Napi Hírek, 1942. december/1
1942-12-10 [0525]
A rinascinento, az '"Újjászületés" voltaképen Utállábw is, nálunk is, hosszabb folyamat, állandóan élő hagyományok szerves megerősödése. Az ujabb kutatás szerint az olasz rinascimento legalább három századon keresztül tartott. Nálunk sem volt néhány évtizedes tűzijáték, bár Mátyás renaissanee-a annyiban hasonlit a tűzijátékhoz, hogy káprázatos fényt áraszt messze vidékekre. S talán abban is, hogy mindenkit meglep, mikor kirobbannak szines fénycsóvái. Mert a magyar rinascimento megelőzi a mozgalom elterjedését számos nagy hyu^itl államban, Es különösen megelőzi'itt, Európának ebben a részében, ahol épen ezért sorsdöntőnek látszik. Ma nár jól látjuk, hogy mégsem volt váratlan: megvoltak a maga szellemi«lelki.gyökerei, lassú, gondos előkészítés; azután megvolt a folytatódás is. A magyar humanizmus nen kezdődött Mátyással ós senniesetre sen záródott le Mátyással. lem kezdődött Mátyással, mert a humanizmus alaptenden« ciái benne vannak a magyar nemzet törtenetében, benne gyökereznek a magyar nép jellemében.^, kultúra múltja iránt való érdeklődés, a rónai* keresztény szellemi és erkölcsi hagyaték megbecsülése és a "humanitás", mindenképen ráillik a magyarra, kezdettől fogva jellemzett bennünket. A magyar szívósan ragaszkodik múltjához, nert gyökerének erejére szüksége van: olyan viharok tépdesik a virgaját, koronáját; de ezt a multat szélesen beleágyazzamnás nemzetek, egész Európa múltjába, s a történeti szemlélet ereje nen elkülöníti őt a többi keresztény népektől, hanem inkább megérteti vele őket. Ezért nem lehet szó sem arról, hogy a középkori magyar írástudók szembeállítsák Rónával Athént vagy Parist: ezért nen lehet nálunk "aráb századnak" vagy "Róná néffili századnak" nevezni a XIII._századot. Mi keresztényei maradunk - keresztények kell, hogy naradjunk s igy mindvégig hivek ahhoz az "emberi spiritualizmus"-noz, amelyet a humanizmus egyik legjuagyobb élő kutatója a humanizmus lényegének tart. '•• • De nemcsak lelkileg vagyunk humanisták, hanen szelleni* leg is, Köztudonásu, hogy az a latin nyelv, amelyet a nagyar kereszté* nyek kezdettől fogva használtak, már keresztülment a karoling reformon akkor, anikor használni kezelték* A mi latinságunk tehát reformált, irodalmi igényű, "renaissance "-latinság s amikor elkövetkezik a humanizmus fenykora= kisebb feladat lesz bennünket nyelvileg is a kívánt magaslatra emelni, nint nagát az olasz nagyközönséget, amelynek saját latin idionája volt. CJ > j latinitáshoz azért is kellett ragaszkodnia a magyarnak, nert nár a középkorban ő volt a nyugati kereszténység természetes védője 5 a pápaság állandó szövetségese, az újra keleti őrhellyé váló fontos terület'harcosa. Szellemi fegyvereit latin nyelven nyugatról kellett kapnia, S a pápa, valamint az olasz államok követei revén lassankint hozzászokott a.hhoz, hogy vendégei nagyrészben olaszok voltak éspeaig humanista műveltségű olaszok. Tehát túlzás nélkül el lehet mondani, sőt a tudományos igazság kedvéért el is kell mondani, hogy ni is nint olasz barátaink, állandó humanizmusban édtünk, szakadatlanul "ujjászülettunk" azért, fe r í megbecsültük a régi életünket és nert a szellemtől vártuk életünk irányítását, S ez a szüntelen "rinascinento" az igazi folytonosság, az elpusztíthatatlan életerő'biztosítéka* (/ /Folyt.köv./ ORSZÁGOS I.EVÉLTAR *
