Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-13 / 47. szám

— 187 —

hogy e fölterjesztésekre semmi legkisebb ala pos ok nincsen, miután e fölterjesztések által megtámadt országgyűlési határozat czélja semmi más, mint hogy egy külön törvényjavaslat nyujtassék be mely által a talmács-széki és törcsvár-kerületi birtok- viszonyok az átalános úrbéri törvényektől elkülönítve szabályoztassanak ; mire alkalmat adának : a szelistye- és talmácsszéki lakósok által évszázadokon át folytatott pörök, p. о. a szelistye-széki 1772, 1784 és a talmács-széki 1784, 1822, 1825-beli produetionalis

pörök 17 99-töl egész 1848-ig; a szelistye-széki, ugyan ily neműek 1774, 1803, 1806. 1811, 1824, 1827-ból, melyek gyakran erőszakosságig, emberölésig fajultak ; a fiscalis directoratus és a thesauraria- tus megtámadásai 1782 — 1792;' a szelistyeiek jogvitái 1841 —1848-ig és a talmácsiak ma is folyó pőréi ; számtalan más káros viszályok es a nevezett székek folytonos tiltakozásai a bét birák igényei ellen ; végül az utóbbi évek súrlódásai, melyek feles szánni bűnügyi keresetet idéztek elő s ép a nem szabályozott birtokviszonyokból származtak, mely tények eléggé bizonyítják, hogy e sajátságos birtokviszonyok szabályozása, mindkét rész anyagi és szellemi nagy kára nélkül, továbbá nem halasztható s igy e szabályozás keresztülvitele a lekötő legykény- szeritöbb szükséggé vált immár;

hogy e szabályozás különleges, az általános úrbéri törvénytől elütő törvény által kell, hogy végrehajtassák, mert ezt mimagunknak is épen úgy el kell ismernünk, mint minden ez ügygyei ismeretes erdélyrészinek és valamennyi erdélyrészi országgyűlési képviselőnek — kik közül egyetlen egy sem emelte szavát a nevezett országgyűlési határozat ellen ; a mire nézve elégséges bizonyságot szolgáltatnak : az 1825-diki productionale forum nyilatkozatai ő Felsége legmagasabb elhatározása 1725-ben a tal- mácsi ügyben aztán az udv. kancellária kibocsát- ványa 1839-ben a szelistyei ügyben ; a k. fiscalis directoratus ismételt (1782 és 1784) nyilatkozatai; a Appr. Const. V. 80. szelystyeszékre vonatkozólag, a Resinar község pőrében hozott magas és legma- gasb határozatok főkormányszéki 5599/lsoo sz. a.; dicsőséges Mária Therézia legmagasbb leirata 1770- böl ; mindezek eléggé bizonyítják, hogy a királyföldi, illetőleg a szelistye- és talmács-szék s törcsvár- területi birtokok egészen más természetűek és a megyék és székely székek birtokviszonyaitól egészen elütök, a miért is a viszonyok nem is szabályozhatók egy átalános, a megyék és székely székek számára készített, úrbéri törvény által, hanem egy külön, saját viszonyaink szem előtt tartásával készitett törvény által rendezeudők.

(Vége következik.)

Vidé h.

Baláílbánya 1871, Junius 8 lka.

T. ez. szerkesztőség !

fernere“ czimü becses lapjának folyó hó 19- röl megjelent 40-dik számában, Szabó Lajos, Csik- széki törvénybirö ur, egy általa illetéktelenül foganatba vett — végrehajtási kitelepítést érdeklő — bírósági eljárás fölött nyilvánított megilletödésem alkalmából, jónak látta személyemet kicsiuylö „szakismeretekkel nem biró ! kifejezése kíséretében, a nagyon t. ez. sajtó közönségnek bemutatni.

Szabadjon remélnem, hogy a t. ez. szerkesztőség már r.ékem mint inegtámodottnak, becses lapjában tért fog nyitni a kihívott önvédelemre.

Sajnálatomat kell kifejeznem mindenek előtt, hogy Szabó Lajos ur érintett önkénytes nyilatkozatában — talán a kissé kellemetlennek talált sajtói nyilttér közeléből távol tartandó — fenyegetéssel igyekezett hatni, hogy ha t. i. az általam állítólag tett nyilatkozat szerént ! kitűnő jeleseknek! nevezett ügyvéd urak, ezen ügy fölötti bírálatot, a nyilvános térre fognák átvinni, bizonyos ki nem számított hatást és vissza hatást, az illetők maguknak tulajdonítsanak,“ mert higygye meg sz . . . ur ! hogy e2en kérdés, ily fölhívás nélkül, talán önelhatározás folytán, a felsőbb bíróság zártkőrében maradandóit volna; de Szabó ur kihívására hallgatni annyit tenne, mint beösmerni, hogy valakinek oka is lehet talán tölle félni ; miért is a tényállást, a közönség szükséges tájékozása végett, a következő vázlatban terjesztem elő ;

Csik-Japloczai Mánya Dávid urnák mint felperesnek a Csik-Szent-Domokosi bánya társulat mint alperes ellen 5845 frt. 36 kr. s járulékai iránt feu- forgó kereseti ügyében, ns. Csik-Szék törvényszéke, a fizetésre marasztaló, jogerőre jutott Ítélet alapján, még múlt 1870-ik évben Február 16-án több fekvő- ségeket, s ezek között különösön : a Csik-Szent-Do- mokos melletti Lalánbánya község alsó végénél, az úgy nevezett Boty alját 6615 — 6623 h. r. számig jelzett községi ut, és Kurko István szomszédságában

körül irva : árverezők, ilietőleg más vásárlók hiányában, felperes magára vereti, tehát megvásárolya.

A Csik-Szent-Domokosi alperes rézbánya társulat ellen időközben s nevezetesen 1870-dik év Február 25-én mint vagyonbukott ellen a rendes csőd eljárás megnyittatván, ezen közbejött tény folytán, a csődrend tartás 64. és 66-ik §-ai szellemében, minden bíróságoknál a bukott alperes társulat ellen függőben lévő perek beszünteteudők, s illetőleg további illetékes eljárás végett a kitűzött hirdetményben magát kellőleg megnevezett abrudbányai bánya — mint csődbírósághoz átteendők lettek volna. —

E helyett azonban, ns. Csik-Szék törvényszéke felperesnek múlt 1870-dik évi április hó 28-ról 1516 sz. a. kérvényére, a szabályszerű vételár felosztás helyett — a vásárlóit birtokba leendő bevezetését elrendelvén, annak fogauatositása rendén, múlt 1870- ik évi Julius hó 29-én, tehát már a csőd megnyitása után — az eljáró biró ur felperes azon jegyzőkönyvre adott kérvényére, hogy miután az általa végrehajtásilag megvásárolt úgynevezett Botyalja régebben sokkal nagyobb kiterjedéssel bírt, mint a •hogy a végrehajtási lefoglalás alkalmával körül Íratott, s illetőleg a mily határok közt eladatott, — felperesnek régi kiterjedésében adatassék birtokába; daczára illetéktelenségének, s külömben is az előzmények szerént korlátolt utasításainak, a birtokba való bevezetés rendén, a községi elöljáróságnak egy régibb adomára alapított bizonyítványa folytán, hogy a telekkönyvezós előtt — a Boty alja sokkal tovább s illetőleg az olvasztó épületig terjedett, alperes társulat laktelepeinek — addig a végrehajtás által nem is érintett — jelentékeny részébeu s e között oly területben is , a mely bányakönyvileg belévén még régebben iktattva — eltekintve a csőd eljárástól — dologjogi tekintetben sem tartozauda hatásköréhez : a törvényszék jóváhagyása reményében — felperest bevezette, a nélkül, hogy ezen sajátságos eljárást megelőzőleg, a bukott alperes társulattömeg gondnoka megidéztetett és kihallgattatott volna ; az eljáró biró ur igyekezett ugyan Klutsch Zúzda tisztet a jegyzőkönyv előzményében, mint alperes társulat képviselőjét feltüntetni, s igy magát némileg fedezni, de hogy mennyire sikerült ez, az illetékes képviselet értesítése hiánya mellett, kitetszik abból, hogy ugyan csak Klutsch Ede azon jegyzőkönyvet mint helyetes falusbiró Írja alá, -- az 1870-ik évi augu- stus hó 25-én ns. Csik-Szék törvényszéke a csőd eljárás megnyitása folytán, minden alperes bukott társulat ellen, ottan folyamban volt pereket át tett az Abrudbányai csőd bíróságnak ; mégis felperes M. D. ur kérésére folyó évi April hó 14-ról 1310 sz. a. végzésével ns. Csik Szék törvényszéke a tények sorozatát méltólag befejezendő : Sz. ur kiküldött

I égre liajtóbiztossa által csendőrök fedezése alatt — 29 bányász laktelepet, mely soha M. D. részére lefoglalva, következőleg eladva nem volt, egy önké- I nyes eljárás útyán — akkor, midőn külömben is az általa is ösmert csődbíróság egyedül lehetett még I végrehájtási állásában is az ügynek további eljárásra I illetékes — felperes M. D. urnák kezére juttatott.

Ez a száraz tény álás ; itélyen a jogi közvélemény, mennyire volt alapjuk az úgynevezett, „jeleseknek“ a vázlott eljárás fölött megbotránkozni.

Zakariás István,

Baláni tömeggondnok.

Külföld.

FRANCZIA ÜGYEK.

Jourde közlése szerint, ki a commune pénz- ügyministeréül működött — ez utóbbi segélyforrásai a kincstárban talált 4, a vasutaktól elvett 2, és a franczia bank által előlegezett 24 millió fr.-ból állottak. Annak kiadása, mely főleg a nemzetőrség zsoldjából állott, egyre-másra naponkint 800.000 fr - ra ment föl. Jourde kijelenti, hogy цока a commune

350.000 fr-ot szentelt a nemzetőrség fizetésére, a harcz vége felé csupánn 30.000 embert gyűjthetett össze activ szolgálatra. Másrészről marquis Ploeuc, a bank helyettes-kormányzója kijelenti, hogy a bank csak 16 milliót előlegezett, s hogy annak biztosítékai érintetlenek.

Párisban teljes csend uralkodik ; s minden érdekeltség Versaillesban látszik öszpontosulni. A rö vid-utoni katonai kivégzések már megszűntéknek nyilváníttatnak ; azonban Páris némely részei még mindig igen veszélyesek a katonaságra, vagy azokra nézve, kik azon gyanúban állanak, hogy versaillesiak. Elfogatások folyvást történnek ; a Párissal való rendes közlekedések helyre lesznek állítva. Már is könnyű bele bemenni, de nehéz kijutni. A színházak legközelebb meg fognak nyittatni, a katonai hatóságok által rájok szabott bizonyos megszorításoknak maradván alávetve.

— Még mindig kétségesnek látszik, hogy vájjon Courbet, a festész, elveszett-e vagy nem. A legutóbbi tudósítások szerint, ő a bajor haderővel együtt Párison kívül van.

A nemzetgyűlésben f. h. 2-án .egy váratlan indítvány tétetett Brunet, baloldali követ által, a Bonaparték, s a Bourbon ház száműzetésére vonatkozó törvények eltörlése iránt.

Trochu tbk kifejté ama körülményeket, melyek ama kormányt meggátlák abban, hogy az országra hivatkozhassék sept. 4-ke és 18-ka közt, midőn Páris körülzárolása bekövetkezett. Trochu előadá, hogy a nemzeti védelem kormánya már Páris körülzárolta- tása előtt belátta, miszerint Francziaország kénytelen lesz békét kötni.

О bebizonyitni iigyekezett, hogy Favre-nek összes erőfeszítései meghiúsultak azon elfogadhatlan föltételekkel szemben, melyekhez köté Bismarck egy oly nemzet-gyűlés összeülhetését, mely egyedül lett volna illetékes, a franczia terület egy része elidegenítésének kérdése iránt határozni.

A kamara Trochu fölvilágositásait, melyek leleplezés jellemével birtak, némi tetszéssel fogadá, azonban Germain, noha igazságot szolgáltatott a tábornoknak, s elismerte a helyzet nehézségeit, azt állitá, hogy mindjárt a császári kormány megbuká- sának s egy uj kormánynak a párisi követekből lett alakulása napján, ez utóbbinak a választókra kellett volua hivatkoznia.

Versailles-ból 4-ről jelentik: „Azt állítják, hogy a Thiers hatalmi jogainak meghosszabbítása iránti indítvány hétfőn fog előterjesztetni.“

ANGOL ÜGYEK.

Az alsóház f. hó 2-iki ülésében Bruce, és lord Enfield, Bourke és Lacke kérdéseire válaszolva kijelentik, hogy a franczia kormánytól semmi közlés sem érkezett a kiadás tárgyában ; hogy a kormány semmi hivatalos értesítést sem kapott az Ítélet nélküli agyonlövetésekről, s következőleg e tárgyban Versailles-ba semmiféle előterjesztés sem intéztetett.

OLASZ ÜGY'EK.

Mint Rómából jelentik, a pápa parancsából 5- én a Párisban agyonlövetett kuszokért mise tartatott. A civita-véchiai kikötőben állomásozó „Orenoque“ franczia hadihajó legénysége 4-én a lakossággal együtt ülte meg az alkotmány ünnepét.

OROSZ ÜGYEK.

Pétervár, junius 5. Winecken osztrák magyar konsul több orosz bankárral egyetemben engedélyt kapott egy bank alapítására, mely az orosz külke- reskedés előmozdítását tűzte ki czéljául. A részvény- löké 8 millió ezüst rubelt tesz.

Román lapszemle.

Az Albina 43-ik számában négy hosszú hasáb van megtöltve — a brassói testvérülési actusnak — ez úttal — érdekében. Az „Alb.“ elismeri, hogy kezdetben e tényt hidegen fogadta, de erre alapos oka volt, mert egy politikai fogásnak tekintve, attól félt, hogy a románok hiszékenységével vissza fognak élni. Most azonban — közölve egész terjedelmében az odavaló román bizottság programmját, melyben oly tételek foglalnak helyt, melyek a román nemzeti ügyre nézve csak előnyösek lehetnek, de károsok nem — bocsánatot kér a brassói testvérektől s elismeri, hogy eljárásuk indokolt volt.

Gróf Andrásy egy alkalommal úgy nyilatkozott : hogy minden máskép menne, ha tudná, hogy a román követelések elismerésével — az erdélyi román nemzetet megnyerte ! No s — erre a brassói történet egy kiáltó érv!

Ugyanitt következik e tárgyban még egy fel- világosító cikk s az „Alb.“ szerkesztősége csillag allait bocsánatait kér, hogy abból a „Federatiunea“ ellen foglalt megalázó elnevezéseket, kemény és sértő kifejezéseket kihúzta.

Legújabb.

В é c s , jun. 8. A körmenet a legnagyobb pompával ment végbe a császári pár s az egész udvari személyzet reszve- vése mellett. A visszakocsizás alkalmával a császári párt nagy néptömeg lelkesülten megéljenezte.

Berlin, jun. 8. Az orosz czár és Alexis fölig, ma érkeztek ide s az in- dókázban a császár által fogadtattak.

Konstantinápoly, jun. 7. Ma