Napi Hírek, 1944. február/2

1944-02-17 [0554]

llo>folyt,/Dr, Göbbols cikk I. x oly tatás/ WHa/Sa/ö Jajlamosak azqnhan arra, hogy ozt alkammi eszköznek mi­P nősitsék, holott a val°s ágban nam másueuz* mint annak a Y&.ar ü ta,iö, amelyet a Szovjet majd bevczo"tni-^Jjidékol, amikor elion az"ideje," /uíoWr&a'^fA 1 \ - Bolond világban eáünk-*- 5,rja dr. G-obbols - a poli­tikai gondolkozás es cselekvés fogalmai fojüktate*jóre állitottnak •... látszanak ds sokszor az a benyomása az embernek, mintha az olló*-"" 3dges tábor teljesen elvesztette volna józan emberi eszét, Sztálin ismeri polgári szővetségoseit, Mostani becsapásra iriayttlő műveletei jól bovált régi bolsevista iskola eredményei, Nagy csalás­sá végén tervei szerint tarkólövés éri mind azokat, akik hittek neki ós cselakvés holvott a moszkvai varáz3igének hittek, - ^okünk nincs'szándékunkban, hegy ezekhez tartozzunk - állapitja meg a miniszter Mi abban a hfílyze-ben "agyunk^ hogy a fehéret mag tudjuk különböztetni a feketétől, mindenekelőtt pe­dig a vöröstol, Csak az az országj, amaly a nemzet testéből ki­küszöbölte a bolsevista rombolás csiráit, ca-k az ilyen ország • tud megszabadulni ennek a•fonyegetósnek minden vesziljétől* Is nálunk éppen ez a helyzet, Hem volna munökvíe Európa szamára 3 ha e földrész szivében non olyan hatalom állana, amely vitézségével és erejével olháritotta a bolsevizmus újra és újra nogisndtoit tárna ­dásait és eszel elkerült^ a is. grosszabeat. Kern is lőhet elgondol­ni ni történne, ha ez a hatalom összeroppanna és ezzel szabaddá válnék' az ut a vörös hadsereg számára nyugat felé-. Akik ma még azt hiszik, hogy okuk van a győzölocittasságra-. keserű k nnyeket ej­tenének azután. Mit lőhet ahhoz szólni, ha'angol tory-k szerint sikerülne a bolsevizmust megfófckzni, végül pedig a plutbkrata ( de­mokráciák caudiumi igája ala hajtani? kÁ'>^m.<r\i>ni&J - A Kremlben'valószínűleg no . ottükbon*', na Ilyen ostobaságot olvasnak , A szovjet hatajimasofc körébai ebben leg­feljebb a nyugati világ romlásának jeleit látják, annak a nyugati vilagn-aii, melyet mogdQrateni és likvidálni a bolsevizmus történelmi feladata. Talán a XX. század, legnagyobb szerencsétlensége az, hogy a zsidó bolsevista gondolat a ^00 milli°s orosz nép szörnyű orejö­vel szövetkezett, ezt a népet a technika birtokába helyzete és most, mint pusztitó gőzhengort szabadon bocsátja Európa felé, Szárazföldünk vagy megálljt parancsol az orosz óriásnak- vagy elv. szőtt. így és nem násnként hangzik e háború kérdést. A többi"kérdések ezzel szem­bon mind összezsugorodnak és lényegtt-lan sommis éggé válnak. A nyu­f ati államokban ugv látszik egyátaiában nem is sejtik, hegy a. Biro­alota fölötti szovjet győz^lan egyenlő az tíurópa fölötti szovjet győző Ionnal és, hogy a bolsevizmus ilyen g;vőze*en után mind Orosz­ország, mind Németország ereje és emberi xeljusiíő képessége folott rendelkeznék, oszol podíg olyan hatalmat képviselne,, amellyel —.. * ' . egyetlen egy bármily mosaze tekintő nyugati koa­líció sem vehetné fal a versenyt s Bekunk németeknek milyon büszke­séggel kell naponta vívnunk ús nogálxnunk azt a harcot, amelyet az egész kulturviiág érdokéban rívunk ós állunk, /Folyt kov,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom