Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-07-28 / 60. szám
239 — mi nem mulasztjuk el megtenni e kötelességünket. Mi tudomány, fegyelem, egy tanult nemzet által gyö- zettünk le. S viszont mi is csak akkor győzhetjük le e nemzetet, ha legalább oly tanultak leszünk mint ö, ha oly fegyelemhez tudunk szokni mint ő. Ami a hadsereg oktatását illeti, e tekintetben a légmentes elzárás felszámithatlan károkkal jár. A helyett, hogy eltávolitanók magunktól a hadsereget, igyekezzünk azt magunk közzé vegyíteni. Az ország egyik szélétől a másikig való szakadatlan vándorlás a katonát közönbössé teszi minden iránt, nem köti öt semmi, senkihez, és semmihez; mit csak úgy szüntethetünk meg, ha állandóbb szokások által a társadalomhoz csatoljuk öt. Ez által a katonai szolgálat épen nem fog szenvedni, mert a mellett minden ezred legalább három hónapot a háborúban tölthet évenkint; elégedjünk meg ezzel s ne nyújtsuk liosz- szabbra a tábori eletet! A franczia bank állapota napról-napra javul s az angol banknál történt kamatlableszallitást Párisban is követték. Ez nevezetes bizonysága a franczia-bank szilárdságának s a pénzügyi történelemben ritka esemény, hogy oly roppant rázkódások után egy pénzintézet ily hamar rendes kerékvágásba tudjon lépni s összhangzatosan működni a többi európai nagy bankokkal. Érdekes és följegyzésre méltó, hogy a franczia bank igazgatósága két millió frank- nyi alapítványt tett oly czélból, hogy ennek kamataiból mindazok, kik a commune rémuralma alatt a bank kincseit oly önfeláldozással és sikerrel védelmezték, éltük fogytáig évjáradékban részesittessenek. OLASZ ÜGYEK. A pápa egy küldöttség fogadása alkalmával legközelebb megemlékezett a polgári házasságról is. „A polgári házasság behozatala, úgymond ő szentsége a jelen század eleje óta roppant károkat okozott az egyház érdekeinek. E mellett a forradalom nem elégszik meg a tartományok el'mételével, hanem ismételve megkísérti a pápaság megsemmisitét. „De mivel folytatja Pius — a vallás fönmarad, a polgári, az egyház közbenjárása nélkül kötött házasság az egyház által olyaunak tekintetik, minő az valóságban, t. i. ágyasságnak, az egyház szögletkő és magas szikla marad, hol a forradalom hullámai megtörnek, midőn azt szétzúzni törekesznek,“ ANGOL ÜGYEK. Az angol felső és alsóház, továbbá a kormány és sajtó között ez idő szerint komoly összeütközés forog fönt. A felsöliáz a második fölolvasás alkalmával, megakasztotta a hadsereg reform bilit, mely a többi közt a tiszti rangok vásárolhatóságát megszünteti. A képviselőház szívesen csatlakozott ezen égetővé vált reformhoz ; a nemes lordok nagyobb része azonban orvosulatlanul akarja hagyni az angol katonai intézmény ezen tátongó sebét. A kormány úgy akart segíteni a dolgon, hogy kormányrendelet által szüntette meg a tiszti rangok vásárolhatóságát addig is, mig a törvényhozás intézkedik a dologban. A sajtó egy része azonban, főleg a „Times,“ most a kormányt alkotmánysértésről vádolja, mint vádolta erről Dizraeli Gladstonet a parlamentben. Legújabb. S t r a s s b u г g, j*tilius 21. Az elsass- lotharingiai hivatalos lap törvényt tesz közzé a német vám- és adótörvényeknek Elsass-Lotharingiára való kiterjesztése iránt, és pedig a vámegyleti 1868. julius 7-ki törvény, továbbá a czukor és sóadóra törvény s a vámegyleti árszabály, a mennyiben e dolog érvényben nem volna, a bi- zodalmi kanczellár által meghatározott napon lépend érvénybe. A nevezett lap továbbá a törvényke- rési rendtartás módosítására nézve tesz közzé egy törvényt, mely szerint ezentúl Elsass-Lotharingiában csak egy íelebezési törvényszék lesz s az első folyamodásu tár- sasbiróságok helyébe újon szervezett tár- sasbiróságok lépnek. A járásbíróságok kereskedelmi és bé- kebiróságok számára uj illetékességi területek jelöltetnek ki. Egy végrehajtás rendelet a felebbezési törvényszék székhelyét Colmarba, a társasbiróságok székhelyét Metz, Saargemünd, Zabern, Strassburg, Colrnár és Mühlhansenba teszi s ezek illetékességi hatáskörét szabályozza. Ugyané lap az 1871. és 1872-kl igazságügyi költségvetésről szóló törvényt is közli. Nagy - Becskerek, julius 22. Azon hirre, hogy a vasúti összeköttetés Szerbiával megállapittatott, nagy öröm és lelkesültság uralkodik, miután ez által városunk is részesülend a rég óhajtott vasúiban. — Pár is, julius 21. A „Vérité“ jelentése szerint Cissey hadügyminiszter fölszó- litá Hodolicli ezredest, a párisi osztrák magyar követség katonai attachéját, hogy a Magyarországon fönálló honvédségi szervezet szabályait franczia nyelvre lefordítsa. Pécs, julius 22. Az „Oesterr. Correspondes“ jelenti, hogy Prokesch báró, internunczius, fürdőidényre Ragatzba utazott. — Beust, közös kanczellár este Hoffmann és Vraniczany osztályfőnökök kíséretében Karinthián át Gasteinba megy. Berlin, julius 22. A „Reichsanzeiger“ jelenti: Ha a császár az Eure, Somme és Seine Inferieure departementok kiürítését elrendeli, az első hadtest és az első hadosztály főhadparancsnokságai megkezdik hazaindulásukat. P á r i s, julius 22. A „Journal de Débats“ gyors kiürítést a béke és maga Németország érdekáben óhajtja, mivel a poroszok jelenléte az ellenséges érzelmet Francziaországban csak táplálja. Vegyes. (Követés reméltó.) Debreczen városa Jul. 19-iki comuuitási ülésében közművelődési czélokra egy négy ezer köblös földet ajánlott fel. Éljen! és követtessék. (Kronstäd terek Hunyadmegyében,) Hunyadmegyóből panaszos levelet vesz az „Ellenőr.-1 Egy bizonyos „Kronstadterek“-nek czimzett germa- nisáló compagnia fészkelte be oda magát s Petro- zséuyben s Puszta-Kalánon egyaránt dühöng a magyarság ellen, О kelméknek az sem tetszik, hogy a russi magyar kir. postamester számokra magyar vevényeket állít ki, s úgy henczegnek, mintha csak ott fészkelödnének Bömakiában. Kérjük e jó urakat nézzék el, hogy itt Magyarországon mi is élhessünk magyarokul. (Kelet.) (E ür do vend égek.) A jó idő beálltával gyorsan szaparodtak fürdőink vendégei. Előpatakán f. hó fd-ig 2tí5-re ment a családok száma; Zajzonban ugyan azon időig 71-re. (Reform a kath. papok öltözetében.) Komából távirják tegnapról, hogy a generalis vicarius egy legújabban kibocsátott rendeletben megengedte a papoknak miszerint jövőre rövid bajuszt és pofa- szakállt viselhetnek. A papi öltözet csak délelőttre lesz kötelező, d. u. a papok tetszésük szerint öltözködhetnek. (Macs kaki állítás.) A londoni kristálypalotában f. hó 13-án megnyílt a már régen előre hirdetett ^ macskakiállitás. Képviselve van ott Európának, Ázsiának, különösen Angorának, Aleppo és Kon- stanczinápolynak minden macskafaja. A kiváncsiak és a macskabarátok figyelmét nagy mértékben magukra vonták a tibeti zöld macskák, s egy siami macska, melynek testalkatáról, szőrének szingazdag- ságáról és tűzben forgó szemeiről nagy elismeréssel szólnak a hozzáértők; de minden kartársa fölött kimagaslik lady Lubbock küldeménye, egy pézsma- fajú pompás állat, melynek nagyságáról, hosszú selymes, fehér szőréről, bodros farkáról, aranysárgában csillámló szemeiről elragadtatással írnak az angol lapok, s mely sokkal inkább magára vonja a közfigyelmet, mint az algieri tigris-macskák, repülő-macskák, s az ó- és újvilág itt elszámithatlan ritkaságai. (A Vezúv) ismét nyugtalankodik. Az utolsó napokban oly mértékben okádta a tüzet és lávát, hogy nagy katastrófáktól kellett tartani. Egyéb nem is kell már a f. év áldásához, a viz megtette rombolásait, most a tűzre kerül a sor. (Az igazi franczia vér.) íme egy példa, mennyire nyerte meg Bismarck az elsass-lotharingiai francziák s főleg franczianők szivét. Egy ifjú, előkelő, rendkiviil gazdag s nagy jövőjű porosz tiszt a metzi őrségből, egy ottani előkelő család gyönyörű leányába lett szerelmes s nagy nehezen bemenetét szerzett magának a családhoz, hol a leány előtt egész katonásan kitárta szivét s házasságot ajánlott; felszámlálta vagyonát, fényes jövőjét. A leány végig hallgatta öt s aztán e szavakkal fordult hozzá: Ez nekem még mind kevés, ha majd öt milliardja lesz önnek, akkor szívesen fogom önt látni; azt akarom, hogy nászajándékom épen fedezze hazám kadisarczát! Most pedig Isten velünk! (Három baj társ.) A hazatérő német katonák sok csinos adomát beszélnek Francziaországról. Egyike a legcsiuocabbnak a következő : „lei reposent trois bons camerades“ ez volt felirata egy fris sir- dombra alkalmazott, durván faragott fakeresztnek Gra- velotte közelében. A gravelottei nagy csata után nagy sírokra volt szükség s a németek elhatározták, hogy a „három bajtárs“ sirjat kitágítják s a franczia elesetteket oda temetik. Hozzá is fogtak s nemsokára elősikerült hérom hor do tele a legfinomabb franczia borokkal, melyeket a furfangos tulajdonos igy vélt megmenthetni a hivatlanok szomjától. A „jó bajtársak“ feltámasztása könnyen elképzelhető. (A magyar ipar vívmánya.) Berlinben f. hó 12-én a gazdasági muzeum igazgatója által géppróba tartatott, melyen a pesti kertészeti muzeum igazgatója Girókuti Ferencz is jelen volt, és melyen többet közt egy Eckert nevű porosz egy Vidats-féle ekét mutatott be. Eckert megfogván az eke szarvát nehány sor tiszta egyenes barázdát hasított az ekével. Ekkor Girókuti állt az ekeszarvához; magyar ekének, úgymond, nem kell a szarvát fogni, és beillesztvén és megindítván az ekét a körülálló németek nem kis bámulatára olya tiszta, 9 hüvelyk mélységű barázdát hasitett a magára hagyott ekével, hogy csak koll. Szerkesztői izenetek. A Ploesti Deák egyletnek. Önök szives üdvözletét az egylet jegyzőtől t. Szöts Josef úrtól vettem, igen örvendek, hogy a Nemere önöknél tetszésben részesül, és biztosítom önöket, hogy a Nemere mint eddig úgy ezentúl is, a közes jó egyetértés előmozdításában fog működni, e tekintetben biztosíthatják önök ottani igen tisztelt román barátainkat is. Vidék Kézdi-Vásárhely julius 26. Gondolom nem irigykednek reánk a brassai magyarok, hogy méltán nekünk jutott osztály ré szünkbe Lendvay ur felséges játékában gyönyörködhetni. Megvallom csadálatosan hangozna ha én innen a Lendvay ur játékárai kritikát akarnák Írni, azért szépen hallgatok csak annyit említek meg, hogy ily nemű művészet élvezetében mostanig még részünk nem volt. Derék Lendvaynk ügybuzgoságáért ki mint értesültünk, a vidéki színészet emelését tűzte ki czéllául, nem lehetünk elég köszönettel és eles- meréssel, adjon az ég neki erőt és kitartás, hogy ezen a téren még sokáig működhessen. Elkellett volna hogy hallgassan-e, de félek ki fúrja az oldalom, azért hát csak megmondom: Nállunk a brassóban adutt 5 darabon kiviil a Nagy Mihály ur társulata egy 6-ikat t. i. annak rendes nők czimii darabot és fogja adni. Hanem ez nem onnan ered, mintha Nagy Mihály ur a brassói magyarság ügybuzgósága iránt nem viseltetett volna elég elesmeréssel, hanem onnan, hogy mint szavának álló ember, első hirdetmény én nem akart túl menni. Milyen jó hogy nekünk nem Ígért semmit! annál többet adhat! Ha jól értesültünk jövendőben úgy nekünk mint a brassóinknak nem csak kedves Lend- vaynhoz hanem még kedvesebb nejéhez az innepelt müvésznöhez is lesz szerencsénk, minek mi előre is igen nagyon örvendünk.*) B. L. A közönség köréből.*) Nyiltlevél. Tekintetes Gött János úrhoz, Brassóváros érdemes Óra- torához, az iparegylet és a nyugdíj intézet elnökéhez, stb. stb. mint a Kronstädter Zeitung szerkesztőjéhez. Nagyon tisztelt szerkesztő ur ! Az ön tekintélyes lapjának múlt szombati számában egy figyelemre méltó közlemény jelent meg az én szegény kartársaimról, az ország különböző részein működő tanfelügyelőkről. Felettébb tudom méltányolni uram, hogy bokros elfoglaltsága közt ön a tanfelügyelőkről sem fe- dedkezik meg. Mindamellett engedjen egy egyszerű megjegyzést. Bizonyosan a véletlen akarata (mert ugyan hogy is lehetne roszakaratott tenni fel önnél, Brassóváros nagyérdemű oratoránál, az iparegylet, nyugdíjintézet s atb. alnökénél ? !) hogy az ön tekintélyes *) No várjon csak édes Nagy ur, ha ön minket igy mig tréfált, mi is meg tréfáljuk önt, is ha jövőben ide jön, nem eresszük tovább és léte alatt mindég tele házról gondoskodunk. A s z e r k.
