy alkalmasint csak azt jelenti, hogy franczia részről óhajtanák e találkozást. A porosz-osztrák-magyar entente cordiale tehát nem csak a bécsi és berlini kabinetek, hanem a spree- és dunaparti hivatalos és félhivatalos lapok közt is teljes virágzásban van. A franczia lapokból. — Aug. 31. — Armin báró véglegesen kineveztetett a franczia köztársasághoz német követté, Waldersee ideiglenes követ pedig visszahivatott, hogy mint ezredes, egyik uhlan ezred parancsnokságát vegye át. A sept. 4-k i ünnepély megtartásáról eme communiquet olvassuk a Siécleben : Ne- hánynap óta előttünk némileg gyanús okokból azon hir kezd szárnyalni, hogy különböző republikánus komiték s kiválóan a szajnai köztársasági bizottság, tüntetést készülnek szervezni szept^ 4-kének megünneplésére. Ami ez utóbbi bizottságot illeti, ez a köztársasághoz való minden szilárd ragaszkodása mellett is, idöszettitlennek tart ily tüntetéseket mindaddig, mig ellenség tartja megszállva az országot, de egyszersmind veszélyesnek is lát mindon ilyes kezdeményezést, tekintve a monarchikus agitátorokat, kik csak kedvező alkalomra várnak, hogy a köztársaságot előnyükre kizsákmányolhassak. *) Úgy gondoljuk, miszerint nem érdektelen tisztelt olvasóink előtt, ha közbe-közbe a mind inkább élesülő sláv viszonyokról értesítjük.
