Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-02 / 44. szám

Brassó, 1871. évi am 44. szám. *.. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói száll,ás : Kenyeres Adolf ügyvédi iródája, Nagypiaczon. as Hirdetési díj: 3 hasábos garinond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyom­dájában. A köztörvényhaíóság'ok szervezése és a királyföld. Brassó 1871, május 30-kán. A magyar királyi belügyminister folyó évi május 15-kén a következő rendeletet intézte a megyék, kerületek, vidékek és székek közönségéhez : „A köztörvényhatóságok rendezéséről szólló 1870, évi 42. törvényczikk végre­hajtásának ideje bekövetkezvén, hogy a te­kintetes (czim.) a törvény 91. §-ában tüze­tesen körvonalozott tervezet kidolgozásával megbízandó küldöttséget kirendelhesse, a törvényhatósági közgyűlés határidejéül fo­lyó év junius hó 15-dik napját tűztem ki, s a főispánt (főpolgárnagyot) a közgyűlés­nek ezen napra leendő egybehivására uta­sítottam.“ s. t. i. A mint a beliigyministernek ezen ren­deletéből kitűnik, úgy bizonyos az, hogy a köztörvényhatóságok rendezése iránti tör­vény végrehajtása ügyében már megtéte­tett az első elhatározó lépés, és megindult azon nagyfontosságu belszervezkedési mun­ka, mely az egyesült két magyar hazának közigazgatását uj alapra fektetni van hi­vatva. — Habár négy évi alkotmányos kormány­zat kellett is hozzá, mig az ügyek ezen stádiumához eljutánk, most végre még is biztos reménnyel nézhetünk annak elébe, hogy a közigazgatási szervezés, ha előre nem látott akadályok közbe nem jőnek, még ez év utolsó napjáig, tehát egyidejűleg a törvénykezési szervezéssel, okvetlenül ke­resztül fog vitetni. Ezen hozzávetésünkben nemcsak a belügyministernek eddig elé tanúsított mun­kássága, erélye és ügybuzgalma, hanem magának a közigazgatási törvény azon rendelkezései is megerősítenek bennünket, melyek az átmeneti és vegyes intézkedé­sekről szólván a tulajdouképeni eljárásra vonatkoznak, mely eljárás keresztülvitelére, illetőleg a szervezkedési előmunkálatok be­fejezésére alig szükségeltetik két hónapnál több idő, kivált, ha az illető törvényható­ságok közgyűlései és ezeknek küldöttségei a munkai hozzálátást kellő erélylyel foly- tatandják. Magyarország jövendő sorsa nagy rész­ben ezen köztörvényhatósági szervezés szerencsés vagy szerencsétlen megoldásától lévén föltételezve, kétség alá sem jöhet azon országszerte elterjedt vélelény mely a végrehajtó hatalomnak egyik legelsőbb és legfontosabb feladatául a közigazgatási szervezés végrehajtását tekinti, melynek gyors, pontos és észszerű keresztülvitele annyival inkább szükséges, mivel ennélkül rendes benső háztartásra és szilárd állami életre nem számíthatunk. A mi magát a törvényhatósági szer­vezésre vonatkozó 1870. évi 42. törvényt illeti, erre nézve mi megjegyzéseink sincse­nek, minthogy efelett már nemcsak a tör­vényhozás, hanem a sajtó és közvélemény tekintélyesb része is a maga idejében ki­mondd ítéletét. A belügyministernek fennt említett körrendeleté, mely a törvényhatósági köz­gyűlések határidejét jelen évi j unius hó 15. nap­jára tűzi ki, az ország azon megyéi, kerületei, vidékei és székei közönségéhez intéztetett csupán, melyek soraiban a királyföldi szé­kek és vidékek közönségei nem foglaltat­nak, mert az 1870. évi 42. törvényczik, melyre a ministen körrendelet hivatkozik, a királyföldre nézve külön közigazgatási törvény hozatalát rendeli el, minek követ­keztében a belügyminister a nyert felhatal­mazásnál fogva sietett is a szászok kívá­nalmának eleget teendő a szász nemzeti­egyetem (universitas) összehívását elren­delni, mely jelen év január 10-kén össze­ülvén a kérdéses szászföldi municipialis törvényjavaslatra vonatkozólag egy terve­zetet készített el és ezt további intézkedés végett a belligyministerhez ez előtt két hó­val fel is terjesztette. Az ügyek ilyetén állása mellett azt hittük, hogy a belügyminister a hozzá fel­terjesztett szászegyetemi tervezetet kellő megbirálás és a királyföldön lakó magyar és románság érdekei megóvása után még a lefolyt ülésszak alatt a törvényhozás elébe terjesztendi, hogy igy telyesen kike- rekitve legyen azon nagyhorderejű törvény, mely az ország közigazgatási belszervezke- désére vonatkozik. Azonban az idézett ministeri rendelet­ből következtetve, valamint azon körül­ményt is tekintetbe véve, hogy a törvény­hozó testület ülésezéseit az őszi hónapok előtt alig fogja annyira kiterjeszteni, hogy a sok tárgyhalmaz miatt a szász munici­pialis törvénytervezet tárgyalására is kiter­jessze figyelmét: — fájdalommal bár,de csak- nembizonyossáteszminketazongondolathogy a királyföld szervezése ezúttal elesvén a többi törvényhatóságok szervezésétől, ismét bizony­talan időre, talán ad g r a e c a s c a 1 e n- d a s el fog halasztatni, már pedig ha va­lahol, úgy itt, hói tiz év óta még minden a régi provisoriális közigazgatás alatt teng, bizonyára elkerülhetlen szükség volna egy kis korszerű szervezés végrehajtása. Ez nemcsak a magyarok és románok, ÍÁRCZA. Orvosi jelentés az Élőpatak! fürdő idény lefolyásáról 1870. Az egész időjárás természet ellenes, szokat­lan, többnyire esözö, kíilömbféle irányú szelekkel, a munkás kezek mezeit is lerontó, alig volt 4 nap egy más után folyvást derült, az estvék és regge­lek gyakran büvesek. — Ennélfogva lia a gyógyu­lásért Elöpatakára utazók kíilömbféle súlyos betegsé­gekkel megvoltak látogatva, nincs mit csodálni. — A fürdőbiztosi kimutatás szerént volt Elöpatakán 526 család, személy összesen 1208. — Orvosi utasitás és ápolásomban 220 család részesült legtöbbnyire az emésztő életművek bajainak gyógyítása végett a gyermek komáktól egész a legkorosabbakig, továbbá az innen eredő vérszegény és kórminőségben szen­vedők. —. Sok bonyolódott kóresetek fordulván elő, meg­említem, hogy nagy része a vendégeknek máj és lépdaggal szenvedők voltak és többnyire enyhülést es gyógyulást nyertének. A más kórsággal volt több mell fulladás gya­kori gyomór émelygés, hányás, rendkívüli haspuffa­dás, kóros kövérség, lábak vizenyősségével összefüg­gésben, sikeres gyó^ulással. Aranyeres külümbféle bántalmak nyervén kie­légítő könnyebbülést. Meglepő azon hosszas tapasztalásnak eredmé­nye, mely tanúsítja, hogy az idült kórság miatt szín­telen és gyengeségben szenvedők, legtöbbnyire ne­hány 10—14 napi gyógyvíz használata után felele­venedve és javult színben mutatkoztak. A fürdő biztosi jegyzőkönyv eléggé kimutatja, hogy sok vendég jó távolságról utazott ide, — és megemlítendő, hogy máj és lép baj enyhítéséért, két középkorú egyén használta elébb 2—3 évig a Karls - badi gyógyvizeket, és ottan nem talált hosszasb idő után annyi javulást, mint Elöpatakán két hót múlva, mert Karlsbadban a gyógyvizek használata hévsége miatt mindég émelygést okozott, mely változás a ja­vulásnak akadályozója volt. Az aranyér bántalmai vértolulásban a fej felé ideges kórtüneményekkel egybefiigve, gyakran vérhá­nyást is okozva, különös viszketegséggel kivált a végbél nyíláson — mutatkoztak. E kívül előfordult az idény alatt 12 tüdő vér­hányás kisebb nagyobb mértékben tüdő gümöcs kó­rosoknál — továbbá több méhvérzés az áradásig és 3 vese vérzés. Méh takár részint buja kórból, tiböbnyre méh- gyengeségböl. Volt Difteritis 2. Egyike után a nyelési izmok és idegek beállott bénulása itt elmúlt, és meggyó­gyult. — Váltoláz, csúzos bántalmakkal volt elegendő, volt 4 szélküdési, kik javulást találtak. Vérhasban beteg elegendő és számos szamár­hurut a gyermekeknél, és kóros számtalan has­menés. — Volt Pokolvar egy magtalan nőnél a homlokon — halálozással ; egy románi férfinél a nyakszirten, ki több műtét után 3 hét múlva lábbadozui kezdett. Egy asszonynál a hónaly alatt, mely a balkart és emlőt már szederjessé tette, — meggyógyult többek­nél a kézen és lábon mutatkozott pokolvar, mely kisebb hoszasb idő múlva meggyógyult. — Buja­senyv is volt képviselve kíilömbféle alakban, 'többek­nél szájfekélyekkel — azonban kellő gyógyítás mel­lett elenyésztek. A régi kankók, melyek csak is elvoltak nyomva, kezdettek folyni, hanem gyógyszer nélkül is elállottak. Görvélyes ' nyak daganatok oszlottak el, ki­vált a gyermekeknél a gyógyvíz használata után — továbbá az altesti életmüvék tetemes gümöcs kóros daganata, két esetben tetemesen javult. Több gyermekeknél a viz használata után a geleszták kitakarodtak. A mell fulladásban szenvedők is jól tudták tűrni az elöpataki gyógyvizeket kellő utasitás követ­keztében. A terhes nők is jól tudták eltűrni az elöpataki gyógyvíz forrásait nem is következett bé nállok ko­raszülés. — Az esős idő miatt többeknél csalán kíiteg mu­tatkozott és többeknél a viz használata után bírálati kelések tűntek fel. Bárgyú volt kettő, mely kór esetek a vér vi- zenyösségéből származván, itten gyógyultak. Egy öreg zsidóné szivszélhiidésben elhalt, — továbbá egy öreg héber és ennek hitvesén gyilko- lási merénylet követtetett el. — A nő egy napig sem feküdt, de az öreg férj ástmáticus, életmiives szívbajjal, továbbá scorborticus, 11 nap múlva any- nyira magához jött, hogy Brassóban folytathatta gyó­gyítását. Tetteseit nem sikerült a bíróságoknak ki­nyomozni mind ekkorig. Végre szabad legyen nehány nevezetesb esetet töredékben közlenem : 1) J. 22. éves kisded korától görcsökben esz­méletlenségben gyakran hetenként is többször szen­vedő, gyógyszereket hijjában használt, Elöpatakán 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom