Napi Hírek, 1943. szeptember/2

1943-09-16 [0544]

5?sfAyt. A Gazdasági Szolgálat értekezlete. Reményi,Schneller Lajos' pénzügyminiszter beszéde. o Ma/Ma 1 • A pénzügyminiszter a pengő értókt '^és stabilitása iránti bizalom hangsúlyozásával kezdte beszédét és tüze' , tesen kimutatta azt, hogy tévednek azok, akik ma infláoióról beszélnek. Ma infláoióról nem lehet sző, legfeljebb bankjegyszaporulatról, amelynek azonban fennforognak összes reális indokai. Az emberek előtt mindig az 1920-as esztendők példája lebeg, holott akkor a helyzet tökéletesőn más volt, mint ma . De még 1918 végéig sem lehetett a korona értékállandóságánál •súlyos megrendeléséről beszélni, hiszen a korona értékelése ós belső vásárlóereje a mult háború befejeztóig is alig mutatott komolyabb osökkenóst, A korona értékének teljes leromlását az akkori időkben nem a háború, mógosak nem is a vesztett háború idézte elő, hanem az a három forradalom, amely a vesztett háború után .-(bekövetkezett. Ez a három forradalom gazdasági anarchiát idézett elő, amely az adóbevételek kieséséhoz s a bankóprés nyakló nélküli működéséhez vezetett ós mórhetetlen pénzpoosókolásba verte az országot. Az infláció nemia a háborús években, hanem a 20-88 években jelentkezett és pedig aggasztó formában és ennek előidézője - ismétlen - az ország belső rendjének megingása volt. A mult háború végén is meg lehetett volna kimólni az országot az infláoiőtól és az ezzel járó súlyos gazdasági ós társadalmi zavaroktól, ha az ország közvéleménye nem '<*i szédül bele a forradalmi anarohiába ós szilárdan fenntartja az ország belső rendjét, egységét és fegyelmét. Mini ezeket nem szabad elfelejtenünk és nem szabad figyelmen kivül hagynunk az azokból következő konzekvenciákat sem: ha most szilárdan meg tudjuk tartani az ország belső rendjét, egységét ás fegyelmét - ami iránt egy pillanatnyi 9»: \ kételyem sinosea - erős kézzel irányíthatjuk az ország összes gazdasági életfunkcióit, az infláoió bekövetkezésétől nemhogy nem kell tartanunk és igy azt el fogjuk kerülni, mert ismételten is hangsúlyozom, a bankjegyszaporulat még nem infláoió, viszont bankjegy szaporulat nélkül a háborút • egyetlen ország sem tudja finanszírozni. A bankjegyszaporulatnak semmi káros következménye ninos a gazdasági életre akkor, ha a termelőmunka zavartalanul folyik, az ország erőteljesen dolgozik, akót, termel, ópit s fenntartja mind a társadalmi, mind a gazdasági élet rendjét és fegyelmét. Ezután a pénzügyminiszter az árak problémájáról beszólt ós tüzetesen ismertette azokat az okokat, amelyek az árakban a háború kitörésétől a mai napig Jelentős eltolódásokat indóztek elő. Négy pontban jelölte meg azokat az okokat, amelyek az áremelkedést maguk után vonták. Először abban a körülményben, hogy 1939 szeptember 1.-én, amikor is stabilizálták az árakat, azok - különösen mezőgazdasági téren - még igen alacsonyak voltak ós az ország gazdasági vezetői már akkor tudták, hogy ezelé az alaosony árak, különösen a háború elhúzódása esetén, nem lesznek--tajj4fc*^ók ó,* azokat lassan és fokozatosan emelni kell./Folyt.köv./ e*