Napi Hírek, 1943. június/2

1943-06-28 [0538]

Hau/V5 /A szegedi tudó ..itás 10,folyt*/ " Ma. sokkal f:ntosabb az a kérdés, hogy a termalés I r itatilitását„ hazadékos voltát biztosítsuk s a maga becsületes, tiszt elégés munkája-. 1 a háborús viszonyokhoz merten mindenki szerényjwr^-meg tudjoi élni. i-zt a problémát kell a vezetés- 1 nek megoldáiila,, Kérdem én,- miért oly nehéz ez? Hiszen lényegében ez árkérdás, Vissza kel^L nyúlnom az 1931 «évi nagy gazdasági válságra, amelynél a mezőgaza&aag árai szinte elképzelhetetlen mély színvonalra süllyedtek, éppen ezért az ipari foglalkoztatás úgyszólván a nullával volt egyenlő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy valóságos gazdasági éjszaka sz .Icsdt reánk* de megindult a kibontakozás utján a magyar gazdasági élet s a kibontakozás befejezet- II len állapotában őrt bennünket 1939 őszén az uj világháború. .kitörése s Hogy miért befejezetlen állapotban? Azért, mert az 1939tíben érvényben vol t-mezőgazdasági árak nem biztosították a mezőgazdaság "•rentabilitását,, Bár az árszabályozás asonnal életbelépett, mégis II az^üső perctől tisztában voltunk azzai, hogy ezek az árak a ná- II ború Vécéig tarthatatlanok lesznrk. Tisztában voltunk azzal, hogy ezeken az, arakon bizonyos változtatásokat kell hogy tegyünk s azt fontolgattuk, vájjon nem kellene-e ezt egyszerre már 1939 őszén megtennie Akkor azonban sem a k^llő szervezet nem állt shhez rendelkezésre ••• mert igen nagy apparátus kell hozzá -pfte úrrá lett II felettünk az a gondolat is, hogy ha ilyen nagy áremelkedést azonnal keresztülvi&zünk, az gazdaságilag sokkal nagyobb bajt okoz, mini ha lassú menetben tesszük. Ennek következtében tehát a mezőgazdasági áraknak tovább kellett fejlődniük,- az egész árszínvonal mozgásban maradt. De unnék r'g mas oka is volt,'Az, hogy igen II sok szociális törvényt hoztunk 1938-ban és 1939-ben, Ezeknek végrehajtása természetesen megkezdődött, de 1939 őszén raégjeorántsem fe- II joződött be s jóllehet kitört az ui világháborjj-^-arxorvények végrehajtását válto^xlan^^yel folytattuk, kihatása^*»«^^ seh a termelés drágulásato^^^^n^^ A harmadik tényező, mely az árszínvonalra emelőleg II hatott; a pénzügyminiszter volt, Honvédségünk felszere lése,egy uj hadsereg felállítása, az uj területek visszacsatolása, az ezzel járó költségek, mind mind rendkívüli mértékben emelték az állami kiadásokat, aminek következményeként, az államháztartás egyensúlyának megtartása érdekében emelni kellett az adókat. Részben ez is drágitolag hatott a termelésre és hozzájárult az árak emelke- II déséhez, A negyedik ok a külföldi nyersanyagok drágulása volt* A háború kitörésével a behozott'nyersanyagok természetesen megdrágulnak. Ezen segíteni neo lehet. Talán lenetett voL'.na már az első órától a külföldi nyersanyagok drágulásából eredő terhet a köz, az államkincstár terhére átvállalni: meg is tettem volna, ha ez segített volna, Mivel azonban a másik három tényezőt kikapsolni nem lehetett, a negyedik tényező egyedül úgysem vezetett vo&na eredményre, elhalasztottam tehát a mostani időkre, Nem kell réazleteznem, hogyan hatnak vissza ezek a II különböző áremelési tényezők egymásra is, a munkabérekre*' a munkabérek megint viszont az árakra s az előállítási köbtségre, A lényeg l'y az

3 hogy mindezek az árszínvonalat mostanáig mozgásban-tartották s \ ez- **% a fejlődési folyamat, amit most le kall zárnunk,/Polyt,kÖv,/