Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-18 / 31. szám
Brassó. 1871. Megjelenik ez n lap helen- kint kétszer kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 fi. — kr. Negyedévre . . 1 f't. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : KenyeresAdolf ügyvéd i irodája, Nagypiaczon. Első évi folyam 31. szám. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. kedd, április 18. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Előfizetési fölhívás. Negyedéves tisztelt előfizetőinket felkérjük előfizetéseik megújítására. Előfizetési ár: apr.—jun. % év . . apr.—szeptemb. 'Д év . apr.—decz. 3/4 év az előfizetési ősz vegek frt. 1.50. 4.50, Kenyeres Adolf, íelelüs szerkesztői és kiadótulajdonos ügyvédi irodájába intézendök. Bismarck lierczeg, a németbirodalom kanczéllárja, a kire és dicskoszomzott császári urára a szászsebesi győzelmi ünnepély alkalmával, — ha nem csalódunk — nagyon kenetteljes pohárköszöntések tartattak, — a lengyel követeket Zwotolskit és társait kifizette. „Az urak (mordult rájuk a német birodalmi- kanczellár ,az egész birodalmi parlament zajos öröm- nyilvánitása mellett) nem tartoznak más államhoz és más néphez, csupán a poroszhoz, épen mint én magam s. a. t.“ És mit kívánnak az említett lengyel követek a modern porosz álammal szemben védeni ? A lengyelkirályság egy részének történeti jogát,' a mely egy századdal ezelőtt (az egész világ tudjamilyeu utón) annektáltatott. És a német birodalmi kanczellár nemcsak hogy nagyuriasom, mit sem akar tudni a történeti jogról, de még tovább megy. О nemcsak Zwotoslkit és társait, hanem egész Posent és nyűgöt Poroszországot egy szóval tös gyökeres poroszokká tette. Ö azt mondja a lengyeleknek, hogy azok más államhoz és más néphez mint a poroszhoz nem tartoznak ; egy szóval, tiszta lengyelekből poroszokat csinál. „Bismarcknak igaza van — kiáltják a szászsebesi gyözejmi ünnep emberei és más érzékeny szászkeblek, a nélkül , bogy meggondolnák, mit tesznek. — Ha a mi premiénk, gróf Andrássy országgyűlésünkön Bismarckként azt mondaná : „Édes szászuraim, önök nem tartoznak más államhoz és más néphez, mint a magyarhoz, a melyei 700 év ólta élnek“ épen annyi joggal (talán még többel) csinálhatna a szászokból magyart, mint Bismarck a lengyelekből poroszt : de ez által a pokol fel volna lázítva és az anyaország rokonszenve az ázsiai barbárság által fenyegetett német kultúra keleti előőrsei számára igénybe véve. Tehát igaz a nagy és bölcs állitás : „Mi szászok furcsa legények vagyunk.“ Nagyon igaz ! mert mi mindig a 700 éves ál lamjogainkról beszélünk, mig épen azok, kik, — elég szerénytelenül — népünk legeredetibb és leghívebb fiainak nevezik és zsoldosaik által neveztetik magukat, ezen kincset lencsepépórt, szinleges államjogi intézményekért oda dobták. így tett mint tudva van, az 1850-iki nemzeti egyetem. így sietett az 1863-iki nemzeti egyetem a szász munioipalis jogot a februariusi pátensért feláldozni. A birodalmi tanácsba (Eeichstagba) menni, az úgynevezett erdélyi országgyűlésért a nemzeti egyetem alapjogait átengedni, a szász municipális életnek sírásója lenni, akkor az uj állam- és korviszonyoknak megfelelő ; nagy politikai érettségnek jele ; és diplomatiai bölcs tény volt. Akkor azokat, a kik erdélynek magyarország- gali uniója ügyét védték, a nemzetiegyetem nyilvános ülésében jól szervezett tapsolok örömriadása mellett „nemzetárulóknak nevezték“ ; és nyíltan kimondották, hogy azoknak politikai működése a szásznemzetnek gyalázatára válik. Es mi követtetik el ma a fiatal szászpárt fér- fiaival ? — Ma, miután az unió szentesitett törvény -, ma, miután az unioviszonyokat rendező törvény majdneir három éve áll : ma, jezsuitái módon az ország, különösön az uniótörvény álláspontját szinlelve, ugyanazon nótát csak má's hangnemből éneklik. Es ime ma is vannak olyanok, kik e javíthat lanok csalogatásaira a lépvesszőre szállnak. Vannak kerületi képviseletek, a melyek elég politikai esztelenséggel bírnak, a fekete sereg egyil vezér papja parancsára tüzes jegyzőkönyvi nyilatko zatban egy egész politikai pártót excomnmnicalni éí az örök igazság ítélő széke elé idézni. Vannak képviseletek, a melyek észre sem ve szik, bogy a közvélemény, a melyet andalusiai btisz keséggel saját szülöttüknek tartanak, orvosi kezeiéi alatt áll. Vannak, és ezt Friedenfels udvari tanácsos u: is, mint klassikustanu bizonyítani fogja, képviseletek a melyek a nemzet veszélyeztetett ügyét leheti gyorsasággal megmentendök, egy atyai barát meg bizható tanácsára, oly jegyzőkönyvi nyilatkozatokat a melyek még fel sem olvastattak, tehát azok álta hivatalason nem esmértettek, en bloc elfogadtak. De olyan ember, a kinek b á t о r s á Fölhívás a nemzetiségek testvériségé ünnepélyre Brassóban. Brassó magyar és román polgárai elhatároztak találkozni egymással testvéri- ségi ünnepélyen, a melyre ezennel meghívjuk vidéki testvéreinket és akár minő ajkú polgártársainkat. Haza és szabadság közös kincsünk. Egyaránt lelkesedünk mindnyájan ezekért. Egyesülünk a haza és szabadság szent nevében. Egyesülünk jövendőnk boldoggá és dicsövé tételére: hogy maradékainknak okuk ; legyen megáldani apáinkat. Testvérek! századunk nagyszerű vívmányai szabadság és testvériség. Ha ezen szent alapokon kezet nyújtunk egymásnak,1 a középkor torlaszonkint álló maradványai porba dőlnek törekvéseink előtt. Testvérek egyesülve kettőzött erővel mind azon eshetőségekkel a melyek a szabadságot és testvériséget veszélyezlietnék megfogunk küzdeni. Egyesülve tehát nyújtunk egymásnak kezet kölcsönös védelemre, mert csak ígv biztosíthatjuk a hazát a szabadságot és a tront. — Brassó 1871. április 17-dike. Az ünnepélyi bizottmány. Az ünnepély folyó hó 22-én az arany naphoz czimzett vendéglőben fog megtartatni. Gyülekezési hely a rómán iskola előtti téren a Bolgárszegben. Estvéli 6 órakor indulás zenével. Jegyek, melyeknek ára 1 forint o. e. kaphatók László M. és L. Werzár testvérek J. B. Popovits, Gyertyanffy J. és fia és Szele István uraknál. A tiszta jövedelem jótékony czélra for- dittatik. Szásznézet a szászpolitikáról. „Mi szászok egészen különös nép vagyunk ! Mi szászok egészen sajátságos körülmények között élünk. Velünk szászokkal egészen másként kell bánni; mert mi terjesztjük a kultúrát kelet felé.“ Ez azon álláspont, a melyen a történeti jog emberei hajdon és most is állanak, nem gondolva aval, hogy mely államban, milyen államjog alatt és tnely időben élnek. Találóbbat gondolni sem lehet, mint a Hogy A leendő községi törvény. Mint tudva van olvasóink előtt a képviselőház elfogadta már a községek szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Mivel rövid idő alatt ezen szervezet szerint lesznek rendezve hazánk községei, érdekes lesz olvasóinkra nézve már előre megesmer- kedni azzal. A javaslat átalános intézkedései szerint a községek három rendbeliek : 1) városok, melyek rendezett tanácscsal birnak ; 2) nagy községek, melyek ilyennel nem birnak ugyan, de a törvény által reájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni képesek : 3) kis községek, melyek a czélra más községekkel szövetkeznek. A községek saját beltigyei- ket a törvény korlátái közt önállóan intézik és a törvénynek s a törvényhatóságnak az állami és tör- vényyhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéit végrehajtják. Közigazgatási ügyekben felebbviteli hatóságuk : első fokban a törvényhatóság, második fokban a belügyminisztérium. A község hatósága kiterjed a községben s területén lakó és tartózkodó minden személyre és az ott lévő minden vagyonra. Tehát a volt földesurak semmi kivételes helyzettel nem birnak többé, a mint a községek 1838 előtt az a hatóságuk alatt voltak, ugyan ők most a községhatósága alá kerültek. Minden polgárnak kell valamely község alá tartozni ; minden polgár ama község illetősége alá tartozik, melynek illetősége alatt a törvény kihirdetésekor állott/ A nő a házassági kapcsolat tényleges tartama alatt férje illetőségét követi, kiskorúakra az *) Ezen czikk német nyelven szóról szóm olvasható a Siebenbürgische Bliittet' 29-ik számában. Szerk. g a volna, önállói a g gondolkodni és saját meggyőződés után cselekedni, kevés van a szász nemzetben. A politikai consequentia fogalmát elvesztettük. — Kérdi valaki azok közül, kik minden februa- rius 26-ikát a Schmerling patens megjelenése óta lelkescdésssel ünnepük és ezen uj aerat dicsöitő énekkel fogadták : kérdi valamelyik azok közül, kik a fiatal szászokat megakarták kövezni azért, hogy a comes választási jogot (mint az uralkodó államrendszerrel meg nem férhetőt) feladták, hogy a történeti jog Don Quixotjai, a nemzeti önállóság és szabadság leghívebb védői ezen nagyra becsült jog (patens) mellett egy szót sem emelnek. A szász államjog szabadalmazott védangyalai közül, a kik Conrad Schmidt comes eltávolítása és Conrad Móricz ispán kineveztetése alkalmából (még a Wochenblatt koronajuristáit sem véve ki) a szásznemzet pusztulását már az 1868-ik évre megjövendölték, — egy sem emelt szót a comes választási jog mellett. Megelégedéssel constatáljuk, hogy azon urak, a kik egyedül veszik a szász nemzet jogai védelmezését igénybe, azon urak, a kik a fiatal szász pártnak még ma is „kétes bátorsággal“ nemzet árulást csapnak homlokára, — ezen urak sem a sajtóban, sem a kissebbségi javaslatban, mely utóbbi csattanos találékonysággal az első szász hivatalnok egylet alapszabályainak neveztetett, — egy szóval sem tettek említést a comes választási jogról. Milyen képmutatás ! Es mégis bit ! Mily kifejezett jezsuitáskodás és mégis bizalom ! Örömest megváltjuk „ilynemű fegyver forgatásában csak gyermekek vagyunk“ ; de reméljük jönni fog, jönni kell azon időnek, a mikor megunta lesz a szásznemzet magát papok által vezettetni, kik úgy színlelik, mintha evangéliumi hivatásuknál fogva egy közép pártot akarnának alakítani , és ugyanazon időben másként gondolkodót ellen keresztes háborút folytatnak ! a midőn a szásznemzet megunta lesz azon hivatalnokokra hallgatni a kik a szász nemzet főkötelességének tartják, hogy hivatalnokai biztos és pontos biztosításáról gondoskodjék. *)
