Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-03-31 / 26. szám

102 —

sonló felterjesztésre felszólitandóknak hatá- roztattak a többi iskolaszékek is.

A tanítói fizetések 2 °/0-kának nyugdíj alapra bészedése végett választott pénztárnok Buna számolván , úgy derült ki, hogy ezen százalékot némely tanitók nem fizették bé, a miért az ilyenek kötelességük sürgetőlegtelyesitésére megintendök lesznek.

A brassói vidéki népnevelési egylet megalakulásának jelentése alapszabályainak közlése, örvendetes tudomásul vétetett. Az iskolatanács évi működéséről s a taniigy állásáróli évi tudósításnak a vásosi képviselő testülethez elkészítésével a helyettes német jegyzőkönyv vezető bízatott meg.

Végre- egy nyári ideiglenes tanitói ké- pczdei tanfolyam Brassóbani bérendezése hozatván szóba, hogy ez a vidéki tanitók szellemi hasznukra annyival inkább létre jöhessen, még pedig a vidékbeni mindhárom nyelven, nagyon kívánatosnak látszott, hogy a városi község minél több tanitók számára tegyen ajánlatót szállásban elhelyezés úgy illő tantermek iránt is. Azért meghatároztatok, hogy ezen ügy közöltessék a városi képviselő testülettel, és az szó- litassék fel, hogy részéről a lehetséges lépéseket ezen a népnevelés felvirágzására igen czélszerű intézmény Brassóbani létre jöhetése végett megtenni igyekezzék.

r.

A magyar képviselőház

f. lió 22-én befejczte a „községek rendezéséről szóló törvényjavaslat feletti általános“ vitát. F. h. 24-ón az említett törvényjavaslat részletes tárgyalásában a „virilis szavatazokról“ szóló 34. §-ig haladt, mely igy hangzik :

A község az önkormányzat jogát, képviselő testületé által gyakorolja.

A képviselőtestület fele részben a választó közönség választottaiból, —- hason fele részben pedig a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos- vagy birtokos nagykorú honpolgárokból.

S i m о n y i Lajos b. a közp. bizottság kisebbségének nevében e §-ra nézve a következő különvéleményt nyújtja be :

A 34. §. második bekezdése egészen kihagyatván helyette tétessék :

„A képviselőtestület a választó közönség választottaiból áll.“

Halász Boldizsár a fejezet cziméhoz szól. Előre tudja, hogy a jobboldal dogmája a virilis szavazat és ezért a kisebbség nézete nem fog keresztül hatolni. Ennélfogva a czimet ekép kéri módosíttatni: „a községnek fele részbeni képviseletéről,“ mert ez felel meg a valóságnak.

Móric Pál : a vármegyékben van még értei me azon érvnek, hogy virilis szavazati által az intel- ligenczia nem fog kiszorittatni, de a községekben a virilis szavazat által az intelligenczia a képviseletből majdnem teljesen ki fog esni. A virilis szavazat behozatala által őrülteknek, féleszüeknak, ágyban- fekvőknek is lesz szavazata és igy megtörténhetik, hogy egy kis község legnagyobb birtokosaiból egy invalidus kompánia fog előállani a virilis szavazatok életbeléptetésével. És most a kormány oly intézményt akar behozni, mely Magyarországot nem előre viszi, hanem hátra a sötét korszakba. Pártolja a kisebbségi véleményt.

Hoffmanu Pál : A. virilis szavazatokat nem fogadta el a törvényhatósági t.-javaslatnál s nem fogadja el most sem, habár elismeri, hogy a virilis szavazatoknak a községekben több jogosultsága vau, mint a megyékben. Kénytelen álláspontját e dolognál elmondani. Nem szavazhat a virilis szavazat mellett azért, mert nem akar következetlenségbe esni : ellene pedig nem szavaz azért, mivel mint a jobboldal tagja kénytelen egyéni meggyőződését a pártérdeknek alárendelni. De nem szavazhat itt a virilis szavazat ellen azért sem, mert ha itt a virilis szavazat elvettetnék, a törvényhatóságokban pedig a tör vény szerint már megvan : azon anomalia állana elő, hogy p. Poszonyban volnának virilis szavazatok, a Kis-Malaczka községben pedig nem. Ezeknél fogva tehát sem a virilis szavazat mellett, sem ellene nem fog szavazni.

Kőrmendy Sándor : A virilis szavazatok a 48-ki törvények szellemével, egyátalában a haladó korszellemmel és a jogegyenlőséggel ellenkeznek. Nem fogja föl, hogy tud a jobboldal egy múlt századi kiváltságos intézményt szabadelvűnek kérész- j telni. Szóló még kísérletet sem tesz ezen állítást ; megezáfolui.

Simo u y i Ernő : Hoffmann elismeri, hogy itt is rósz a virilis szavazat, hanem községekben mégis több jogosultsággal hozathatik be. Szóló épen ellenkezőleg, de hamarább fölfogja azt, hogy az állam legmagasabb teendőiben bizonyos kisebb körre szorítsuk megválasztását azon férfiaknak, a kikre a teendőket bízzuk ; de minél lejebb megyünk a szoci ális fokozatban, annál tágabb körnek kell lenni, mert annál több ember van közvetlen személyesen érdekelve. Hoffman nem akar ellenkezésbe jönni a törvénynyel, mely már elrendelte azt, hogy a megyékben legyen virilis szavazat. Ez oly okoskodás, mint ha valaki azt mondaná, hogy ha én beteg vagy0^ kell, hogy inasom is és valamennyi cselédem jinind jieteg legyen.

Ha rósz, ellenezni kell azt mindenhol és min- j j denkor, ha pedig jó, akkor elfogadja, de részéről itt: is ott is rosznak tartja, mert lerontja a népképvise- letet, lerontja a jogegyenlőséget, lerontja mindazt, a mit az utolsó majdnem félszázadon át hazánknak legjelesebb fiai teremteni igyekeztek. Most majdnem egy másik negyed század után igyekeznek újra fölforgatni, s Magyarországba uj kasztrendszert behozni. Lesznek Magyarországon különféle emberek, lesznek egész-, fél- és negyedrész emberek, lesznek oly képviselők, kik jogositvák szavazni a községben, lesznek mások, kik jogositvák szavazni a megyékben, és talán az uj választási törvényben még valami más virilis qualitíkácziót hoznak be, hogy kik lesznek választók a képviselő házban. Legalább legyenek őszinték és mondják meg, ellenségei vagyunk a jog- egyenlőségnek, bármenyit beszél is' a világ, hogy az embereknek egyforma jogai vannak. Mi uralkodni akarunk, akkor legalább őszinték lesznek. A kisebbség véleményét fogadja el. —

A mint táviratilag értesülünk a községi törvény tárgyalásán a „virilis szavazat“ 155 szavazattal 137 ellen elfogadtatott.

Vidé к.

IMI ГО, 1871. márczius 25-én.

E becses- lapok idei 21-ik számában Gyergyó- ból Cs. J. aláírás alatt egy oly tudósítás jelent meg, mely a valósággal ellenkezik, s a ditroi székely község képviselőit nyilvános gyanúsításával mélyen sérti. —

Miután ennél fogva ama czikk igen alkalmas az olvasó közönség tévútra vezetésére, el nem mellőzhetjük a tisztelt szerkesztő ur engedőimével becses lapja hasábjain annak helyreigazítására annyival inkább egy kistért igénybe venni, mivel erre a szerkesztői megjegyzés által is fölhiva érezzük magunkat.

Ámbár tehát tudósító már eleve is a személyeskedésterét találta jónak választani arra nézve, sajátja helyett — ha ugyan van — a mások háza előtt se- pergessen, mi nem követvén őt e térre, szorosan a dologhoz ragaszkodunk, s legelőbb is elutasítjuk a sértő állítását, mintha a kérdéses ügy rejtegettetett volna, mert az a két község fürdő bizottmányának Ditróban 1870 November 26-án tartott gyűlésében, hol számosabb két községi képviselők is voltak jelen, már előre előfordult, s az arról vezetett jegyzőkönyv bizonyítása szerint a két község képviselőségének azon évi Deczember 3-ára kitűzött gyűléséhez lett utalva, — minélíogva nem igaz, hogy az rejte- gettetett volna, mert tény, hogy már az előtt egy héttel a Szárhegyiek is szintúgy tudomással birtak róla, mint a Hitroiak.

Az is való, hogy Ditró községe képviselői az érintett napon oly czélból jelentek meg Szárhegyen, hogy' ott némely közös ügyeket a szárhegyi képviselőséggel közösen elintézzenek, s miután csak ugyan két igen fontos tárgy hozatott a haszonbérlóség áltál már az előtt beadott kérvényben szőnyegre, — mind kettőt közegyetértéssel legkisebb ellentmondás nélkül el is intézték.

Egyike ezeknek volt azon vissza élés korlátozása, melyszerint az idegen borvizeknek borszéki gyanánt való elárusitása már a tapasztalat szerint országszerte napirendre jött, — a másik pedig a haszonbérlóség aziránti felhívása, hogy miután a két ! község nekik az üveggyárban szei’zödésileg három, de tényleg csak két olvasztó kemenezét adott át, a : 3-dikat a mnlt év nyarán építtetvén meg, az emi- j atti károsodását kölcsönös egyezség alapjáu egyenlítenék ki : —

Ezen valóban igen is fontos két kérdést a kö- . zös képviseleti gyűlés oly képpen oldotta meg, miszerint felsőbbi jóváhagyás fenntartása mellett elhatározta, hogy a borszéki borvizes üvegek ezután úgy pecsételtessenek, miut az a budai vízzel töltött üvegeknél divatoz, s miután ez minden esetre költsége- |

sebb mód az eddiginél, a pecsétlési cl íj t is üvegen- önt a haszonbérlők 3 kr.-ban vehessék, kivévén a kot tulajdonos község embereit, kikre nézve az 2*/* ki .-ban lett meg állapítva, úgy azonban, hogy ezért kárpótlásai nyáron át két — de csakis két hónapig az eulei kút a izét, melynek elzárása úgy is csak egyes borvizesek nyerészkedésére ád alkalmat, s a publicumra nézt is hátrányos, — anélkül, hogy a két községnek legkevessebbet is jövedelmezne, külön pecsét alatt saját oláhországi magán kereskedésükre fölhasználhassák, — és igy minden a 3-dik olvasztó kemencze hiányából fölmerülő viszályig ki egyenli- tettnek tekintessék.

Hogy pedig ezen határozatot a két. község képviselősége közgyűlése, (melyben a jegyzőkönyv meg nem dönthető tanúsítása szerint is Szárhegyiek még többen jelentek meg, mint Hitroiak, és igy nevetséges állítás, hogy ezek presse,t gyakoroltak volna amazokra, — vagy ha nem az, akkor (Js. J. általunk is elnemismerhető nagy szegénységi bizonyítványt ál lit ki azon községről, melyben él ;) — köz* egyetértéssel hozta, nem csak a jegyzőkönyv bizo- nyüja, de bizonyíthatják maguk a Szár hegyiek is, kik ott jelen voltak, s kiket most cs. J.-nck tévútra vezetni sikerült ; és hogy eme képviseleti gyülés ily határozatra, illetőleg a haszonbérlőkkel! ki egyezésre jogosítva nem lett volna, azt alkotmányos ember ep ésszel sem alaki, sem közjogi tekintetben nem álhatja. Nem alaki tekintetben, mert eme gyűlés a két tulajdonos községnek törvényes képviselőiből állitván, hasonló közgyűlés volt alioz, mely 1867-ben Január 21-én a borszéki uj haszonbérlet föltételi pontjait megvitatta, és megállította, s hasonló azokhoz, melyek máskor is a két község fontosabb ügyei fölött intézkedtek — ezen két község közös ügyeiben a községi autonómia más képpen alkottinányo- son nem is lenne gyakorolható, ha csak Cs. J.-nek nem sikerűiénd a sufrage universellt emelni érvényre. —

De közjogi szempontból sem, mert a két községnek képviselői által saját tulajdona árát a visz- szonyokkoz képest megszabni ép oly jogában áll, mint bár mely egyesembernek, és erre a íblsőbbileg megerősített szerződés 19-ik pontja által is föl lön jogosítva, mikezképest a kérdéses határozat jogos, és azért is helyes volt, mert Cs. J. és comp. nem tudják a két tulajdonos községet biztosítani egy a haszonbérlőkkel fölmerülhető nagy perköltségei, s annak valószínűleg igen komoly, sőt veszélyes következményei ellen, a mit kikerülni — úgy hisszük — nagyon is eszélyes dolog, és kötelesség.

Miután tehát ezen ügy külömben is a Cs. J. illetéktelen panassza folytán jelenleg hivatalos tárgyalás alatt áll, idő előtti is lön azt az illető felsőbbi elhatározás bevárása előtt hírlapi vita tárgyává tenni, s legfelebb arra lehet irányozva, hogy ezáltal a felsőbbi hatóságokra hatást gyakoroljon.

Mindezekből ki indulva meg jegyeszük egyszer mindenkorra, hogy ha a két község képviseleti közgyűlésének kérdéses határozata ilyetén nem érvekkel, hanem személyeskedő ráfogásokkal érvényteleníthető lenne, akkor minden községi, sőt megyei authono- mia is bárki által megtámadható, és lerombolható lesz, miért is Cs. J. czikkének többi alaptalan, és személyeskedő passusaira sem most, sem azután nem felelünk, s azokat a sötét műhelybe, hol gyártattak, egyszerűen visszautasítjuk, annyival inkább, mert a „ szárnycsattogtatást“ csak oly ember követheti el a mások becsülete ellen, ki vagy maga sem bir ennek kellő érzetével, vagy könnyen szélnek szokta ereszteni vitorláját.

Ditro közönség törvényes képviselősége.

Perkfi alól, márcsius 22-én.

A Nemere 21-ik számában, a Csik-Szt.-Mártoni közleményt olvasva, annak Írójához t. i. Gyergyai úrhoz egy pár szót kívánok intézni.

Önnek Gyergyai ur hazafiui fájdalmát, melyet a csiki székely nép neveletlensége fölött érez, mel- tánylom, csak a hang és modor ellen, — melyei fájdalmának kifejezést ad, van nemi kifogásom.

Ön a lelkészeket állítja olyanoknak, „kik valamit e nemben tehetnének,“ és elismeri „hogy tesznek is, de nem korszerűen ;“ mert nem tartja megfelelőnek a mai kornak azt, hogy a vasárnap délutáni tanításra egybegyiilt fiatalsággal 2 3 óráig térden

csúszkálva a kereszt útját járatják,^ s az igy kifárasztott „értelmes“ ifjúsággal, most is azt hitetik el, hogy az Isten a világot hat nap alatt teremtette.

Engedjen meg édes Gyergyai ur, csak ezen egy állításában is igen sok valótlanságot látok. Ha ön az 1868-ik iskolai törvényeket, mint a nevelés üo-ynek barátja, csak egyszer olvasta volna, tudná, hogy mi az a felnőttek „ismétlő iskolája,“ és nem cserélné össze azt a vasárnap délutáni katechizálás- sal ; de hisz a felnőttek oktatását nem is templomban kell tartani, hanem az arra alkalmasabb iskolá-