Napi Hírek, 1943. március/1

1943-03-05 [0531]

Az amerikai-indiai bérlet- é^"kölcsönszerződés részletei, W Kö/MnlO B an g k ok, március 5. /Wmet fávirati Iroda/ L , A delhii jradió íelentese.szerint az araerika és India közti ­berket- es kölcsönszerződés alaojan átépítik az indiai kikötői beren­dezéseket es vasútvonaladat, azonkívül nagyobb mennyiségben szálii-­íf? a ?oft d ^ ana1 ^ epeket, szerszamokat ós nyersanyagot. 1941 márciusai Ti* 1 ??? ^ffi^Soi Á Mlf B0 ^A a bórletszerződés keretében az Egye­sült Államokból 295 millió; dollár értékű szállítás érkezett Indiába. Ennek kétharmad része hadianyag volt. Nagyobb mennyiségben érkezett amerikai aot.l Indiába. Ezt lövegek, lőszer és pánoélos kocsik avár­w tasara hasznaijak fel. Az északamerikai tőkével dolgozd gépkocsigvá­rak nagyobb mennyiségű jármüvet készítenek. A bérlet- és kölcsön- " egyezmény kölcsönössége alapján az Fgyosült Államok hadianyagot kap­tak Indiatél, azonkívül eszaKamerikai ha^dilat Indiában iavitottak ~ eb elláttak üzemanyaggal. /MII/• ~ • r A^Vo^Lkisoher Beobachter Dél.kelet euró párol, RT Küm Bécs, március 5./Magyar Távirati Iroda./ Dr.Ron icberger a Völkischer Beobachter "Délkeleteurópai elhárité-arcvonal" cimü • '. vezércikkében Délkeleteurópa kérdései­vel foglalkozik, Délkeleteurépa népeinek többsége - irja a Völki- ' soher Beobachter » az elsa világháború után belesüllyedt a Francia­országtól ás Angliától létesített kollektív szerződésrendszer örvé­nyébe. A kisantant megalakulásakor nem titkolták, hogy^ez a három­hatalmi szövetkezés a magvar reviziés veszély ellen irányult, Csak a balkánszerződés létrejöttekor t tzték ki- óéiul azt, nggy végre meg­valósítják a Balkán-álla^ok összetartását. De ez a terv sem vált valóra. A balkáni szöv- tség aláírása után ugyanis semmi kétség sem lehetett aziránt, ho^ itt nem volt másról szó, mint a revízió­ellenes irányzat megerősítéséről, ós a versailiesi rendszer megmere­vítéséről, 1938-ban a szerződéseik rendszere önmagától szerte­foszlott, mire a fejlemények a délk^leteurópai népek előtt köz- " vétlenül felvetettek a puszta létkérdést. Az európai központi ha­talmak fiélkeletaurópa népeinek a hármas-szerződéshez való csjtla-lo*, kozással segédkezet nyujtotlak ahhoz ? hogy uj útra térjenek^ E térség történelmében elsőizben történik, hogy ezek a népek csaknem kivétel nélkül elháii tő harcban állnak Európa ellenségével, Első­izben vált lehetségessé, a délkelet európai sok belső feszültséget h-V "érbeszőritani. E térség országai között ma is Vannak meg gyakran felfogásbeli ellentétek, Gsak Európa szövetsége adhatja meg a lehetőséget .arra, hogy a délkeleteurópa: népek mind­ezeket a problémákat egymás között önáxldar. rendezzék. Déikeleteurdpa ma vagy a keleti harctéren, harcol, vagy saját térségében saját ellenségei e*len.Hiszünk abban, hogy ^Délkelet­európa Európa másik része szamára egyszer még döntő tényező leire^ nevezetesen akkor, ha a benne rejlő erőket nem az egymás elleni ­harcban, hanem az egymásért való munkában veti latba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom