Napi Hírek, 1944. január/1

1944-01-01 [0551]

I 0s/L7 B e r X i n, Január 1. / I Mint a Führer főhadiszállásáról jelentik, a Führer az évforduló alkalmából napiparancsot intézett a véderő és,a hadsereg katonáihoz. A napi parancsban rámutat arra, hogy az angol-francia hadüzenete;: idején az ellenséget két reménykedés töltötte el: először az, hogy bekövetkezik az .összeroppanás, amely az uj szocialista eszme német birodalmát végleg szétzúzza, másodszor, remélte a minél hosszabb hí

4 borút, .Hogy a kapitalista beruházások kamatozhassanak és megtérülhessenek. k német háborús vezetés számára ezzel szemben nem lehetett mis.feladat, mint az, hogy tekintettel a német nép kis életterére, egyjk ellenfélt a másik után gyorsan leverje és a német birodalom véáfeliii területeit a lehetőség szerint messzire kitolja a német birodalom határain tul. A Németország elleni brit-francia hadüzenet naoiín a Német-l •." birodalom egyedül állott. Mégis rövid időn belül sikerült a legf enyege--*. több veszélyt keleten, észalron és nyugaton kiküszöbölni, Olaszországnak a háborúba veié belépése után több eur^ai és Burópáiwkitttli állam kezdett szövetkezni a Nómetbirodalomr.al, Az Eur^na-ellenes br-lsebista veszély más népeket is harcrakényszeritett, hogy felvegyek a küzdelmet országaik és a kontinens többi részinek megmentésére. Tényleg sikerült az otthon határai tél nesszé arcvonalakat felállítani, amelyek néha előre, néha visszafelé is mozogva az ellenfelet mindig a Nénetbirodclom határaitól, messze visszaverték. Hogy ez a háború áldozatokban 4s nélkülözésekben mit követelt a német néptől, szt a katonák a- legjobban tudják. Ha azonban régebben az otthont erősebbé lehetett tennvi azzal; hogy a szükség napjaiban a harcoló arcvonal s^." •.. vetette tekintetét, most az arcvonalon küzdő katona az otthonra tekintve, erőt nyerhet kötelessége teljesítésére. Szelőtt azt kívánhattak, hogy az otthon legyen méltó katonáihoz, na oedig ugyanilyen joggal megálla?

ithatjuk, hogy az otthon saját magataratása révén megérdemli a legjobb rontharcosokat, ' " 1939,, 1941. és 1942, évben, északafrikai visszacspá- 1 s^okt^l eltekintve, csupán egyetlen súlyos válságot ismertünk, nevezetesen az 1941. decemberétől 1942, márciusig tartó téli hénaoofcat. Igazi ter^szeti katasztrófa hatásai következtében akkor embertől, állatok-" tói és az anyagtól gvakran a lehetőség határain ttíilmenő teljesitaényeket k:.llett követelni, A test megmerevedett, állatok kimúltak, gépek és fegyverek felmondták a szolgálatot, vasutak kiestek az üzemből, ügy látszott, ho£y napole "li sors vár a nemet arcvonalra. Mindnyájunknak íEiberieletti • erőmegfeszitésévei mégis sikerült úrra lenni, a legborzalmasabban vsasígon és ismét sikerült rendbehozni az arcvonalat- Az 1943, esztradőt a történelemben mint nagy válság második esztendejét kell najd megörökíteni. , 1 Az olasz katonai fcaaarilla 4s politikai-kapitalista klikkek " éveken lt tartó szabotálás?, francia tengernagyok, tábornokok és^tisztek ár lása £szakafrikában, ezen a térségen az ellenállási lehetőség hanyatlására vezettek. A felelős olasz tényezőknek rendszeresen folytatott passzív ellenállása annyira megbénította az Eszakafrikába Irínyul* forgalmat, hogy az ott harcoló kötelékek anyagi harceszközök, sőt ^z ellátás hiánya folytán végül nem tudták továbbtartani az északafrikai térséget. . AVtvt.köv./ i$£3'HZ