Napi Hírek, 1943. szeptember/1
1943-09-12 [0543]
8^ Dr. Ullein-Jle^rl-czky--Antal' "beszéde Sopronban, o- 7s/Mn7 Sopron, szeptember 12« /Magyar Távirati Iroda/ A sooroni munkanéx keretében szombat este 7 órakor rendezte meg igen nagy'érdeklődés m-llett a "Frenkenburg Irodalmi Kör estjét. Ezen ez este.e részt vett és nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott dr* Üllein-Keviczky imtal renekivüli követ és meghatalmazott miDr, Ullein-^eviczky Antal a következő beszédet mondotta; Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyar Testvéreimi .Kedves soproni polgártársaim! Amikor most szembetalálom magam a Givitas Tideiissima igen tisztelt közönségével, Petfifi Sándornak egy verse jut eszembe, nagyon ismeretes vers, amely arról szél, hog y * a nagy költő hazafelé menet édesanyját kivánva meglátogatni, gondolkozott, hogy mi minden szépet fog majd neki mondani. Amikor azonban ozemtől-szembe látja szülőjét, elfelejti a sok szép szavakat, amelyeket kifundált és egy fiúi sikolylyal borult szülője keblére. Meg kell vallanom, hogy körülbelül ig'* érzem magamat én ig. Amikor ma délután a kocsi Sopron ( felé vitt. én ís kifundáltam magambaü néhány gondolatot, méhány magyar'-gondolatot, amit itt elő akartam volna adni, De most, nogy itt állok szemtől szembe, a máskaik édesanya, szülővárosom közönségével, énnekem is csak érzések tolulnak számra és a gondolatok kifejezésére alig van erők. Ezek £z érzések elsősorban az öröm érzéséig hogy itt lehetek szülővárosomban, családom, jéberátaim és kedves polgártársaim körében. Másodsorban az elfogult hála érzése azért a megtiszteltetésért, hogy a soproni munkahét keretében a kires-neves Jrarkenburg Irodalmi B5r rendezésében szólhatok igen tisztelt Hölgyeimhez és Uraimhoz. Ez érzések közé azonban büszkeség is vegyulc JJllsz ke ség azért, hogy polgára lehetek ánnek a városnak, polgára lehetek Sopronnak, a kétezerébe S&arabantiának, amely Magyarország egyik legrégibb, legősibb, legigazabb, legpatinásabb kultúrájú helye, Amikor tavaly Milanóban előadást tartóttam Magyarország latinságáréi, megemlékeztem Soppcnról, és azt mondtam a milanói közönségnek: a/ A soproni di ákok -római régiségtant nem könyvCól tanulták, hanem elég volt végigjárni a várost, ős falai mellett megtekinteni • Siarabantia római emlékeit és otthon találták magukat épp ugy a régi római városban, mint ahogyan otthon találták magukat a modern kultarközpontban. Büszkeség Sopron szülötte számára, hegy a római kortól fogva e város minden korszakiban megállta helyét és öopron közönsége kitüntette magát a kultúrkör szakok mindegyikébea , De leginkább azért lehet büszke az ember, hogy Sopron város szülötte, mert Sopron város viseli a legszebb magyar cimet": a Hűség Városának cinét, Igenis, Sopron h- a hűség városa^ mert Sopron meghozta a legszebb, legtisztább, legnagyobb áldozatot, amit szülőhazájáért oárki is hozhat. Nagy veszélyek pillanatában állt ki Sopron közönsége a magyar haza mellett, Sohasem felejtjük el, hogy ez az ezeréves szülőhaza mellett való kiállás nem a magyarság mellett vagy a németség ellen valé kiállás volt, iftzb ^ölytsköv,/ 5
