Napi Hírek, 1943. december/1
1943-12-08 [0549]
55 Í'OIY t ' o- Ze'/'Bj/Sv'Borneriszaiparügyi üiniszter beszéde a kassai iparossághoz. II, folytatás^/ Foglalkozott ezután az ipari decentralizációra irányuló kívánsággal. Kijelentette, hogy mar elsó ".inisztersége ideién lándzsát tort ennek erdőkében. 3 háborús tapasztalatok is a decentralizáció aollott szólnak, A mostani túlzott contralizációt a háborús viszonyok hozták magukkal, de meggyőződése, hogy a háború után szakűínai kell a centrqlisztikus irányzattal. Kívánatosnak tartja, hogy az iparban nagyobb mértékben érvényesüljön az ogyini kOEdonényozes, A gazdasági élotot vissza kall hoznunk a józan szabadság korszakába. Szükso^csnok tartja, hogy a közüle tok különböző k^dvozóépyekk* 1 modditsík* elő iparvállalatok leplopedosit. Az iparf-jlesztc's azonban ner.: l.-h-t kizárólag gyáripari fejlesztés, mert meg erősön iparosodott országokban is a kézműves iTvar beláthatatlan lob" tőségek előtt áll. Az .-rős kézmüvosioar és a kisipar erős gyáripar árnyékában fejlődött ki mindenütt á világon. Kincs és nem is lőhet tehát ollón tót a gyáripar ós a kézművesipar tervszerű fejlesztésében. A kézrúvoki-nar a nomzet egyik logértékcsobb társadalmi rétego, 3noiy a nomzet haladását és nemzeti alapon való "egmaradását biztosit ja, ,ozér& minden lehetőt el kell követnünk boldogulása érdekében./ Éljenzés*/. Az iparügyi miniszter részletesen foglalkozott ezután az"előt rjesztott helyi és felvidéki von-tkozásu kívánságokkal és problémákkal, Rámutatott arra. hogy most.amikor a háború legnehoz^b része előtt állunkj nom lehet gondolni nagyarányú beruházási munkálatokra, Épitő ós más anyagokban az. igények nóvekodtok. A nyorsanv-ig igazgagos sz'tosztasara törekszik. Szeretné, ha obboiuz jleeztasban mind nagyobb'mért :kbon igénybe vonnák a kamarák és ipart -Etülotek közreműködését. Ha a szétosztás igazságosan történik, akkor az emberek könnyobbon nyugszanak .bele a helyzetbe, A lvgxnpgyobb készséggel hajlandó lohetővó tenni azt, hogy az anyaggazdálkodás: irányító szorvébo a vidék képviseletét is bevonják. A munkásság éleimis orrol. ruhtfvpl és lábbeliből való ellátásáról beszélt ezután a miniszter. Hangoztatta, hegy elsősorban a h^di üzemek munkásait kell ellátni, Általában az ogész municás-kérdós nem pénzkérdés, hanoin az ellátás kérdése* Nindont el kell követnünk,'hogy a na kialakult árnivót tartsuk ós küzdenünk kell a fekete piac ellen. Meggyőződése ; hogy az ország társadalma összefog, hogy mogvedje azokat a nagy éraekokot, amelyek az egész nemzetet, az egósz gazdasági életot a j'lnl.gi árszínvonal tartásához iüzik. A munkásság élelmiszer el való ellátása ' legalább olyan jó, nini Európa bármely más államának munkásságáé, § A rendelkezésre álló nyersanyagból i.:yokcznek l:galább a népruházati ak"./ igényeit kielégi tuni, Kori, aogy az, akinek m'g hnsz*o nálható iuh'-dqrabia van, ne tartalékoljon, hogy jusson ruhanemű §8 annak, akinek békében som volt alxkalma »rra, hogy több ruhát vo-gm gyón magának, A kormány slhav'rosta, hogy az összes felkutatható nyursaj • ' és textilnemű t, amely rondolkozósro áll. kizárólag g a néprúnázati akció lebonyolítására fogja fordítani, A kormány- » zat minden lehetőt megtesz, hogy az orsz'g lakosságának és slső sorban a dolgozó rétegeknek lábbeli-szükségletét ki^l'gitso. Szólt a miniszter a továbbiakban arról, hogy az T ipari adminisztrácioben olyan változást szorotno létrehozni, amely biztosítja az iparpolitikai Ós a szociális fo jlődést, /p 0 lvtikör*./
