Napi Hírek, 1944. február/1

1944-02-10 [0553]

•^/^•Törökországban aggodalommal látják ,hogy a szövetségesek támoi gatják Ti tét. Za-o- Bl/Bu/Bé 6 Z | n kara, február 10./kagy^r~Távirati I;/ Törökországban feszült érdeklődéssel kigérik'a jugoszláv helyzet fejlődését és nem titkolt aggodalommal látják Oroaz ország ottani működését Tito személyén keresztül, Az Ulus cimü.* lapban Eezmer kifej ti, hogy az angolszászok ált^.l Ti tónak nyújtott támo^tás a Teheránban a Szovjetunió fs az angolszászok között létrejött megállapodás'eredménye. A Szovjetunió politikája Jugoszláviával kapcsolatban mindjobban kirajzolódik,azonos-n nézeteltérést kell meg állapi t-ani e fekir.t=tb^n a Szovjetunió és az angolsz'szok között - ha is a végcél tekintőtében, de legalábbis a követendő ut miatt. A"brit kormány a látszat ma&montési vJgett azt tanácsolta a kairói jugoszláv kormánynak,hogy egyezzen meg Ti tóval, aki azonban elvágta a megegyezés minden lenetőségét azzal a nagy feltűnést keltő nyilatkozattal, amelyben megtagadta a kormányt es a királyt. 3&r ez a nyilatkozat azorosz~ álláspontot f2Jezta H.a menekült kormány,amely 1942-ben visszautasította a Szovjetuxiiéag& egyez• meny negfcötésár-* tett ajánlatát, most maga tott indítványt a ssehszlovák »orosz egyezményhez hasonló egyezmény megkötésére 's szóltál hajlandó lett volna magát Moszkva parancsainak alávetni. Most már Moszkva határozottra el tasitó* választ adott és a Szovjet Távira-U-^roda külön is hangsúlyoz te, hogy a szovjet kormány'awi fogja megváltoztatni ezt az állásfoglalást'a ^airoi kormánnyal, különösen pedig e Khragyorgyevics dinasztiával szemben. .45,A török sajtó a Szovjetunió és az angolszászok bizalmi válságáról ír. Za .o- Bl/Gi/Be 6 Z Ankara, február 9,Alagyar Távirati I,/ . A tőrök sajtoAizsgálja azt a "bizaY bohatóan mi válságot ,amely a teheráni értekezlet ota a Szovjetunió és az angolszászok között beállott, lalcsln a Tanin cimli lrpban emlékeztet arra az amaikai állításra, hogy a moszkvai ért- íezlat.m négy klilüg^minisztev megegyezése, révén ki küszöböd tik a harmadik'világháborút, amely végzetes laksztrofábaa döntötte volna az emberiséget. Kérdezi azcnban Xalcsin, vájjon ülnihe tő e,aogy ez a ves élycdmult? Meg kell vallani hogy a moszkvai ás teheráni értekezlet után kialakult remények sokban eloszlottak. Kiderült, nogy jóformán egyetlen kérdést sem • ' rendeztek. Ezután felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekbon nézet eltárás áll fe n és amelyek még megoldásra várnak, /folyt.köv./