Napi Hírek, 1944. március/1

1944-03-01 [0555]

Gu/Mhl2 Bornemirrá 0#Ba iparügyi miniszter előadása elején rámute* tott arra, hogy .a XVIXT , század végének ipari forradalma éta folyamatban lévő modern iparosodat- az állami eletet is mélyrehatóan befolyásolja. Szükséges tehát, hogy a magyar közigazgatás tisztviselő kara is világo 3an lásson az iparosodás'nagy társadalomgazdasági" kérdéseiben és igy fel tudia mérni azoknak mind a szűkebb értelemben vett iparjogra éo ipari közigaatgatasra,-mind egész államéletünkre gyatorolt featását, ürül, hogy a közigazgatási továbbképző tanfolyam napirendjén ezúttal az ipari es kereatedeimi igazgatás szers^el. Az elő ad .ás sorozat bevezetéséül iparunk • iö vo fejlődésének várhaté irányáréi és az ezzel kapcsolatos feladatokról kivan rövid áttekintést &ún±tj.p&rí fejlődésünk múltjára és eredményeire pedig főleg két szempontbólr' az ország iparcikkekkel Való ellátása ós a foglalkoztatás szempontjából kivan rámutatni, Az iparcikk ellátás térén - folytatta a miniszter - Iparosodásunk olyan eredjaényJcet produkált, amelyek nem egy vonatkozásban felülmúlták a legnemesebb várakozásokat is. A háború kitörése óta a külföldi nyersanyagjreszerzé si forrásoktól jórészt teljesen elzárt iparunk túlnyomó hányadban^külföld^. segitség nélkül látta el hadseregünk felszerelését és korszerűsítését s ezenkivül a megnagyobbodott ország polgári szükségleteit 1SV Sikerült ezt a feladatot megoldania ugy, hogy hazánkban a termelési korlátozások még mindig lényegesen enyhébbek, mint más hadviselő éllamokbp; E nagy feladatok természetesen csak ugy voltak megoldhatok, hogy ipari ter melésünket az utóbbi években a meglévő termelési kapacitások lehető toljorkihasználásával és ujabb kapacitások létesítésével nagy mértékben fokoztul Gyáriparurik a trianoni területen kereken egyharmaddal nagyobb jóczágmenynváségaárállitott elő 1942-ben, mint 1938-ban. - jT A trianoni országterület lakosságának 1920 és 1930 közötti 700*000 főnyi szaporulatából a mezőgazdaság 45.000, a gyár- és kézműipar 370*000 főt vett fel, Ho *y ez a folyamat azóta" mennyire fokozódott, nyilvánvalóvá válik akkor, ha megfigyeljük, hogy milyen nagy, százezres létszámú, tömegek á»emlcttak át a mezőgazdaságból az iparba, ugy hogy az utób! két év>en már arről kellett gondoskodnunk, hogy a mezőgazdasági termelés folV^onossagának biztositása végett hathatósan fékezzük a mezőgazdaságból történő elvándorlást. Nálunk 1930-ban az őstermelő népesség arányszáma ^^rtrianoni területen 51.8 százalék volt, Dániában 35» Hollandiában 20' az Uai^ban. ?2, Belgiumban 17, tJjzélandban és Ausztriában 24, illetve 18 Nagybritannááhkn-rpedig 5.6 százrlék. A magyar élelmiszerfogyasztás fejhányada az 1930-as évek közepén kalóriaértékben sz ámitva 20 százalékkal volt kisebb, mint az angol, s emellett a népélelmezés összetétele szempont jából~súlyos fogyatékosság volt, hogy az ellenállást fokozó vitamindús élelmiszereknek /tej, tejtermék, zöldség, gyümölcs/, valamint az éflBBLatl fahér^jefo gyászt ás viszonylag alacsony volt. Ehhez az aránylag' alacsony élelmiszerellátáshoz nálunk a lakosság több mint ötven százalékának munkájára volt szükség. • Kétségtelen : •<-: , hogy az élelmezési fejhányadok a nyugat országokban sem optimálisak ea Különösen Angliában igen nagy szóródást mutatnak jövedelmi kategóriák szerint, Cclin Clark számitásai szerint, ha lenne Angliában megfelelő mezőgazdasági terület, az egész lakosság ollá. tására és ezen a mezőgazdaság termelékenységét a jelenlegi szinvonalon fenn lehetne-tartani, akkor az egész népesség 22 százalékára volna szüksé £ :,:; • , 30->s évek ténvíegcs élelmezési szinvonalána^lztositásahoz