Napi Hírek, 1943. szeptember/1
1943-09-12 [0543]
» o- Vs/Mn7 /"Ullein-Reviczky intal beszéde Sopronban. I .folytat ás,/ 8.folyt, Azok között a polgártársaink között itt szavazott az urnák mellett magyar és németajkú egyformán, Sopron egész közönségének bátor hitvallása volt ez az ezeréves haza mellett, üllenség fundálta ki azt a tervet, hogy ezt a két egymásrautalt népet elválassza egymástél, A versaillesi győzők gondolata volt, hogy a magyarságtól egy magyar területet, egy ezeréves várost, amely szimbóluma volt a magyar kulturáy nak és tértén el önnek, odaadjon a szomszédnak, hogy mi azután évtizedekig civakodjunk egymással. Sopron közönségének a hazafisága megakadályozta ezt a csalafinta tervet. Így azután elhárult az utbél az akadály és két egymásratalált,nagyrahivatottf jóban-rosszban, ugy mint Szent István korától tat/te, tovébbra i s egy üt tm üködaii /a kereszténység, a kultúra és szociális haladás jegyében. /üStett /" Sopron közönsége, mint mondom, hitvallást tett a magyar haza mellett,ezért a Hűség, Varosa nevét kapta, de a magyar haza meg is érdemelte ezt a hűséget minden nyelvű, minden fajú fiitól, mert kevés oly ország van a világon, amely annyit nyújtott volna minden fiának, éspedig igazán nyelv* és rajkülönbség nélkül, mint amennyit a magyar haza nyújtott. Tekintsünk ve^ig nemcsak a jelenen, hanem a multon"is. Generációk élhettek,különböző fajok és népcsoportok iélótben, békességben, gazdagságban! - Most, amikor az ember szinte márol-holnapra num tud tervet csinálni, amikor minden bizonytalan előttünk, látjuk, micsoda óriási erő volt az, hegy évszázadokon keresztül nyugodt biztonságban lehetett élni a magyar neza oltalmazó jogara alatt* jr fnJp Itt, a magyar hazában, mindenki szabadon épithette kultúráját. Tekintsünk azokra az elszakított véreinkre, akik évtizedeken keresztül a legnagyobb elnvomatásnak voltak kitéve csak azért, mert kultúrájuk magyar volt. Miasocla óriási előnye volt annak, hogy nálunk soha senkit kürturáia, nyelve miatt el nem nyomtak és nem üldöztek, Es itt, ebben az országban - ós ismétlem, megint csak - nyelvre és fajra való különbség nélkül, mindenki szabadon hirdethette eszméjét, vallását, politikai meggyőződését. kindenki odaállhatott,,amely iránytél saját magának,vagy hozzátartozóinak boldogulását várta. És 6z a magyar szabadságszeretetnek a belső életre vonatkozott fajtája volt, amely oly rengeteg jdegenf a jut a-magyarsághoz vonzott. Volt egy korszak, ahol magyarnak ^lenái anynyít jelentett, mint bizonyos szabadság eszméket magáévá tenni. Ez volt a ( nires asszimiláció, amelyért a külföldön annyit támadtak hamunkét. &í iszabadságeszmék voltak azok a gondéiatok és az a varázsige. ami hozzánk vonzotta az idegtnfajta. embereket, ha azonban megkérdezzük, hogy, a magyarság .* ^.'•uM-í.-: regu'-ferp számbelileg nyert-e az asszimilációval, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy vesztett. Ha szabad magunkat igy kifejeznünk: az alsóbb réteget tekintve a magyarság inkább vesztes volt, mert ezekből rengeteget adott le a környező népek javára. Osak a felső rétegre nézve volt nyertes. íhnek az az oka, hogy a magyarságnak azok az uralkodó eszméi, amelyek lelkünket fűtötték, BZGK vonzottak ma- 'gukhoz idegenfaiuakat. A hüság a hazához nagyon szép tulajdonság, de szinte természetes dolog és lévén természetes dolog, szinte azt kell mon• dánom, nem is elég. t A hazáért többet kell tennünk, Ha az ember idegenek között él, szinte mindennap ki kell álliíí a magyar haza mellett, Nemcsak hit. vallást kell tenni mellette, hanem meg ís kell védeni az igazságtalanul ért támadások miatt, y-m /r-t *\§ /Folyt.köv,/
