Napi Hírek, 1943. augusztus/1
1943-08-10 [0541]
Meg kell Őszintén vallani, hogy a közvetlen szomszédból áthangzó megnyilatkozásokban nem sok örömünk telik, mert ezek a megnyilatkozások mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy a béke, a megnyugvás és a konszolidáció atmoszféráját teremtsék meg a jövő sorsáért küzdő Európának ebben a sarkában. Hosszu-hosszu idő óta türelemmel, béketűréssel ós hangtalanul figyeljük az odaátról iövő sorozatos démont rációkat, amelyek éle burkoltan vagy nyiltan, de mindig ellenünk: Erdély és a magyarság ellen vanKihegyozve, de sohasem reagáltunk reájuk, mert 3Z európai sorsközösség kötelességeit előbbrevalóaknak tartottuk a magunk iogos sérelmeméi is. Legutóbb azonban . . -olyan hang is megszólalt odaátról,ame^mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Néhány héttel ezelőtt Nagyszebenből egy. katonai ünnepélyen igen magas állami és egyházi iunkcionáriusok jelenlétében indult el felénk ez a hang, amelyre érdemes,, sőt kötelességünk felfigyelni és arra a magyar közvélomény figyelmét felhivni, hogy ez a közvélemény most már világosan lássa, miként gondolkoznak rólunk odaát és milyen szándékokat táplálnak a magyarsággal szemben. Renakivül hálás feladat volna számomra egész terjedelmében ismertetni önök előtt ezt a nagyszebeni beszédet, de nem tes&em, mert kimélettel vagyok hallgatóim ős a magam felelősségérzete iránt. 3 beszéd ugyanis mintaképe volt annak, hogyan lohot a történelmet a maga valójából kicsavarni, a megtörtént aoleokat meg nem történtekkent beállitani, a meg nem történteket valóságként felfogni s mindezt a méltatlan politikai játékot - a legkegyesebb etikai és keresztényi elvek hangsúlyozásával - a magyarság jogai, önérzete és nemzeti becsülete ellen fölhasználni. Ez a nagyszebeni beszól általános tenorja, amely végighúzódik annak minden egyes mondatán S hogy ezek a mondatok Közelebbről hogyan festenek, engedjék meg, hogy izelitőul ismertessek belőlük néhányat. Nem foglalkozom a nagyszebeni beszédnek azzal a részével, amellyel az a román propagandának évtizedek óta jólismert egyik alapvető melódiáját: az úgynevezett "kontinuitási és prioritási elméletet" ujitja fel, azt akarván ország-világ előtt plauzibilissé tenni, hogy a románok mindenki. tehát a magyarok előtt is - állandóan itt voltak Erdélyben, a mint ez a beszéd mondja: "viselték évszázadok terheit, mindig tisztele tben tartva az igazságosság szeri; törvényeit ás a tisztesség parancsát". /Gúnyos derültség/ Ezekkel a román nemzeti érzületet felcsigázod de egyben a külföld befolyásolását célzó, egyébkéni azonban minden komoly ténybeli alapot nél* külöző beállitásoKkal, amelyek nemzeti történelmet akarnak erősza% ""Kolni ot t, ahol annak nyoma sincsen és jogalapul akarnak szolgálni J T S ahol a jognak mSg a szikrája is hiányzik, azért nem érdemes £ 10 6^f r ~>^ni } mert a dak kontim-itásnak és a román prioritásnak ezt * ji a naiv es ^raantikus meséjét a tudomány tiszta ás^objektiv értékeié" se már réges£ ^ en darabokra zúzta. * 1 " - • /Fely i. f : \ ...... x
