Napi Hírek, 1943. augusztus/1
1943-08-01 [0541]
intal Isttán nemzet véd elmi-pfOT>aeandaminiszter debreceni beszéde: /terettuddsitást i£§sob"b adunk*/ o L7 Dr. Antal István nemzetvédelmi-propaga ídsminisztár' nagy érdeklődéssel várt beszédét azzal" kezdte, hogy lidv.a lte Magyarország SOK fiatal külföldi barátját, akik Debrecen kristálytiszta magyar szellemiségéiben összegyűltek a nyári egyetem előadásainak meghallgatására* Meg fogják ismerni itt. e nagymultu, történelmi levegőjű maf ^ar városban - mondotta a többek között áminiszter - afaagvar nemzetenntartó és államalkotó géniusz csodálatos egy?nsulyórzéket, amellyel ez a közösségi élet rojrmális keretei között, a jog állam gondolatának és a jogfolytonosság elvének sértetlen fenntartásával meg tudta teremteni és a legnehezebb körülmények között is ftnn tudta tartani minden civilizált államiság conditio sine qua non ját | a szabadságnak és a rendnek a szintézisét. Rámutatott miniszter arra, hogy a magyarság mind földrajzi elhelyezkedésébe 1 t mind népi sajátosságaiban, történelmi múltjában, szellemi és politikái habitusában Összekötő és kiegyenlítő szerepet tölt be kelet és nyugat között, k magyar kultúra - jelentttte ki'a miniszter - ennélfogva nem jelenti sem a kelttet, sem a nyugatot, hanem a kettőt együtt s amint a múltban az volt, a jövőban is az lesz a rendeltetése, ho^y kiegyenlítő* összekötő és egvensulvozö szerepe*,, legyen a Nyugatról .életre és Keletről Nyugatra hömpölygő eszmeáramlatok között. is magyarságnak ezt a srjátos kárpátmedencei szerepét kutatja, ann?k ősi gyökereit tárja fel a nyári egyetem a maga speeiália magyar kollégiumaival és igen nagy szolgálatokat tesz a nemzeti ügjrnek különösen azzal o mstériával, amellyel - felvetve a magyar önismeret alapkérdéseit - a mélyebb, a tisztulYabb, az öntudatossbb és az igazabb magyarsá, szellemét akarja szétsugározni és meggyökereztetni hallgatói leikében. Soha nagyobb szükség nem volt erre a mélyebb, tisztultabb, öntudatosabb és igazibb magyarságra, mint ezekben a válságos napokban, e raikor nemzeti történelmünknek talán a legsúlyosabb megpróbáltatásaitóljük. Ezek fölött a megpróbáltatások fölött úrrá fcell lennünk mindenáron, mert ettU füge jelenünk, jövőnk ésjmindenünk; f s úrrá is léi etünk - mondotta a Hdnisztfi « hallgató sás zajos helyea* ése közben - ha f el Sie^lkedve a magyar önismeret; az önHralit, de egyben a mag;y&r önbizalom legmagasibD szféráiba minden körülmények között megmaradunk m ggarmak, .csokis magyarntík és semmi másnak, /lltalánoa éljenoés 5a taps ,,7 Értsük ás'jegyezzük meg világosan: Európa és a világ sz mát a csak addig jelentünk értékei, pluszt, erőgya«rapoaást, problémát. iig az európai népJc lc-lki kincseinek sokrétű és ' változatos birtokállo (gályát speciális magyar ért4-ekkáL. speciális magyar szinekkel és speciális magyar életformával gazdagítjuk - még Pf^ig W fgySni, mint közö^égi vonatkozásokbem* Igaza v*lt EZ orsz% miniszterelnökének, amikor a tatalyi nvári egyet^cmmegnyitáaln tartett előadásában azt ajánlotta volt hallgatói figyelmébe, hogy európaialaialc' kei 1 maradnunk, mert ann 1 inkább vagyunk magyarabbak, minél inkább raf yunk európsia k. De legyen szabad i-ovább vinni ezeket a mélyéttelinU á^aiüfériiul szavakat azzal, hogy számunk, ra Európa cssk szinvonalat, mertéket, összehasonlítási alapot jelenthet, de sohasem a lényeget óa a tartalmat, mert R lényeget, a tartalüst sóját magun^ külön énjéből m csakis abból szabad m&ritenünk. /Helyeslés./ llV rr /Folyt-kör./ ^Hj? '
