Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-08-25 / 68. szám
— 270 — Az államnevelés czélja, tekintve saját viszonyainkat. A XIX-ik század magasztos jelszavát szabad egyház, szabad állainban-megérteni és követni a népek és nemzetek feladata; de bogy az első könnyebb mint az utolsó, a tapasztalás bizonyítja. Az emberiség életfájának két korhadt ága, a polgári és vallásos szabad akarat, a szabadság tiszta levegőjén, az igazság mentegető sugárinál ujéletre vált. — A szabadság eszméjének meghonosítása által oszlott a tudatlanság sötét homálya, tisztult az emberi látkör és a kábító s veszélyes babonából józa- nult a nép, többé nem képzelni, hanem látni, nem készülni hanem termi óhajt : az ember érzi méltóságát, követeli jogát, s igyekszik megérteni feladatát. De arra, hogy a népek és nemzetek boldogok és elégedettek legyenek a jelenben és biztosak a jövőben, a társadalmi és polgári életben az erkölcsi épségen felül, munka, tudomány és miveltség szükséges. A miveltség és tudomáanyosságbau való elő- haladás pedig leginkább a neveléstől függ; de az embert, mint Kölcsey mondja, egyenként vagy csoportosan a maga hasznáról felvilágosítani a legnehezebb feladatok közé tartozik. Hogy a nevelés nagy feladatát czélszerüé az államkezébe adni, vagy nem, arra az eredmény utján szerezhető tapasztalat a legbiztosabb felelet; any- nyi azonban áll, hogy az államnevelés gyengébb joggal mint ésszerűséggel bir ; de oly viszonyok között mint jelenben a miénk, a törvény iránti tiszteletlenség. s a nemzeti kormány iránt való bizalmatlanság súlyos vádja alá esik minden ellensége az állam nevelésnek: ha pedig tekintetbe vesszük a szánandó előzményeket, melynek szomorú eredményét leginkább az alsóbb iskolák növendékeinek hiányos kiképzése mutatja, — akkor az állam nevelés ellensége, a fejlődés és haladás valódi gátjául tekinthető. Az államnevelés czélja, mint bárhol, úgy nálunk is kevés külömbséggel e két pont körül cső portosul : az egyetemes miveltség előmozdítása, a felekezetiesség megszüntetése. Azon társadalmi együtlét, mely állam nevet visel. Európában úgy mint másutt, a béke és boldogság s az ebből folyó jólét előmozdítását munkálja, nemzeti jogok és törvények alapján, s a szerint tökéletesíti ön magát, a mint a józan eszmék világa kisebb vagy nagyobb tért tölt be, a szabadság szerelme, több vagy kevesebb szivet hevít, és a szerint erősödik az állam, •> mint a jog és igazság ereje nő, vagy fogy koiv anyzási rendszerében. Ma már azon jogok közös pántheonában a szabadállamban feloszlottak ; kölcsönös jog és kötelezettség alapján az egyén, az államhoz, az állam az egyénhez van kötve ; hogy pedig az egyén tiszta tudatával birjon szükséges és lényeges voltának, és helyes ismeretével az állam iránti kötelességének, felvilágosítás és oktatás szükséges, ennél fogva kell, hogy a nevelés a lehető legkiterjedtebben eszközöltessék. Az államoknak és polgároknak tehát egyaránt meg vannak, kötelességeik, jogaik, a melyeket egymás iránt teljesíteni kell, s ez által a viszony szorosabb, az összetartasi erő mindenesetre szilárdabb ; de minthogy a társadalmi jólétet és boldogságot egy- oldalulag sem elérni sem fenntartani nem lehet, szükség, hogy áldozati kötelességet teljesítsünk mindnyájan, vagy mint Hobbes mondja, a hatalom egyik részéről le kell mondani, hogy a másik részt biztosítsuk, hogy pedig senki adós ne maradhasson az emberiség és az állam iránti kötelességével, azokat a kiknél a nevelési akarat hiányzik a közjóiét és miveltség érdekében kényszerítse az állam : miután a lélek e nemesebb rész osztatlan sajátja a palota jét, kurta bundáját s eczettel párolt fekete fejkötőjét. A lámpást szaporán le kapta a szegről. Telve volt méreggel, maga sem tudta hova ; ment a förgeteggel. — Csúnya kis idő volt épen farsany farkán, ropogott a hó a varga patak hidján. A kutyát nem kellett volna kihajtani, de mint bolond, futott a féltékeny Sári. — Tanakodott hova lett az átkozott dög, ebbe a hidegbe csak nem vitte el az ördög. Meg állt egy szegtelen s tépelődött magában, és a még itt kínozza a gondja, egy szekérzörgését távolról meghallja. Utsza neki Sári ha az ördög a szekerén épen a prókátort viszi. Fut a szekér felé, és mikor oda ér, mi mozog előtte egy szamár, egy vén parazt, meg egy szekér. — Hát hol jár, mit keres kend, kérdi az öreget, tán kend is vén kopó a feleségitöl szökött meg. (Folytatása következik.) és gunyhó gyermekeinek, szükség, hogy idomitása és fejlesztése az emberi méltósághoz illöleg közös, s jótékony legyen. Ha számot adnánk a világ lángelméinek, bizonyosan többen lennének azok, kik gúny- hók, vagy egyszerű hajlékokban születtek mint a kik a palota lakói közül emelkedtek ki ; és ez természetes ; a virág sem a hegytetőn, hanem inkább a völgy ölén fakad, s a tenger gyöngye sem a viz szilien, hanem annak mély és nyugalmas fenekén terem. — Ha már az egyetemes miveltség előállítására, a szellemek felkutatása és munkásságban való tartására legbiztosabb ut, az államnevelés, úgy az nemcsak pártolás, hanem megvédés és biztosításra érdemes. — (Vége következik.) Vidé к. Háromszék, 1871 augusztus 22-én. Törvényszéki elnökeink kinevezéséhez. Mindenország jóllétének egyik főbb tényezője : a gyors és olcsó igazság szolgáltatás, s hol ez nincs a népesség és helyi viszonyokhoz arányitva, ott a törvénykezés laza és a polgárok anyagi kimerülését vonja maga után. Számos esetet tudnék e tárgyban felhozni, de kiindulási pontom a törvényhozásban általánosan elfogadott elv, annak támogatása is felesleges. Midőn Háromszék törvényhatóságának oly hő reménye telyesült a S--Szt.-györgyi és K.-vásárhelyi törvényszékek megadásával, egyszersmind feltámadt kebleinkben a vágy : vajha ezen törvényszéki államások akint töltettnének be, hogy azok a törvényvilágos czéljával, a szakképzettség és bírói feddhetetlenséggel megegyezők lennének ! Nem, mintha a m. kormány e tekintetbeni elhatározásában kétkedni kívánnék, hanem azon sokat kifejező elv létesítéséért említem ezt föl, hogy nem az összest egyért, hanem egyet az összesért. A törvényhatóság egyik legmagassabb államása, a törzényszéki elnökség, hová nemcsak tekintély, hanem mindenekfölött szakképzetség, pontosság, és mi több, a legszeplőtleneb jellem kivántattik. Törvényszéki elnök érdem nélkül nem lehet; annak hazafinak kell lenni és köztiszteletben részesülnie ; megkívánja ezt az állás melyet visel, meg a bizalom melynek folytán öt a kormány e nagy horderejű állásra emeli. Es midőn a kormány ez irányban választását nemsokára megteszi, szabadjon hinnünk, hogy a törvény 4. §.értelmében a fenntebbi kellékek mellett tekintettel leend arra is, hogy az olyanok kik eddig mint ilyenek voltak a nép, a közbecsiilés által választás utján alkalmazva, és hivatásuknak kitűnő szakképzettség, ügy buzgalom és lelkiismeretes szorgalommal tettek eleget, elsőbbségben részesitessenek. A kivatalos lap, mintegy a jövő hó közepe tájt hozni fogja kinevezéseket, és biztan remélljük, hogy törvényhatóságunk jelen derék és fáradhatlan törvényszéki elnökei, az О Felsége által ezen államásra kinevezettek sorában leendnek ! —B —s.— Külföld. FRANCZIA ÜGYEK. Párisból 16-ról jelentik: — „A Français“ azt állítja hogy a mart. 18-iki eseményeket vizsgálóbizottmány constatirozá, miszerint a poroszok a com- munenek kedveztek, a menyiben apr. 20-ig fegyvereket, s hadiszereket bocsátottak be Párisba, még ugyanekkor a versailles-i csapatoknak a porosz vonalakhoz való közlekedését megtilták, Apr. 20-ika óta a poroszok semlegességet tanúsítottak ; — a commune bukását előrelátván. A „Times“ párisi levelezője 15-ről következő adatokat közöl : „A szélső-bal, miután az előbb helyeslé a Thiers teljhatalma meghosszabitása iránti javaslatot, most — úgy látszik — e rendszabályt meghiúsítani szándékozik. Ezért azt hiszik, hogy a conservativ párt oly egyezkedést fog fölajánlani, mely melet a javaslat megnyerhetné annak támogatását. Leflo tábornok nagyon meg van elégedve ama fogadtatással, melyben a czár által részesittetett, ki öt formaszerint biztositá arról, hogy semmiféle szerződés sem létezik közte s a német császár közt. — Még nem érkezet válasz a négy megye oda- hagyatása iránti föltételek elfogadására vonatkozólag, s okunk van hinni, hogy Berlinben nehézségek keletkeztek, ama rendezkedések tekintetében, melyek állítólag Manteuffel tábornok és Pouyer - Quertier közt megállapittattak. Az összes párisi lapok igen keserűen nyilatkoznak a gasteini találkosásról. Legélesebben szól a „Siècle.“ A „Patrie“ kijelenti, hogy a „Berlingske lidende“ „jogosultan dementijé“-nek daczára Bismarcknak Dánia ellen teendő állítólagos lépéseiro vonatkozó közleményét teljesen föntartja. A „Paris-Journal“ jelenti : Metternich herczeg már előkészületeket tesz elutazásra ; lemondását véglegesen beadta. A Németország és Francziaország közti hivatalos viszony folyvást igen feszült, s a frankfurti alkudozások még mindig egy helyben állanak. Azon eset hogy Polingnyben két német dragonyos agyonlövetett, s a német katonákra az ablakokból lőttek, a berlini hivatalos köröket is elkeserité. és a félhivatalos sajtó egyre fenyeget, hogy hasonló esetek ismételése a háború újra kitörését eredményezhetné. Páris uj megerősítéséről gondolkoznak. Az egyik terv szerint Versailles lenne az uj védelmi rendszer központja. A Mont-Valerien és a Bruyères, Serves, Mcudon és Ckatillon körüli állások erődítése védenék Párisi, a most is leggyengébbnek bizonyult délnyugoti oldalról. Versailleson túl nehány elsáuczolt tábor alakíttatnék s igy az ellenség kényszeritettnék, hogy csapatait még nagyobb körben helyezze szét, lia Párist ostromolni akarná. ANGOL ÜGYEK. Az alsóház f. hó 16-iki ülésében Sir John Greynek azon indítványát tárgyalja, mely vizsgálatot kíván, a Phoenix a park-ban történt esemény tárgyában. — Sckmitli a Phoenix park-ban tartott mee- ting-en elnökölt, a rendetlénségek miatt a rendőrséget kárhoztatja, mint a mely ok nélkül támadta meg a néptömeget ; — továbbá a lord - helytartót, mivel az utóbbi a törvény, s az alkotmány ellenére járt el. — Gladstone az inditvány ellen szól ; — mivel az a lord-helytartó, s a rendőrség eljárását megróni látszik ; — ö jobbnak tartja, az egyéni panasz emelésének szabad folyamatot engedni, mielőtt a kamara vizsgálatot rendelne. 0 a mellett marad, hogy a kormány nem lépte túl a jog határát. Erre Grey indítványa 75 szavazattal, 23 ellen elvettetett. London, aug. 19. Az alsóház tegnapi ülésében Enfield közli, hogy a kormány értesülése szerint a franczia kormány a franczia kikötőkbe érkező minden egyes hajóra egy frank vámot fog vetni. NÉMET ÜGYEK. München, aug. 18 Egy esküvőnél, melyet Friedriech tanár végzett, a plébános megjelent és meg akarta gátolni az esketést a templom eljárása által. — A Francziaországban álló bajor megszálló csapatok lényeges, erősbitéseket nyertek. A porosz püspök fuldai értekezlete f. hó 3-án tartatott meg egész csendben, s hogy mit végeztek ott ez urak, azt a nyilvánosságban még nem tudják. De vasárnap aug. 6-án Fuldáról keltezve fölolvasta- tott valamenyi berlini kath. templomban egy irat, mely 15 paragrafusban éles és erős kritikával támadja meg a porosz kormány rendszabályait s végül kikö- zösiti mindazon katbolikusokat, kik a csalliatatlanság dogmáját el nem ismerik. Az okmány hat nagy foliólapra terjed, s ezen okból nem a nagy istentisztelet alatt lett fölolvasva. Aláírták az összes német püspökök, még a porosz hadsereg in partibus püspöke is. A „N. Alig. Ztg.“ a német klerikálisokat pártolja. Ez Bismarch lapjában igen föltűnt s a katho- likus mozgalmat bátorította. Most azonban a „Staats Anzeiger“ dementiroz- za a félhivatalos közlönyt, elmondván, hogy minden liirlap a kormányközlemények mellett magánnézeteket is tolmácsol, és hogy a „N. Alig. Ztg.“ ide vonatkozó czikkeiben hiányzik azon világosság és egység, mely a kormánytól megkövetelhető s hogy a lap néha téved azon állás megítélésében, melyet a kormány a reichstagi czentrummal és a katholikus kér- déssel szemben elfoglal. A liberális sajtó igen örül ezen maga nemében első dementinek. A német tábornokok dotácziója még mindig nincs elintézve. Csak anyiban erett a dolog, hogy most már tudják, ki fog a milliókból kapni, u. m. az öt állam hadügyminiszterei : Roon porosz, Fabrice szász, Prankh bajor, Wagner würtenbergi és Beier badeni miniszterek, három diplomata, a szász Delbrück, a bajor gróf Brày s Mitnacht viirteubergi miniszterelnökök, s végül nyolez tábornok : Moltke, Blumenthal, Stichle, Manteuffel, Fran- secky, Werder, Kirchbach és Goeben. A bajor miniszterválságról írják, hogy abban nincs semmi elv vagy rendszer, hanem puszta sze
