Napi Hírek, 1943. december/2

1943-12-25 [0550]

/Roosevelt karácsonyi üzenete, 2. folytatás/ iíf ttf Lá/Lá/Dé 9 Z A nemzetközi kapcsclatok kérdéseit inkább általánosságban, mint részleteiben vitattuk inog. Tárgyalásaink alapján megállapíthatom, nem hiszom, hogy Or esz ország , Na,;ybritan.iia és az Eryesült Államok között megoldhatatlan differenciák támadhat­nának. A tárgyalásokon alapvető kérdésekkel foglalkoztunk, oly ah alapelvekkel, amelyek a biztonságot és jólétet, az emberi lét fel­tételeit a kis ós nagy állrmokban ejyaránt determinálják. Sztálin igen határozott ember, kedély állapota különösen jó-. Azt hiszem, valóbon megtestesítője az orosz szívnek és léleknek. Na^ybritannia, Oroszország, Kina és az Egyesült Államok a világ lakosságának háromnegyedét jelentik. Ha ez a négy nemzrt hatalmas katonai erejével azon lesz, hogy fönntartsa a bakót, semmi lehetősége sem áll fenn annak, hogy egy nemzet- ' támadást kezdjen a világbéko allén. De ennek a négy hatalomnak együtt kell munkálkodnia Európa, Ázsia, Afrika" és .imerika valamennyi népével a szabadság érdekében. Minden nemzet jogát - logyen az kicsi, vagy nagy - tiszteletben kell tartani, mégpedig olyan féltékenyen, mintha a mi demokráciánk valamelyik állampolgárának jogairól lenne szó. Az a doktrína, hogy az erős uralkodik a gyenge felőtt ellenségeink alapelve. Mi elvetjük ezt a doktrínát. Mi mindenesetre azon a véle­ményen vagyunk, ha katonai erőro lösz szükség a béke fenntartására, akkor nemzetközi erő alkalmazására kerül sor. Ez a mi állhatatos politikánk, amely bizonyára a közösségi érzés politika jn,Minden népnek megvan a joga a szabadságra, . r m 1 il * . - » - - » -- -# A világ a tudomány haladásával olyan kicsi lett, hogy nyugodtan fel­adhatjuk a földrajzi adottságokat. Történelmünk kezdetén azt hittük, hogy az .atlanti és a Csendes-óceán biztonsági övezetet jelentenek az Egyesült államok számára. Az idő és a távolság lehetővé tette számunkra ós a többi amerikai köztársaság számára is, hogy megtart­suk ós megvédjük függetlenségünket sokkal orősebb hatalmakkal szem­ben is. Az utóbbi időkig igon kevesen gondoltak arra, jöhetnek idők, amikor nyugati partjainkat japán invázió ellen kell mogvódenünk t Az első világháború elején aránylag kevesen hitték, hogy német buvárhajók nyilt tengeren fenyegethetnék hadihajóinkat ás hajózásunkat. Az 1918,-i fcgyverszünot után hittük és reméltük, hogy Németország katonai jellegű gondolkodásmódja gyökerestül meg­szűnik. Emberies gyöngédségtől áthatva a fegyverszünet után tizenöt esztendőt töltöttünk el, mialatt a németek oly szenvedélyes panaszo­kat hallattak, hogy a többi nemzet engedte őket felfegyverkezni, sőt segítette ebben. Túlontúl sok esztendeig azzal a kegyes reménnyel áltattuk magunkat, hogy támadó és háborús szellemű nemzetek meg­. tanulják, megértik ós önakarukból alkalmazzák a béke tételét. Régi, szerencsétlen tapasztalatokra nem voltunk tekintettel, Most azonban remélem, hogy nom teszünk többé ilyen kísérletet. Nem! Mint elnöknek és mint főparancsnoknak elhatározott szándékom minden emberileg lehetőt megtenni annak megakadályozására, hogy ozoket a tragikus tévedéseket űjra^ elkö««Rsük. /Fnlyt.köv,/ J&S^

Next

/
Oldalképek
Tartalom