Napi Hírek, 1943. szeptember/1
1943-09-07 [0543]
1, Svájci folyóirat a magyar festőmüveszetről. Küm o Vé/Vé 3 A Pro Arte et Libris ciraü svájci-képzőművészeti szemle Franca Trevisan tollából gazdagon illusztrált cikksorozatot közöl a" magyar festőművészet napáiról. A háború utáni magyar piktúra kimaf asló egyéniségei közül "a szerző hosszasan méltatja Molnár C.Pál, ba-Novák Vilmos és Szőnyi István munkásságát, a XIX,század második felének nagy festőnemzedókéböl oedig Paál László művészetének juttat elismerő szavakat. Molnár G.Pál*munkásságának ismertetess sej ..\ során a szerző utal azokra a karos ólatokra, amelyek a művészt az 1920-fis évek végén keletkezett uj irányzathoz, az u.n.római iskolahoz fűzik; Az uj iskola a róvai magyar kollégiumból indult ki. amely a világháború után több magyar művésznek hosszú éveken át otthont adott az olasz fővárosban. "A Col légiim Hungrricum hathatós anyagi támogatásának eredményeképpen sok fiatal képzőművész megismerhette az örök város klasszikus kincseit. kolnár C'.Pál tiszta, nemes és zárt művészete is itt kapta meg az első indítékokat; különösen nagyra értékelik grafikai munkásságf.t. A nemrégiben elhunyt Aba Nóvák Vilmost mint a magyar falfestészet legnagyobb ujitóját méltatja Franca Trevisan. 0 is Rómában tanult, az itáliai benyomások azonban nem homályosítják el művészetének magyar sajátosságait. Szőnyi Istvánnal foglalkozva, megemliti, hogy munkássága még a hagyományos nagybányai iskola talajából sarjadt ós erőteljes zárt komnozicióju első képeitől a későbbi világos lirai alkotásokig állandó fejlődést mutatva, külön iskolát teremtett ttagy^országon, végül Paál Lászlóról emlékezik mea • a svájoi szerző. Tájképeiből irja -- magyar táj magyar levegő árad s ezek a francia vidék nuha tónusai helyett inkább a végtelen' erdélyi erdők susogás ára, egetostromló erejére emlékeztetnek. Barai bés, Székely, Paál -- fejezi bo cikksorozatát a svájci kritikus -lobogó fáklyái az erdélyi magyar művészet géniuszának.A'.T.1./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció Bécsi lap a román-király uralkodásának harmadik évfordulójáról. • : ftr.^iii»iV Bécs, .szeptember 6. /Magyar Távirati Iroda/ /'...>,. A Neues Wiener Tagblatt "Három évi helytállás" cimü vezércikkében foglalkozik Mihály román király trénralépásének harmadik évfordulójával. Leirja a trónralépést megelőző romániai helyzetet, foglalkozik &z akkori orosz veszéllyel, majd hangsúlyozza, hogy Románia Antonescu tábornagy bölcs vezetésével felismerte a reális helyzetet és csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, majd Németország oldalán hadbalepett. A történelem megítélésére tartozik - irja -'-hogy • mit vitt véghez Románia ebben a háborúban. Tény az, hogy vitéz harcaival olyan erkölcsi poziciót szerzett magának, amelynek révén az európai népek első sorába tartozik. Antonescu államvezetésánek három évét Romániának a totális hadviselésbe való betagozódása jellemzi. A lap • ezután felsorolja, hogg ez a totális hadviselés milyen gazdasági eredményekkel jart, végül hangsúlyozza, hogy Románia helytállása a román nemzet jovojet illetően ismét hittel töltötte el a románságot. als
