Napi Hírek, 1943. május/1

1943-05-15 [0535]

A szerb propag8ndafőnök cikke a Szovjet háboruelőtti balkáni politikájáról. S

Ho/yn7 Belgrád, nájus 15. /Interinf/ Peri os Gvörgy, 3zerb állami prcpagandafőnök a Donauzeitjnc hasábjain érdekes fejtegetésben számol be a háború előtti évek szovjet balkánpolitiká jár'1. Ci tekében többek között ezeket irja; k háború kitöréséig Moszkva "a világkapitalizmus alkotásaiét látta a balkán államokban és legfőbb célja volt hog. földalatti aknamunkával bontsa meg belső békéjüket, k szovjet velük szemben csak akkor kezdte a nagylelkű védnök szerepét játszani, amikor a tenf

elyhatadmak és az angol-amerikai szövetkezés között kitört a fegyveres sszetüzós. koszkva most azt hangoztatta, hogy a Balkán békéjéért és a balkáni államok függetlenségért dolgozik, Tényleges szándékai azon1 ban egészen mások voltak. Jtk"* • : kz európai • háborúban táoszkva eszközt látott arra, hogy a z^kán államokra irányuló hódi tó szándékait közelebbsegitse a megvalósuláshoz. Különösen a tengerszorosok kérdése érintette, mert ezzel az Égei-tengerig törhetett volna előre és azután a Balkán államokra: is a Balti-államok sorsa várt volna, azaz bolsevista megszállás és a bzovjetunioba való bekebelezés, ^esszarábia és a szakbukovina elszakítása Romániáéi 1940 júniusában volt az első lépés ebben az irányban* k legközelebbi cél pedig egÓ3Z Románia megszállása volt. Erre azonban már nem kerülhetett eor, elsősorban azért, mert 1940 augusztus 30.-áh Németország és Olaszország biztosította Románis sértetlenségét és függetlenségét. A szovjet ezzel azonban távolról sem adtaji^jmégTbalkáni hóditó terveit. Azok a megbeszélések, amelyeket 194unovember 12.-én és Í3,-án Németország és a Szovjetunió képviselői Berlinben folytattak, és később Moszkvában újra felvettek, a német diplomácia előtt világosan leleplezték a Szovjetunió balkáni hóditó terveit, áint ismeretes, iolntow szovjet külügyi népbiztos annakidején Németországtól azt követelte, hogy számára lehetőséget nyújtson arrs.hpry helyőrségeket állítson fel Bulgáriában és katonai támaszpontokat létesítsen a Boszporusznál és a Dardanelláknál. Ugyancsak ismeretes, hogy Németország határozottan elutasította ezeket a szovjet követeléseket, meyt máskülönben az egész Balkán-félsziget elveszítette volna függetlenségét. A Szovjet erre teljesen taktikát változtatott, k béke olajága helyett most a háború lobogó fáklyájával közeledett a balkáni népekhez. 1*40 novemberétől kezdve állandóan szitotta egy balkáni háború üryét, abban a reményben, hogy ezzel nehézségekírt támaszt.a tengelyhatalmaknak és újból kedvezj talajt teremt zsaroló politikája számára.A törvénytelen kommunista szervezetek valamennyi balkáni államban fokozott tevékenységbe kezdtek, állandóan szították Románia belső nyugtalanságát. Jugoszláviának fegyver szállítmányokat ajánlottak fel. Szóból jev biztost fontos küldetéssel Szófiába rendelték, megszervezték a belgrádi államcsinyt ée végül messzemenő ígéretekkel kezeskedtek Törökország biztonságáért » ezek az ismert események voltak a Szovjí-t háborúra uszitó balkáni politikájának legfontosabb állomásai, /Folyt.köv./