Napi Hírek, 1943. december/1

1943-12-11 [0549]

2a Ze/Gi 5 i> Ankara, december ll/Mcgyar Távirati Iroda/ A török főváros a legnagyobb nyugalommal ,de feszült érdeklődéssel várja, hogy a kairói értekezletről kiadott hivatalos közleményen túlmenőleg részletei-,.,; . tájékoztatás történjék Inönü-el­nöknek Roosevelttel és Churchillei folytatott megbeszéléseiről. A rendkívül rugalmasan megfogalmazott hivatalos közlemény valóban a legváltozatossabb kommentárokra ayuJJfe alkalmat, attól a feltételezés­től kezdve, hogy semmi újság nincs a török külpolitikában, egészen addig a feltételezéséig, hogy máris megállapították Törökország had ­balépésének idejét, a melyex[ ^-^H^­3 hírverés minden' bizonnyal a közeljövőre jósol majd, A török politika kulcskérdés érő 1, a Szov­jet jpk Törökországgal való viszonyáról vagy állítólagos törökellenes igényei kérdéséről semmi ujat sem mond a hivatalos közlemény,hanem csak annyit állapit meg, hogy az angolszászok és az oroszok között érdek-ós felfogásközösseg áll fenn, viszont a Szovjetunió es Török ország viszonyát csupán a hagyományos barátság fennállásával jellemzi, Ez utalás arra, hogy a szovjet-török viszonyt régtől fogva barátsági S zerződés szabályozza, de nem világosit fel arról, hogy nincs-e érd­ekellentét az oroszok ós törökök között, ÉL - ^ . Ankarában ugy tudják, -hogy szovjet részről senki sem vett részt a tárgyalásokon, Vinogradov szovjet nagykövet csnpán azért utazott Kairóba, hogy közelebbről követhesse a' megbeszéléseket, Jól értesült . török noliifcai körökben szerdán vál­tozatlanul hangoztatták, hogy a közeljövőben nem várható változás Török­ország magatartásában, A kairói megbeszéléseknek angolszász részről törtónt . • tálalása inkább a hírverés megnyilatkozása ós talán * nem annyira Törökország befolyásolása: .mint inkább a tengely erköl­csi erejének gyengítése a célja, A töx'Ök kérdés tehát újra az ideghá­boru egyik legjelentősebb eszköze lett, A tényeket nézve, szinte alig van valószínűsége annak, hogy Törökország a mostani nemz3t.<özi helyzetben megváltoztatta maga­tartását akár légitámaszpontok átengedésével is, mert Törökország eese« tében ez t feltétlenül a háborúba sodródást jelentené; a portugál példá­ra való'hivatkozás török vonatkozásban semmikánpen som állja meg a helyéé. Természetesen más kérdés , hogy a balkáni helyzet megváltozá­sa esetén vagy ha általában az ^cvonalak helyzetében egyéb jelentős eltolódás történjék, ilyen magatartást tart majd helyesnek Törökország saját érdekei megvédene szempontjábó » Valószínűleg döntés történhetett már ebben az irányban, azonban a mostani ''török'külpolitika megvltozasa bizonyos feltételek bekövetkezéséhez van kntve. Vógeredmónybon tehát • az a benyomás Ankarába ní% hngy Törökország egvelőre nem lép be a há ­borúba, Meg kell várni, mit hoz a tavaszi nemzetközi helyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom