Napi Hírek, 1943. június/2

1943-06-26 [0538]

Az európai embernek el kell pirulnir a szégyentől, ha arra gondol, hogy - mondjuk e^ huszévas aaerikal, kanadai vagy ausztráliai repülő,- elpusztíthatja. Dürer vagy Tizian valaaelylk müvét, tehát kezet eaelhet az emberisig legnagyobbnovü fiainuk egyikére, anélkül, hogy sokraillió honfi tárcával együtt aégcsak hallomásból is isujerné azt. Jellemző - Jelentette ki Goebbels hogy a brit légi haderő már többtucat nénet színházat elpusztított ugyanakkor, aaikor Angliának egyetlen kouolyonvohető színháza sincsen. Az amerikalak pusztítják az európai szárazföld városait azok kulturális értékeivel együtt, mivel Chicagóban és San Franciscóban nem tudtak azokkal egyenlő értékűt teremteni. Amit az európai művészetből és kultúrából nem tudtok- megvásárolni, annak most bombáiknak kell áldozatul esnie, Igy azután - folytatta a birodalmi miniszter - tudjuk, hogy miről van szó ás mit t<?rvezn*k velünk. Ez a háború nemcsak mindennapi kenyerünkért, népünk életteréért és otthonának bókéjéért folyik, ebben a háborúban inkább mint valaha legértékesebb javainkat kell megvédenünk, azokat a javakat, amelyek áletünkot egyáltalán értékessé tehetik ős amelyek nélkül az emberi lót csupán üres tengődés, mint ahogyan ezt nekünk a Kelet pusztaságairól jött ellenségeink megmutatták. Bár a háború romboló hatású, mégis építő elemek is vannak benne, amelyek a pusztítás közepette is néha csaknem villámszerűén tűnnek ki: még a tompultnt ós egykodvüt is visszavezeti erőjének gyökereihez és forrásaihoz óa megt tinit ja arroj^JaojB^az ember nemcsak konyéren él. Még sohasem ólt a német népfcAiK'az életnek szellemileg és lelkileg bensőségesebbé való tevése utáni vágy olyan erősen, mint ma, A müvészethoz vezető ut szivének utja. Ellene igeink pusztiteni akaró őrületére dacos "csak uzórtis*-sol válaszolunk. Amit ők nem értenek meg, azt mi mn tanuljuk meg igazán felfogni, mivel voszély fenyegeti. A jelen kor művészetére rátérve dr, Goebbels kijelentette, hogy az uj képek, szoborraüvek, drámák, regények, szimfóniák és operák ma már nem osupán az újságok hasábjain folyó kritika tárgyai, mint ahogy ez korábbon igen gyakran előfordult. Az uj művészi alkotásoknak ma már a nép vizsgáló szeme és füle előtt kell negállanlok a pribát, sőt ki kell állniok az összehasonlítást a mult nagy alkotásaival is. Eppon ezért sohasem szólott időszerűbben a művészekhez a goethei figyelmeztetés: Alkotni ős nem beszólni? A miniszter ezután hangsúlyozta, hmgm csuknea csodálatosnak mondható, hogy a művészet c ném> t népnek ebben a sorsdöntő haroában a háború viharaitól nagyrészt teljesen megkímélve, teljesítheti feladatát. A hetedik művészeti kiállítás ismét egy ncgy lépést jelent előre ős agy úttal büszke bizonyítéka annak, hogy a német képzőművészet a háború negyedik évében is törotlen alkotó erővel dolgozik. A kiállítás az elkövetkező hónapokban száz meg százezer szépséget kereső ember számára fog felüdülést ós lelki folemolkedést szóreznl, és a katonákkal is meg fogja értetni, mire gondolnak akkor, amikor azt mondják nekik, ,hogy nemcsak népének óletterét védi, hanem a halhatatlan ném^Jt-fcuJ^turát is, /Folytatása következik/ K ™M