Napi Hírek, 1943. december/1

1943-12-15 [0549]

oLV Sopronból jelentiki A Soprcni Liszt Ferenc Zeneegyesület legutóbbi b*rleti hangversenye kerekben nagvoh érdekes és az egész magyar zenei világ fisveimét megérdemlő Mozart-bemutatóra került se, A nagv mesternek 17o6-bah

f tehát tizóves gyermek-korában irt D-dur hegedűversenye szerepelt a műsoron Végh Sándorral, a világhírű hegedűssel, mint szólistával. Á versenymüvet Magyarországon ezzel az alkalommal látszották először s nagy érdeme a Soproni Liszt Ferenc Zene egyesületnek 4s Végh Sándornak, hogy a zeneirodalomnak ezt a csoáílatcs remekmüvét a magyar közönséggel megismertette, A versenymüvet Mozart 1766 tavaszán irta, amikor édesatyjával éa nővérével Londonbél visszatérőben másedizben járt Parisban és "•': XV, Lajos udvarában töltött néhány hetet, A párisi zenei* " körck részben'talán rosszakaratúi és irigységből, részben pedig bizonyára azért, mert zsenge gyermekkora mellett' valóban hihetetlennek látszott, kételkedtek zsenijében, tehetségében, képességeiben. Ezért, hegy próbára tegyék, negbizták, hogy szigorú ellenőrzés mellett ir jon " egy nsgycbbszabásu müvet. E megbizas folytán irta Mozart a D-dur hegedűversenyt a azt XV, Lajos legidősebb leányának, Adelaide hercegnőnek /173Í-1800/ ajánlotta. Innen nyerte a versenymű az Adelaide elnevezést. A kompozici* igen soká nem került nyilvánosságra és azt a szakemberek közül is csak kevesen ismerték. Csak 1933-ban élte meg első kiadását és Magyarországon mindeddig nem került eloa lásra. Érdekes a szöveg, mellyel a gyermeLaester müvét a királyleánynak ajánlotta, aki egyébként mint á hires Guignon tanitványa maga is kitűnő hegedűs volt. Igy sz^l: ' „ M Madame, amidon megengedte, hogy gyenge képességem termékét az ön nagy-tehetségének felajánljam, isméi elhalmozott kegyes jótéteményével, Ha felséges kegye felügyelt is munkámra, elnézése és jóindulata nagyban megkönnyítette'azt és ha az Adelaide név szerény próbálkozásomat védőszárnyai alá veszi, az efelett érzett hála örökké szivembe lesz vésve Legmélyebb tisztelettel vagyok Madame, az ön nagyon alázatos és engedelmes és igen kicsi szokája. - - Mczart." A három'tételből - allegro-adagic-allegro - álló mü a gyér-" meklélek ártatlan,naiv Udeségének és a már szinte érett zseni nagy tudásának csodálatos találkozása. Az előadóművészt igen nagy feladat elé állit ja, ha ki akarja" hozni belőle azt," ami benne a legértékesebb, a zseniális gyermek lelkének játékos- naiv. üde megnyilatkozását, v

égh Sándor kongeniális mozarti interpretátor, tökéletesen oldotta me" ezt a nehéz feladatot. A közönség percekig ünnepelte a'művészt, aki a tombola tapsot a második tételnek, az altat ^dalszerű, álomszép adagiénak, megismétlésével köszönte meg, /MTI./ ^ ^p.