Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-06-06 / 45. szám
Brassó, 1871. Eis« évi folyam 45. szám. Kedd. június 0. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft, — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Honvéűemlékünnep Sepsi-Sztent-Györgyiiii, junius 4-dikén. Sepsi-Szent-György mellett, az olt felett, a szép mezőn 400 honfi alussza örök álmát három sírban. 1849-ben julius ötödikén 8000 kozák rohant ezen 400 honvédre. Ilyen aránytalan küzdelemben lelte ott sírját a hős 400 hazafi. Ezek emlékére Sepsi-Szent-György pi- aczán szándékoznak díszes szobrot állítani. Addig is azonban, mig az elkészülne, állítottak sirkövet ki a mezőre, a sirokfölé. Ezen sírkő áilitása alkalmából tartottak innepélyt f. hó 4-ikén. A tanácsháztól indulva d. e. 10 óra körül, fejérbe öltözött szép hölgyek nyitották meg a menetet, koszorúkat vivén az alvó bajnókok sírjára. Hölgyek után a város főbírája m. Daczó János és Tuzson hon- védörnagy ur vezették a pár ezer lélekre becsülhető résztvevőket. Ott volt az egész honvédtisztikar ; azokkal együtt a S.-Szt.- Györgyön állomásozó közős tisztek. Sepsi- Szent-György testületéi , magán polgárai teljes számban állottak ki. Voltak sokan Háromszékről és valami húszán Brassóból. Kiérve a sirhoz, a vetések közé, kardal után fölált az ifjú ev. ref. lelkész Göde Károly ur, és mindenkit mélyen megható, emelkedett szellemű, szónoki nyelvezetű beszédben emlékeztetett meg a nemzeti szabadságharcz nagy koráról, — annak hőseiről, áldozatairól és megilletődve az itt nyugvó 400 bajnokról. Beszéde után a sirt ifjú nők borították el koszorúval, miközben a taraczkok folyvást dörögtek. Következett a rom. katk. lelkész hazafias, ájtatos imával ; azután a gör kel. fálflá. Poroszország* létre jövetele és terjeszkedése. (Történelmi correpetitió,) irta a Denevér. (Folytatás). II. (a nagy) Frigyes 1786-ban következett halálakor, örökösére, öcsse Ágoston Vilmos fiára II. Frigyes Vilmosra 2515 Q mértföldnyi területet 6.000. 000 lakossal, 200.000 embernyi hadsereggel és 70,000.000 tallért meghaladó állam kincstárral hagyott, melyeknek a könnyű szerrel öröklö tékozlást közelitö fényűzésé által nem csak hogy hamar nyakára hágott, sőt a szép összeggel szemben még 28.000. 000 adóságot is szerzett az állam részére; — de mindennek daczára államai területét mégis gyarapította „Anspach és Baireuth hercegségek“ megszerzése által, továbbá Lengyelország második felosztásakor Danzig és Thorn városok mellett 1,060 О mértföldnyi és a harmadik felosztáskor 977 Q mértföldnyi területet kapott, Poroszországnak kezdettől fogva mindig azon különös szerencséje volt, hogy gyenge sőt könnyelmű fejedelem alatt inkább gyarapodott, úgy látszik a sors még mindig kedvezett neki még ziláltabb visszonyok és oly körülmények közt is, midőn más állam inkább hanyatlásnak indult volna. A szelleme fejlődésnek II. Frigyes Vilmos rortfán imádkozott magyarul elébb, utóbb beszentelte- a sirt egyháza román nyelvű szertartása szerint. Lelkészek után a 48-iki hős őrnagy, most Háromszék főjegyzője, Vida Dániel festette a harezos napok képét, melyeknek zaja, küzdelme, trombitaszó, ágyudörgés, a győzelem s a veszteség mintha most is szemei előtt volna. Ezzel vége volt az ünnepélynek s ta- raczkdörgés és karének közt vonult vissza a közönség Sepsi-Szt.-Györgyre. Ebédelni legtöbben együvé gyűltek a város vendéglőjébe ott a városi főbiró kezdeményezésére megindultak a felköszöntések és emelkedett hangulat közt egymást érték. — A főbiró átalában köszöntötte meg a brassai vendégeket ; Császár Bálint képviselő azok közül Felirentheil Vilmost, a brassai német comité elnökét. Fehrentlieil felelt, kívánva Sepsi-Szent-Györgynek sok jót s mentői hamarább vasútat. Majd Sep- si-Szent-Györgyért, Daczó, fobiráért, Tuzson őrnagyért és Vida Dánielért, Császár Bálintért, Sepsi-Szent-György szépeiért, Háromszék hőseiért, a Nemereért, Donáth Józsefért, Gödé Károly lelkészért s atb. külön poharak ürittettek. Császár Bálint •— a ki átalában vezérszónokként szerepelt ez alkalommal — köszöntötte a jelenlevő Zaminer Edét, mint szabadelvű szász embert. Zaminer választékos nyelvű német beszédben válaszolt, lelkesen éltetvén a „nagy magyar nemzetet“, mely- ily lelkesen üli meg hősei innepét. Azon alkalomból, hogy az innepélynél különböző lelkészek, azok közt a román is, együtt szerepeltek, — Kenyeres Adolf mindenféle gátot vetett, a szollás és sajtó szabadság sőt a vallás szabadság is az 1788-ban kiadott vallási edictum által a protestantismussal meg sem férő módon korlátoltatott, — holott az előtte uralkodott alter Fritz kimondotta elvét. „xÁllamaimban kiki kedve szerint üdvözöljön.“ (In meinen Staaten möge Jeder nach seiner Façon selig werden ) — De még any- nyira is vetemedett ezen az érzékek rabjává lett fejedelem, hogy — különösen egy Cagliostro Sándor nevű hires csaló által félre vezettetve, — a legba- darabb balliitnek, a lélek idézés és mágiái szemfényvesztésnek eszközéve sülyedett. 1787-ben egy 25.000-nyi poroszsereg nyomta el a német alföldi hazafiak szabadság utánni törekvéseit, 1792-ben Austriával szövetséget kötvén Austri- ával közösen lépett fel a franczia köztársaság ellen, azonban csak hamar kimerülvén II. Frigyes Vilmos 1795. April havában Basclben kötött béke értelmében poroszország a „Rajna bafpartján levő birtokait“ a franczia köztársaságnak adta át, sőt az 1796. Augustus 5-én kötött titkos szerződésben a „franczia köztársaságot ezen birtoklásban végkép megerősítette“ ha hogy Francziaország közbenjárása által a Rajna jobb partján levő német birodalmi részekből kárpó- toltatik, — és azonnal semleges állást foglalván Poroszország el, a többi nemet kormányok zokon eső szemrehányásait vonta magára. II. Frigyes Vilmos 1797-ben hekövetkezett halála után, III. Frigyes Vilmos által követtetett az országlásban, — kiis a fenuemlitett Rajna balparti birtokért, mely összesen 46. Q mértföldet tett az 1802. május 23-án kötött szerződés következtében, kapcsolatban az említett titkos szerződéssel, Fran- cziaországtól 240 gj mértföldet kapott kiegyenlítésként (t. i. Hildesheim, Paderborn, Münster, Erfurt területeit, a Kurmainzi birtokot Turingiaban továbbá felköszöntött a románokkal való egyetértésre és egészben a román nemzetre. Hazafias és lelkes választ adott erre rögtön románul egy jelenlevő román úriember, kifejezve, bogy a mi Brassóban történt, arra mindenütt vágyik a románság országszerte s bogy ők valóban egyek kívánnak lenni velünk a haza szeretetében. Mondani sem kell, hogy ezen felköszöntés kitörő lelkesedéssel fogadtatott. Átalában az egész innepély. hazafias lelkesedéssel folyt le, méltán az elhullott derék hősök emlékéhez. Az elhunytak emléke legyen áldott miközöttünk ; s az élők legyenek méltó utódai a derék elhunytaknak ! Brassó 1871, junius 5. Egy részt vevő. Magyar képviselőház. Mindkét házban hosszabb ülést tartott május 31-én a törvényhozás. A főrendek — átvevén a képviselőház izeneteit az általa módosított törvényjavaslatokról — a földhitelintézetre, az első folyamo- dásu bíróságok rendezésére, azok életbeléptetését ille- ' tő intézkedésekre és a kir. ügyészekre vonatkozó törvényjavaslatokat elfogadták az alsóház szerkezetében. Ez ülésben a képviselők sürgetése — a botbüntetés megszűntét illető törvényjavaslat dolgában — elintézést nyert Cziráky gróf. a főrendi bizottság elnökének azon kijelentése által, hogy az igazságügyéi- még nem szolgáltatta azon bűnügyi adatokat, melyeknek megítélésétől a bizottság határozatát felfüggeszteni jónak látta. A kv. ülését megelőzte egy interpelláczió az állam- vasúti szolgálat magyartalansága ügyében. Gforove ur válasza tanúskodott arról, hogy a kormány részéről ez ügyben nem hiányzik a törekvés, vagy nem eléggé erélyes, vagy nem elég ügyességgel érvényesül mert az eredmény elégtelenségét maga a minister ur is kénytelen beismerni. Kielégítőbb volt a belGoslár és Mühlhausen birodalmi városokat területeikkel.) Poroszország további eseményei az azon időben lefolyt franczia hadjáratok történetében különféle szerzőktől olvasható, — annyi áll, hogy Poroszország a mint igényei kívánták semleges, vagy egyik másik hadakozó féllel szövetséges állást foglalt. Végtére is 1812-ben I. Napoleon franczia császár hatalmas sergét a muszka hadjáratban egy hadtesttel gyarapította York tábornok vezénylete alatt, — mihelyt azonban Napoleon csillaga homályosodni kezdett Kalischban 1813 Február 28-án az orosz czár- ral titkos szövetség köttetett és azon év martius 16-án III. Vilmos, I. Napóleonnak hadat izenvén, (az ugyan azon időben Schwarzenberg tábornagy alatt basonlólag cselekedett osztrákokkal és oroszokkal szövetkezett) a francziák ellen arcot forditván szövetségesből ellenséggé lett, — és martius 17-én intézte a germán népekhez azon hathatós felhívást mely a német nemzet legszabadelvübb fiait va- rázsolá a momentán feltüzött szabadság zászlója alá. Ekkor alapittatott a vaskereszt rendje és vettetett meg a porosz honvédség alapja. Francziaország megaláztatása és az 1815. November 20-án létre jött párisi béke a hosszas liarcz- nak véget vetvén Poroszország 373 Q mértföld területtel ismét szaporodott a szász királyság rovására. — A német nemzet pedig nemsokára kijózanodott azon szabadság mámorból, melyet a porosz kormány gyullasztóit és egyideig céljai elérésére szitván el- isoltott. — (Vége következik.)
