Napi Hírek, 1944. június/1
1944-06-06 [0561]
folytatóéulVitéz Iraródy Béla beszéde az egri főispáni installáción,, /folyt,/ Pu/Bn 12 A magyar történelemnek voltak korszakai, amikor a vármegyének csak; egy feladala volt s ez - hogy egy szóban foglaljam'Us^ze - az volt, hogy nemet mondjon. Amikor az alkotmárryt veszély fenyegette, az ősi magyar életformát veszély fenyegette, a vármegyébe huzédott viosza a magyar sajátos életet éiniakuráo és a vármegye mondotta a nemet. Ma nem mondani kell a nemet, k legerőteljesebb?, a legnagyobb nemet honvédeink mondják .az északkeleti fronton, ez a nen maga az élet és ennek hajthatatlannak kell lenni, visszhangozni ks!3 mindcüi magyar ember lelkében a bombazápor közepette ugyanolyan h*3iessággel, mjint ahogy a Kárpátok keleti lejtőit véíik katonáink. Az életben megtanultai, hogy nem mindig az a legroeszabb emberünk, ski nemet'mond, a gyermeknek is néha nemet kell mondani, mintahogy néki a gyermetegül gondolkodó emberüknek kell tudni nemet mondani, "ijfégia azt szeretném, hogy ebben a magyar életben több legyen az igen,, Az a.yármegye, amely.:' a nemnek veit a bástyája; most az élet igenlésének legyen legfőbb hajtóereje* Uj magyar életet kell fakasztana., {...tehát, korszerűnek kell lenni s a szociális gondolat jegyében kell élni, A közjpgi me gyámok szociális megyévé kell 'átalakulnia. .A megye az ősi várhegye az ylault évtizedek folyamán a maga munkájáieati egy gondolat által vezettette . magát, 'Ar-közigazgatási jogszerűségét tűzte maga elé irányi tó szempontul |X« j,~-^'rtr- • Bbb'.n nagy éarbék van, mért ha e jog elhalványul ee ha" az önkény kerül helyébe, akár felülrJpU akár alulról a nemzet élete rendezetlenné válik, A nemzet meggyengül ás könnyen idegen vagy bomlasztó -törekvések martalékává válik", j . •*A jogszerűség gondolalát fcéháfc nem szabad magújuktól elutasítani, de annak értéke csak .akkor domborodik ki, hr. egyfelől az élet adottságaival és követelményeivel öaezhangban állj másrészt ha nem kerül ellentétbe a lelkünkben élő igazságérzetteli , .• f n j világok nyílnak, uj rend keletkezik mondotta a főispán. Az emberi szellem csodálatos pályáján az elmúlt agy-két évszázad hozta a legnagyobb társadalmi változást. A tudomány, a technika teljesen>átalakította éJetvtszonyajWafc. Ceökk mtette a távolságokat és amint'kincseit szertearfesztetta, megváltoztatta a kultúrember életformáját is, A civilizációkká solebb hozta a népeket. T bben a nagy folyamatban minden nemzei amely tart magára valamit, keresi azokat az Srtékeketf melyeknek eddigi életbemmaradáeát köszönheti, melyeket történelme fc3yamán sikerült megöri/ni, amelyek együtteserua. nemzet sajátce életformáját adják. Mert az egye a nemzetek bármennyire nasonlitanak egymáshoz, külsőségekben, £ külsS:?(5gbefi 3 ruházatban, mégis ha öntudatuk voíti c'x^ik azt, hogy különbözniük kell a többitől, a maguk lábán kell'^állni, nem olvadhatnál: fel e ; zy nagy szurka tömegben, mert akkor minden, hagyományuk, sajátos érzésük semmivé válik. íla nézzük a -cársadalom különböző rétegei nek életformáját, azt látjuk, hogy minél tanultabb, minél többoldalú rétegekhez érünk,annál .lobban jelentkezik az egyes nemzetek között az életformák hasonlósága. A felsőbb rétegek,akik egyfajta magas technikai civilizáció vívmányait élvezik, több nyelvet beszélnek és a Világirodalom kincseit at&de^lbaft olvassák,termé szetten iobbm iiasorVlnak egy—máahoz,.. rJL '," « ugy^n töretlenül áí,de az igazi ösztönösen' ele
