Napi Hírek, 1944. február/1
1944-02-12 [0553]
57 Bornemisza Géza iparügyi miniszter Kolozsvárott. Kir o- VG/Hav Kolozsvár, február 12. Bornemisza Géza iparügyi miniszter pénteken délután résztvett az Erdélyi Gyári-párosok Országos Szövetsége. taggyűlésén. Rimanóczy Kálmán szövetségi elnök köszöntötte a minisztert, aki eljött Kolozsvárra. b.o F y megismerje az erdélyi gyáripar gondjait és bajait. Vázolta ezután a szövetségnek a visszacsatolás °ta kifejtett munkásságát, rámutatott az iparvállalatok anyagi ellát si zavaraira, sürgetve az erj.'lyi gyáripar tökével való ellátását és az ipar decentralizációját, Az elnöki megnyitó után az erdélyi bőr- és faipar, az crcbányászat, szénbányászat, a vasipar, a 'ÜSZŐgazdasági és élelmezési ipar, a diszmüipar, a tégla- és cserépipar, az erdélyi ginszipar helyzeté/ismertette, rámutatva az egyes iparágak panaszaira os kivanságaira. Bornemisza Géza iparügyi miniszter részletesen válaszolt az elhangzottakra. Engem az a gondolat és szándék hozott ide - mondottti a miniszter - hogy Erdély ipari társaialma kisebb-nagyobb problémáinak megoldását keressem és megtaláljam. Azok a felszólalások, amelyek elhangzottak a való helyzet figyelembevételével tárják elém azt a súlyos feladatot, aa-el^t - mint mindnyájan tudjuk - a háború következménye és amely-T - kétség tel en'ii igen nagy csapást mért az ipari fejlődés töretléH vonalára. Tudor 1 , hogy a gyáripart súlyosan érintik az anyaggazdálkodás, nehézségei , nericülönben a bürokrácia sokszor ócsárolt nehézkessége. Ezeken, amennji. re lehet, segitsnünk kell * Töretlen erővel kell dolgoznunk e nehéz körüleények között is, hogy fel tudjunk kószüinár^Eáboxu utáni feladatokra is. . Elsősorban azokról aH^dós-ak^űlJíell s ZÓI-SÍKH^ .amaIvek Erdély iparának jövő fej lőiés-éV tart ják szem előtt. Foglalkozom Erdély iparának kérdésévei, mei t ezen a téren töttb^ziir volt alkalnam Erdély iparának vezetőivel érintkezni. Erd'ly egy részének visszatérése után, mint az Ipari íiunkaszervező Intézet vezetője, a helyszinen tanulmányoztam Erdély -gyáriparinak kérdéseit. Ez az intézet-^yike volt azoknak a jelentős segélyforrásoknak, amelyek révén Erdély gyáriparának teljesítőképességet rövid idő alatt bele tudtuk kapcsolni az ország gazdasági életébe. Ebbeli törekvésünk első lépése volt a közlekedés helyreállítása, amelyet - vUjuk be őszintén - a "lagyar kormány igen nagy áldozatkészséggel nagyvonalúan és azt lehet mondani, ' hogy a mai viszonyok között igen rövid idő alatt tudott ab toldani. Meg kell azonban, mondán om, ho-^y a közlekedési hálózat fejlesztése tarén még igen sok a tennivaló, mert például Székolyudvarhely ué> '"ináig vasút nélkül van, A probléma súlyosabb részén azonban már tul vagyunkba legjelentősebb lépés már megtörtént ás hiszemj,hogy Erdély gazdasági életének az ország gazdasági életébe való bekapcsolódása száz százalékban sikerült. , Erdély iparositásának másik problémája az energiakcrd.-'s. Bszak-Erdély, mint tudjuk, szénben meglehetősen szegény. Az erdélyi szen kalóriában ás minőségben gyenge.úgyhogy távoli vidékéiről, a Dunántúlról Kell szenet szállítani olyan időkben,amikor a háborús ipari szükséglet fokozódik.
