Napi Hírek, 1944. február/1

1944-02-02 [0553]

- '6o| szívets'gesek Japánt közös ellenérzés úi k rjík helyezni? J R Ze B1/L7 ti Stockholm, fe>ruír 2. /kagyar Távirati IroiJ N Az 8iLeriküi lanok vez

:

rcikkckben foghlkozntk azzal a kérdéssel, hogyan kezeljék Janánt a h£eoru után, Mint a Svenska Dagbladet tudésitc*j- jelenti, általános'az a felfogás, hogy J:^ intneir.cs

. k Oroszo

vt

?zá^, Aüeri'-.a és Nagybri Unnia, hanem az ázsx- eszi.ok. mint Kina és India" ellenérzése a\e> kell vonni, ——«»«• —»•.»—.» i 61* Nem kiséri siker a Szovjet téli hadjáratit, 1 B1/L7 Berlin, február 2, /líémet Távirati Iro-,/ N Az általános háborús helyzet vizsgálata r'véh Hallensleben, a Német Távirati Irca keton? in tudóit *ja, arra a benyomásra jut, ^ogy" 8 keleteurép8i harctéri helyzet.'bár a Szovj-t helyenként ne* jel<rotikkelen ter'lletnyereseteket ért el. nem mutatja a'bclsevistík téli ha járata, sikerének tineteit. Mint kifejti, épen at ellenkezője" fo-og • fenn. Ugyanis valamennyi szcvjethadmlvelet előrenyomul * támaóM-csucsainak irántiból és elhelyezéséből kitűnik, hog- az ellenfél hadvezetősége nem terülctnyeresé^re törekszik, hanem a német arövonrl széftzúzására, a német katonaiéra kikaocsolására, s mégsem isi tő csrtík eszközével, " Ma, miután a néaet mozdulatokból n\4mA kiviIWlik. hogy a német vezetőségnek müven mértékben silsrült az ellen? U szánd'*kait meghiúsítania, me

e

!állaoithaté, hogy a bol'sevistlk eronazarlása megint •pSF-k'a leverőbe ment, Nem ismerhető félre, Ve,; a helyzet időnként és helyenként"válságos volt ama német k

w

tel4sek z IaitL amelyek ellen harapéfogé-müveletekét kezdtek,' fade a németek ezeket a vílsíekat olyan szívóssággal küzdöttek le, 8Liel;'b.Í kivilllik na;:"mért?kü harci fölényük keleti ellenfelükkel sze

1 ben. A Szovjet'több helven kisertlt meg nagyivben valé bekerítéseket azzal a céllal, hogy megsemmisítő psatát erőszakoljon ki. Ámde egyetlen helyen s>m sikErült hadmü^ yeleti értékű, de mégkávésbbé hadvezetési sikerré kibővülő"áttörést elérnie a német arcvonalon keresztül, sem as északi szab: «zon, sem az arcvonal déli felén, ' Változatlanul az a benvo;r.ás, v

og~ . németek aind<:nKáoen uzai " a helyzetnek és hogy rugelmas hűd vezetésűkkel H legfenyegetőbb helyzetekben is kezükben tartották a kezdeményezés Bzabedslgát, Ezt a jöva fejlemínyei szempont jábél annál na óbbra k 11 $rHkelni| mert a mostani főfiarctereken, nevezetesen gz északi arcvonalon, ugyzinten Novograd-Volinszktél déln-ubstra, vals^int Lnvepro'pttrovszkt^l déln—a*? trs az ellenfélnek most meg számszer 1 fölén'' áll rendel kezeséit, Most meV- mert a-németek olyan elhasználódást kényese itefiek rí a szov<ete-3kre,-hosy az már minden kérzelhető m5 tikét fölülmúl <s már felismerhetővé válik" az a pont, amikor a német kéz-Jemenhez és a benne re jlő táradéköv

C

V*eznényekkel megint érzényesül. Ha valaki az arcvonal mostani at ykul ."tát és ezzel eeyütt s né-" metek ellensúlyozd tevékenységét tizonvos in^-o orcvonalocntokon tanulmányozza, nagvjábél képet alkotna t mr-crán-k n németek hadműveleti akarata" és a bolsevisták spekuulé szándékéi felél. Szemmelláthat'-ogv a német hadvezet is keleten még mindig nem látja elérkezettnek az idot a n

n

?y y dbnt;3ekre, /!ol't.köv./ -jj ,¿3 *" ^ LEVÉLT ÁB