Napi Hírek, 1943. október/1

1943-10-15 [0545]

60. A debreceni Magyar Népny elvkutató Intézet munkája. 0 KM Vá 3 Debrecen, oktdber 15. 1938-ban hivta életre az azóta elhalt Csüry Bá." lint dr. debreceni egyetemi tanár Debrecenben a Magyar Népnyelvkutató Intézetet, amely ma is egyetlen ilynemű intézmény Magyarországon. Az intését jelenlegi igazgatója Bárczy Géza dr. egyetemi tanár, vezetői pedig Bakó Elemér dr. és Végh József dr. egyetemi tanársegéde*, Az intézeti tagok legnagyobb részben a debreceni egyetem bö lcsészhallg' tói köréből kerülnek ki. Az intézet 1938 óta csaknem minden évben megrendezte a népnyelvi gyüjtotahfolyamot, amelyen ráneveli az intézet tagjait a gyakorlati népnyelvi feljegyző munkára és a feljegyzés technikájára. Mintegy* hatvanra tehető azoknak a tanári élőiteknek a száma, akik az m- w tézetfcen már valamilyen munkával szereDültek s ezek a volt munkatársak ma Sepsiszentgyörgytől Ungvárig* és Nagykanizsáig az ország , legkülönbözőbb részeiben szétszóródva tanári pályájuk közben népi nyelvkutató vagy táj- és népny§lvkutató munkával is foglalkoznak:. Az elmúlt nyáron az intézetnek több mint husz ösztöndíjas tagja dolgozott az ország különböző községeiben, falvaiban. Az igy elvégzett munka anyaga a legkülönfélébb, mert az intézet Csüry Bálint eredeti terve szerint nemcsak a táj szavakat gyűjti, nemcsak a ^felbukkanó ritkaságokra vadászik, hanem gyűjti es vizsgálja a népnyelv egészét. A magyar népnyelv megismeréséhez még igen hosszú utat kell megtennünk, hiszen nemcsak száyz és százezer, de millió adatra ven szűkség, amíg majd elmondhatjuk, hogy világosan látunk a magyar népnyely bámulatosan gazdag változataiban. Ennek folytén" az intézet tagjait minden olyan érdekli, ami a népi életben történik és nyelvi kifejezést nyer. Ezen a nyáron a tagok a Makótól " Munkácsig terjedő területen a következő körökben gyűjtöttek népnyelvi adatokat: nyári mezőgazdasági munkák, népi állattenyésztés, népi szakácsmesterségek, családi éle t, a gyermeknevelés és a hozzá fűződő részben babonás szokások, népi kisiparok, népmese, népdalkinca, a néni szórakozás formái stb. köréből. Rendkivül érdekes" feladat volt azé a hallgatód, aki a makói hagymaterme lést dolgozta fel. Egy másik gyűjtő az Emellek tizenkét községét járta be " • ás e községek hely nőt- és határnév-anyagát gyűjtötte. A nyári gyüj-' toriunk a anyagát tudományosan az intézet taglal télen dolgozzak fel. Ennek a széleskörű munkának nemcsak tudományos jelentősége van, hanem nevelői szempontból is igen nagy eredménnyel jár, mert ép . az egyetemi ifjúság legjobbjainak teszi lehetővé, hogy közvetlen kapcsol atoá találjon a néppel éeközvetlon közelről ismerje meg a" ragyer nép életéi, sorsát, problémáit, az egyetem falai közül kikerülő intézeti tatok később seri válnak meg a gyűjtőmunkától, hanem mint tanárok tanítványaiknak továbbadjáék felkészültségüket, v azokban is felkeltik az érdeklődést a magyar nép életének megnyilvánulásai iránt. ,4 debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapvető fontosságú munkát végez s érthető, hogy egyre nagyobb fi gye lemmel fordul feléje az ország ege? z tudományos közvéleménye. mm m km