Napi Hírek, 1944. május/2
1944-05-29 [0560]
5 » Í3fc &7 Milotay István rádióülőadása idősebb Andrássy Gyula külügyi politikájáról. 0 B/B 8p Milotav István pünkösd-vasárnapi rádióéi Őadásában megjelölte azt a történelmi utat, amely Magyarországot a tengelyhatalmakhoz vezette. Élőbb a nagy európai keretat vázolta fel, amelyben ez a folyamat lezajlott, majd kidomborította Anglia szerepét, valamint az európai orosz politika kialakulását. Magyarország súlya és politikai befolyása e nagy politikai játékban az idősebb Andrássy Gyula gróf külügyminiszter hatalmas és varázslatos sgyéniségén keresztül jutott befolyáshoz s a végső eredmények kialakulásában döntő szóhoz, nakAndrássy-.'mondta Síilotay a többi között,*-köztudomásúlag hatalmas osztrák katonai és politikai körök ellenkezését kellett előbb megtörnie. Azokról van szó^ akik a königgrátzi vereséget a, poraszoknak sem elfelejteni, sem megbocsátani nem tudták. Ezeket a köröket Poroszországgal szemben a revansgonJclat hatatta át és egyre még arról álmodoztak, hagy a német birodalmi rszágok közösségében Ausztria régi helyét, hajdani hegemóniáját újra elfoglalja, E revansirányzatnak egyik híve volt a kettős monarchia akkori külügyminisztere, Beust. Katonai oldalról az élén pedig nem kisebb ember állott, mint Albrecht főherceg, az osztrák-magyar hadsereg akkori főparancsnoka. Tudvalevő, hogy ezek\a körök magát Fereno Józsefet is megnyerték a revansgondolatnak. Amikor 1870-ben Franciaország és Poroszország között a diplomáciai feszültség kiéleződött, a haboru pedig már elkerülhetetlennek látszott, az osztrák revaiispárt azt hitte, hogy'.megér kőzett a nagyszerű .történelmi alkalom terveik meg valósi tására. Álláspontjuk az volt, hogy a monarchiának, ha. a haboru valóban kitör és Poroszország Franciaországot megtámadja, Poroszországot hátba kell támadnia, a délnémet államokat -.agával kell ragadnia és Poroszországot térdre kell kény szeri tonie. EzzJÍ szemben Andrássy kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hoey a ccnarcniának, a Habsburg-uralkodóháznak végképpen ]£ kell mondania régi néne tbirodalmi helyzetéről, sőt hogy ezen túlmenőéi: közös érdekeik védelmére a közös ellenségekkel szemben baráti viszonyt kell kettejük kőzött teremteni. Andrássyt ebben a meggyőződésében nemcsak a monarchia érdekei vezették^ hanem elsősorban a magyar érdekek. Erezte, hogy osztrák-francia győzelem esetén az erők egyensulva, melyet a. monarchia keretében a német-magyar paritás biztositott. Bécs előnyére eltolódnék. Porosz-győzelem esetére pedig joggal tartett attól, h0 .gy Magyarország magatartása Bismarck részéről nem maradna megtorlás né lKul, Magyarorszá§iiak pedig a fenyegető orosz veszedelemül szamben, es a natabftn ellenséges Kémet Birodalommal az egykori Lengyelország sorsa jutp. Andrássyt ebben a meggyőződésében a magyar közvélemény" nagy többsége támogatta. Erre az állásoontra helyezkedett a negyvennyolcas függetlenségi pártj a Kos sut h-n árt is, s Andrássy Bécsben valóban egész Magyarország álláspontját képviselte, amikor a Beust-féle beavatkozá si politikával szemben a maga semlegességi politikáját juttatta eryanyre.Milotay István rádióéiőadásábnn arra a végső következtetésre lutott. hogy Magyarország kapcsolatai a tengelyhez mar. jelentenek egyebet, ftint ennek az útnak természetes folytatását. /MTI/ »fr/yj
