Nemere, 1871 - Politikai, közgazdászati és társadalmi lap (1. évfolyam, 1-104. szám, Brassó)

1871-01-03 / 1. szám

Brassó, 1871. Első évi folyam 1. szám. kedd, január 3. u г a Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, Kedden és Pénteken. Ára: Egész évre . 6 ft. — kr. Félévre . . 3 ft. — kr. Negyedévre . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői és kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon­Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért -J kr.— (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyom­dájában. Brassó 1871 jan. 1. (0). Előttünk fekszik a „Nemere“ pro- orammja s örömmel olvassuk az abban ki­fejtett eszméket, mert olyanoknak találjuk azokat, melyek a jelenkor igényeinek, vá­rosunk, vidékünk és hazánk szükségeinek megfelelnek. Már régtől fogva képződött hézagot fog kitölteni, rég óta érzett szük­séget fog pótolni e lap. Tudtunkkal ez a harmadik magyar hír­lap, mely városunk fennállása óta itt nap­világot láthatott. Az első a 30as években létezett Veres György és Köpe szerkesztése alatt, de egy éves életét a részvétlenség ki­fújta. A második 1847ben jött létre a derék Veszély Károly akkor brassói gynmasialis tanár szerkesztése és néh. Kováts Antal apát kőzremunkálása mellett, „Brassói la­pok “ cim alatt. Ennek élete már hosszabb volt az elsőénél, mert csaknem 2 évig je­lent meg kétszer hetenkint, küzdve a pol­gári szabagság eszméje mellett ; 1849ben ez j eszmével a lap is eltűnt s szerkesztőjének | üldöztetés Ion jutalma. A „Nemere“ tehát a harmadik ilynemű növény, melynek kissé szokatlan s nem eléggé jól elkészült talajba keilend meg gyökereznie, miért is acclimatizálása egy­felől több gondot több ápolást, másfelől pedig több elszántságot és kitartást igényelem], ha hosszas és sikeres életet akaruuk neki biztosítani. Az ezelőtt 21 évvel élt „Brassói lapok“ e város és vidéken kedvezőtlenebb existen- tialis feltételekre találtak volt, mint ma a Nemere, melynek csak magában városunk­ban számilag, anyagilag és értelmileg gya­rapodott és kaszinóban tömörült magyar polgárságra joggal kell számitniá, melyet a barczasági felszabadult csángó magyarságnak mindennapi elkerülhetleu szellemi kenyeré­nek kell tekintenie, ha pangásából kibon­takozni és nemzeti úgymint ipari uj életre ébredve a nemzet méltó tagjává akar lenni. Valamint 1847ben a Brassói lapok úgy ma a Nemere az alkotmányos élet nélkülözhet- len postulatumaként jön létre, kedvezőbb auspiciumok alatt, mint akkor amaz. Egyik csalkatlan ele valamely állam alkotm. fejlődöttségének az is, ha sok vi­déki közlönye van; ez taausága annak, hogy az ipar, tudományosság, nyilvános élet mun­kássága pezsg és nem szünetel az állam legtávolibb részeiben is. Ezt láthatjuk Eu­ropa alkotmányos országaiban; de még na­gyobb mértékben Amerikában. Ellenben a hirlapokbani szegénység mindenhol csak az alkotm. szabadságbani, s az ezzel járó szel­lemi, erkölcsi, anyagi és közéleti szegény­séget árulja el. A vidéki lapok száma és életre való­sába biztos mértéke eb'vszersmind azon vi­Ö p*' dék lakossága politikai érettségi fokának is. Csak a merev centralisationak meghó­dolt országokban pang a vidéki hírlapiro­dalom , ugyanazért csak örvendetes jelen­ségnek vehetjük azt, hr mentői több vidéki közlönv nemcsak létre ;‘n, de fenn is állhat. A vidéki közlönyök az ipar és keres­kedés érdekeinek előmozdításán kívül nagy szolgálatot tehetnek a közügynek, midőn egyfelől ellenőrként figyelnek a közigazgatás, igazság-szolgáltatás és municipalis élet je­lenségeire, ennek minden fontosabb mozza­natait, úgy nem különben az e téren előfordul­ható és tényekre fektetett visszaéléseket hűn visszatükröztetvén, nyitva állva a városi, vidéki és hazai közönség pártszenvedélytől ment és illő hangon kifejezett alapos pa­naszainak. Nagy szolgálatot tehetnek a vi­déki lapok másfelől a közügynek az által is, ha a körükbeni nyilvános és hatósági élet folyámának hű visszatükrözése által a kormánynak helyes útmutatást adhatnak teendőinek irányzatára. Jobb informatiót várhat a kormány a pártszinezettől ment és a közvéleményt tolmácsoló közlönyöktől, mint ellen- és rokonszenvtől vezetett egye­sektől. Három az Isten igaza, harmadik ma­gyar lap a „Nemere“ is a Barczaságon. Elődjeinek elseje egy, másodika két évet élt; neki mint harmadiknak nem csak há­rom évet, hanem hosszas állandó életet óhaj­tunk s egyszersmind azon alkotmányos vi­szonyoknak is, melyek e lapnak létre jöttét városunk, vidékünk és hazánk különbség nélkül minden fiának jól felfogott érdekében igénylik. Bajos a vállalat, nehéz a munka, de ha áldozatkész és erélyes kezdeményezők nem találkoznának, sok jó s következmé­nyében üdvös vállalat elmaradna. E lap­nak is előre a rész vétlenségnek hideg fu- valmát keilend kiáilani; de ösmerve a szer­kesztő elszántságát s szívós kitartását, nem kételkedem, hogy sikerülni fog neki lapját az igazság oly orgánumává fejleszteni, mely­ben e hon különféle természetű de mégis egyenlő joggal s a közös anya iránt egyenlő szeretettel bíró, méltányosan gondolkozó fiai szívesen találkozandnak egymással a közös czél előmozdításában. A „Nemere“ nevéről s holmi egyetmásról. A „Nemerének“ ez az első száma nem fog tel­jesen kielégíteni senkit. Ne vonják föl szemöldeiket, tisztelt munkatársak, a kik az első számba fognak dolgozni; nem önök ellen szól ez ítélet. Én most, midőn e sorokat irom, még egyet sem láttam a megjelenendő czikkekből; és van okom feltenni, hogy valamennyi megállja helyét. Mindamellett ismétlem jóslatomat, hogy: „a „Nemerének“ ez az első száma nem fog teljesen kielégíteni senkit.“ Onnan tudom, mert engem még soha sem elé­gített ki egyetlen mutatvány — vagy első szám sem. Nem veszem ki az Arany „Koszorúját,“ a melyet pedig most elejétül végéig ugyan csak kitűnőnek tartok; nem a közelebbről megjelent „Keletet“ vagy „Erdélyt.“ Az első számot kielégitetlcnül tettem le kezemből mindig. Miért? Azért talán, mert a programmokban rendesen érintve van mindaz, a mi a lap egész pályafutása elébe tűzetik czélul; és egyetlen számban mindazt megoldani képtelenség. És azért is talán, mert akárhogy kitanulta az ttrfi a tánczoskolákat, első bálba léptekor habozó és elfogult lesz. — Várjatok csak, hogy tüzűljön belé! & végül akárhogy s mint, annyi kétségtelen tény, hogy ba a világ legelső hegedüvirtuoza egyet ránt csak a nyirettyűvel 8 akkor azt mondja: várja tok három napot, addig nem folytatom, — én ennyi­ből még hajlandó nem lehetek ö kegyelme virtuozi­tását elösmerni. Pedig várjatok csak három napot; arra megint hármat, s igy tovább: meglátjátok, hogy tetszeni fog végül a nóta; megérem még, hogy olyki tapsol, olyki ugrik reá! Minekutána pedig kellőleg bebizonyítottam, hogy a „Nemere“ első száma nem fog teljesen ki­elégíteni senkit, — bizonynyal nem alaptalon azon szomorú sejtésem, hogy a mi kedves. „.Nem erén “-két rettenetesen el fogja tépászni a tisztelt közönség. Épen ez okból emelem most szómat. Nem kegyelmet akarok kérni. Haj-haj! Más el­határozással léptünk mi a sorompók közé. A „Ne­mere“ nem kér és nem ad kegyelmet. Mi is meg­tépjük a tépnivalót; hadd tépjenek minket is. Hanem arra akarom kérni a tépő közönséget teljes komolysággal, hogy töltse ki haragját a liad- sergen, az egyes czikkeken; és hagyjon békét a lobogónak, a „Nemere“ névnek. Tessék összeszidni a vezérczikket, hogy mért nem oldotta meg egy­szerre a keleti és nyugati kérdést, a szászföld kér­déseit, a községrendezést, a törvénykezést, az adózást, a nemzetiséget, a népnövelést stb. Ugyan olyan módon elverhető a külföld: hogy mért nem tudósit Gorcsakoff gondolatáról, Bismark furfangjának utolsó száláról, Gambetta fennesapongó nemes reményéről és Károly herczeg nagyhatalmi álmairól. Hasonlatosképen elverhető a tárcza, el az ujdon- sági rovat, a vidéki levél, a gazdasági tudósítás, még a szerkesztő aláírása is. Hanem a névnek tessék békét hagyni; az lobogó nekünk, a mely alatt derék csatákat szándékozunk vívni isten segítségével: Az a „Nemere“ név nagyon sokat jelent. Azt jelenti először, a mit a szerkesztő már a programúiban is kifejezett, hogy „a Nemere meg­indul és utjából ki nem tér.1' Ezt szokta cselekedni a Nemere a szél; ezt fogja cselekedni a „Nemere“ a lap is. Ez ugyan nem érdem, csupán kötelesség; de a hol annyi ellenkező példa van, ott érdemnek is megjárja. Ha muszka jön ránk, ha német, ha akármi: a „Nemere“ mindig csak az egységes, szabad, alkot­mányos, minden polgárát egyenlő jogban részesítő Magyarországért fog lelkesedni. A Nemere szél továbbá mindig keletről nyu­gatra fú. így a mi „Nemerénket“ is arra vonzák vágyai, Nyugatra, édes testvéreinkhez, a nagy, sza­bad és boldog Magyarországhoz. A Nemere szélnek ezenkívül az a tulajdonsága, hogy tiszta időt, áldásos évet hoz a vidékre, mikor uralkodik. Ilyen akar lenni a mi „Nemerénk“ is. Igyekezni fog megtisztítani a vidéket minden ósdi- ságtól, a tespedés öldöklő gőzétől, előítéletek és kivált­ságok maradványaitól; és elősegíteni az áldások a,zon esztendejének eljövetelét, a melyben azért fog ha­bozni az apa, hogy vajon iparrosá, kereskedővé, föld- mivessé, vagy tudomány emberévé növelje gyerme­két, mert mindenik pálya boldogságot ád becsületes munkásának. A Nemere szélnek, egyebek közt, az a tulaj­donsága is megvan, hogy a betolakodó poloskákat ki nem állhatja. Székely embert s a haza más la­kóját is próbára teszi, ha utón kapja a Barcza vagy Háromszék síkjain; hanem azok csak kiállják. Ha­nem a mi kedves emlékű czivilizatorainkból, a kik 49 Î után betolakodtak, minden nagyságos hatalma mellett sem sok mert szembe nézni ezzel a goromba székelylyel; s volt, a ki megfagyott az utón, czivi- lizatori hivatása teljesítésében. No hát ezt a tulaj­donságot is örökli a mi „Nemerénk;“ adja isten, ne legyen szüksége rá. A Nemere szél végül — hogy minden egyéb tulajdonságot elhallgassunk — ha fú 24 óráig, eltart három napig; ha meg nem áll a három nap betöl­tőkor, fú egy hétig; s ha azon is túlment egy órával, három hétig ne várja senki szünetét. Ezt a tulaj­donságot jóslatnak szeretjük venni a mi „Nemerénkre;“ és minekutána minden erőnkkel azon leszünk, hogy fenntartsuk az első esztendő 24 órájáig, aztán három napig s egy hétig, — reméljük, hogy átszáll örök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom