Napi Hírek, 1944. január/1

1944-01-05 [0551]

41'* Táviratváltás Szinyei Merse Jenő és Jotzofl bolgár közokta­tásügyi miniszter között, O/Ai 5 A Magyar Távirati Iroda jelenti; A szófiai Magyar Tudományos Intézet megnyitása alkal­mával Jotzovr bolgár közoktatásügyi miniszter meleghangú távira­tot intézett Szinyei Merse Jenő Kultuszminiszterhez, amelyben annak a remény ének adott kifejezést, hogy mint eddig, ugy"a jö­vőben is mindkét baráti viszonyban allé nemzőt hasznát látja a bolgár-magyar kulturális kapcsolatok kinélyitésónek, Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter táviratban válaszolt. A táviratban köszönetet mondott Jotzoi bolgár közektatásügyi miniszternek az üdvözletért s a maga részéről is kifejezte azt a kivánságot,hogy az uj intézmény tovább mélyitse és szélesítse a tudomány és az általános kultúra vonalán a két nemzet között évszázadok hagyomá­nyában gyökerező barátságot és szolgálja a két nemzet kulturja** vainak kicserélését, A prágai Szt,György szobor lőszerszáma, Q/ji 5 A Prágában álló* Szt^-György szobor, amely Kolozsvári Márton és György alkotása, a Xlfl t szőzadi európai mavészet legna­gyobb értéke, i szobornak nagy külföldi és hazai "irodalma van, de eadig nem*történt kísérlet a szobor lovának s a lőszerszámnak re­ges zef ^néprajzi vizsgálatára. Ezt a munkát a közelmúltban végezte el László* Gyula, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára s kutatásai eredményét az intézet Evkönyvében tette közzé, A lovat állattani szempontból Bankó Béla egyet, tanár vizsgálás felül, s megállapít tetta, hogy a ló egyenesagi leszármazottja a honfoglaló magyarok • lovának, s abban csak kevés étzakolaszországi beütés mutatható ki^ László Gyula pedig megálla-ni tóttá, hogy a nyereg a honfoglalóié nyer­gének leszármazottja, s a szobor díszítőelemei néha a télies egye­zés mértékéig azonosak a XIII.XI7» századi magyar sírleletek diszi­léseivel. László Gyula érdekes és értékes tanulmánya megállapitja^ hogy a világhirfi Szent György szobor lőszerszáma és a lo díszítési Bzokáea a szobor készülésének korában csak q Székelyföldön talál­ható meg. A Kolozsvári testvérek"számazásneve is Erdélyre mutat, fő működési területük erdélyi kanuja: Nagyvárad volt. László Gyula ennek alánján valószínűnek tartja, hogy a székelyföldi hagyományt azzal a Székelyföldről a XIV, században Kolozsvárra megindult nagy­arányú kivándorlással magyarázhatjuk, SJ^Í* a szobrásztéstvérek csa­lád iát # is Kolozsvárra vihette, A nagyér léol és módszereiben egészen eredeti tanulmány ujabb döntő bizonyíték arra nézve, hogy a világ­hírű Szent György szobor kétségtelenül magyar származású emberek magyarországi alkotása, s annak még a részietekbe menő művészi elő­képei is magyar hagyonányokban gyökereznek, /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom