Napi Hírek, 1944. május/1

1944-05-06 [0559]

99. A finn sejtá a bolsevista veszélyről. Gya Bi/L7 Helsinki, május 6, /Magyar Táviratig Sroda./ i finn sajtó állásfoglalása a háború politikai és katona iker dé se ivei kapcsolatban az elmúlt hetekben észrevehető változáson ment át. Ez hem csuuán abb^n nyilvánul aeg, hogy az orosz fegyverszüneti feltét lek megismerése *ta a finn különbé kével foglalkozó viták a lapok hasábjairól teljes: n rl tűntek, haat;m ezen túlmenői eg sz is megfLgyeihát^, hogya sajtó politikai kérdésekben szigorú bírálatot gyakorol'a kimondottan propaganda jellegű külíöldi jelentésekkel szebben, másfelől pedu:. s katonai kérdésekben határozottabb és céltuaatosabbk Különösen erős visszhangot h.v$ • : Sztálin május elsejei beszéde, amelyből a finn lapok azt olvasták ki, hogy a vöröshadsereg céljai messze nyugatra is kiterjednek, A Vaasa oimü konzervatív lap ezz- kapcsolatban igy ir: Európa egyes országaiban még mindig nagy ellentétek vannak a politikai állásfoglalás kérdésében/' iíoszkva céljainak megváló-" sitását a nyugati hatalmak láthatóan jéváhastytik. Vájjon nem jött-s" el tehát az ideje, hogy a közvetlenül érintett európai országok végre fáiretegyenek minden széthúzást és egyesült erőv*I igyekezzenek Degmenteni az eláalt Eurápát, Ugyanis, ha a Szovjet egysze? behatolt' Európa szívébe, ki képzelheti el azt, hory nyugati szövetségesei akír a legkisebb'mértékben is törődnek majd azoknak a kistVb népeknek a szabadságával, amelyek nem Európa központi részeiben Sínek. A Karjala cimü lap megállapítja, hogy az orosz előrenyomulás honapjaiban a világsajtó keveset törődött 'azzal a kérdéssel, hogy a Szovjet nit fizetett az elért eredményekért, A mérlegnek ez a része a lap sze int a következő képet mutat ja:A legnagyobb veszteség emberanyagban, munkaerőben és az élelmiszertermelés terén érte a Szovjetet / míg ipari termáése kevéssé sínylette m<g a példátlanul nagy erefeszitlseketi A háború elhúzódásának köve kezmé-~ nyei nem kerülhetik cl Oroszországot sóm - irja a lap. Ha igen jelentősek is a Szovjetunió embertömegei, te melőképessége és természeti gazdagsága, mindennek megvan a'mosa határa, ahol a források kimerülnek. Ez az érea másik"őldálá "* "fejezi be cikkét a. lap. • 100. TTegyiinari javasiatok a finn iparügyi minisztériurr. előtt. Gya Bi/L7 Helsinki, május 6: /Magyar Távirti Iroda./ A finn iparügyi miniszterig 1942-ben szakbizott:ágot UUdött ki az ország vegyiipari szükségleteinek m. gáliapitásara az országpyersanyagké szleteinek f igy ele -leveleiével. A "bizottságnak" tervezetet kellett készítenie a" már m-|lévő' v-igyiipari gyárak kibóvitéséről és uj vállalatok feMllitásáról kíUönösf tekintettel a nemzetgazdasági és bonvédelmi szempontokra, A bizottság most készült el munkájával és mintegy tizenkét javaslatot terjesztett a ko-mány elé, 1 javaslatod' - <mUkauosuk, sürost, niosóanyapok, alumiumontvényl és oeiluioze f elhasználásának'médjait ölelik M. J^La \\