Napi Hírek, 1943. november/2
1943-11-23 [0548]
93.Az Observer oikks az angol-orosz kaocool to;.ól» 4 HT KL#CÖ/V5 Zürich, november 23./Magyar Távirati IroóW * * Londoni híradás szerint az Observer ciik^^4*>z-ölt az angol-orosz kaposolatokról, amely a többi között igy szól: Veszedelmes volna, ha azokban a megbeszeiésakben, amelyek a mosz>vai értekezletet előreláthatólag követik, az e rónai egységhez ós stabilitáshoz fűződd létfontosságú érdekeinket ^eétóldoznák az orosz szöv-tsegesLinkkelhaló kapcsolataink fokozott szivélyességére irányuló óna j tásnak/lSwacsolataink Európához '. nem kevésbé fontosak, mint kapcsolataink Oroszországhoz. A britO'osz szövetség ebben a háborúban győzelemre vezemH^-dXa bekét osak az Európával valu legszorosabb összhang biztositnatfa".^z^rencsére egy nyílt cikk 5 amaiyet az Izvasztija néhány nappal'ez előtt közölt, nem zárja ki teljesen a megértést ebben a pontban. Az Izvesztiia szerint az oroszok mostani maga tartásának" egy ik c>a az ugynaveaBtt Cordon Sanitaire berendezés éra vonatkozó* gyanakvás. A cikk azonban sejtetni engedi, hogy Oroszországnak revízió alá kellene ven*-., nie álláspontját a többi egyesült nemzettel való együttműködés kérdésében. Itt szilárd talajra Kerülünk. Oroszország teljesen jogosult arra, hogy elutasítsa az európai államok föderációját, ha ez a Szovjetunió ellen irányul. Oroszországot meg lehs+ nyugtatni e veszé-lyel szemben, ha Anglia szilárd vezetéssel előljár az egyesült Európában ás egyidejűleg megerősíti azokat a'közvetlen Kötelékeket, amelyek Oroszországhoz és Amerikához füzik c Ha Oroszország biztos Anglia ós Amerika barátságában és a tőlük ^alö együttműködésben^ akkor nem kell tovább fenyegetve éraznia magát az egyesült Európától. Sőt még tovább megyünk, baráti Anglia kezeske-dheiik Oroszországgal szambán a baráti fíuro\oa felől, ha Oroszország elfogadja a béketeremtő és egységesítő akcidt e rendezetlen és meggyötör* kontinensen. Az Observer cikkében hangsúlyozza még, hogy a kis európai nemzetek föderációja tekintetében a brit politika éppen az ellentéte az orosz no ÍJ ti kának, amennyiben már évek óta ksdvezően itélí meg föderációk létrehozatalát. Az 1938-tól 1941-ig lejátszódott eseményekből Londonban azt a következtatést vonták le, hagy lozép-Európa ^balkáni zálása", amely az 1919. évi rendezésekből'adódott, a nyugtalanságok ás az-ingatag helyzet igazi forrása volt. Amig az ogység és az egyetértés megvolt a kozépeuropai államok között, addig évszázadokon at az európai stabilitás forrásai voltak, mig az utóbbi időkben a politikai széttagoltság bizonyos tekintetben bizonytalanságot ós politikai erőtlenséget jelentett* libben az 1919,-i békék létrehozói legalább annyira hibásak, mint raguk ezek a nemzetek. Eppan ezért hirdette Churchill azt a tétélt, hogy szaknak a M csatlósállamoknak M lehetőséget kell adni s hogy jövőjük biztositánáhez hozzájáruljanakj mig az Izvasztija most az-; követeli, hogy ők se szabadulhassanak e háborúban való részvételuk következményeitől. E tekintetben - ifia azután az Obssrvor - alapvető és komoly nézeteltérések állanak f#t> köztünk ós Oroszország között, ame'lyeket nem lehet egyszerűen áthidalni. Oroszország talán, amely egymagában is kontinenst jeleni, megengedheti magának a kózépeurópai államok ellenséges érzületét. Anglia'azonban.,'amely Burópá részének te&&iLjaw^lL azt tsfeví ra*., /folvt,kc>"*/ É%ft> V i r .'tLJi.