Napi Hírek, 1942. december/1

1942-12-06 [0525]

Hadnagyavatás a Ludovika-akadémián. N/Mn6 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A rendkiviili idők követelményeinek megfelelően másodszor avattak idén hadnagyokat a Ludovika-Akadémian. J_ Az avatás nagy napjának reggelén a felavatandó hadnagyok előtt kihirdették hadnagyi kinevezésüket s átnyújtották nekik az Akadémia elvégzését igazoló oklevelet, valamint a é lu­dovíkás gyürüt. Ezt követően az akadémia hallgatói hitfelekezetük szerint istentiszteleteken vettek részt, A fiatal hadnagyok ünnepélyes eskütétele - a tiszt­avatás ősi szertartása - az eddigi szokástól eltérően nem az Akadé­mia parkjában, hanem a főépület előtti térségen folyt le, A nemzeti színekkel díszitett patinás főépület előtt mar jóval 11 óra előtt felsorakozott az avatandó hadnagyok csapata, valamint a ludoeikás díszszázad. A főépülettel szemben felállított emelvényeken foglal­tak helyet a megjelent előkelőségek, A*fiatal hadnagyok hozzatarto­rzói és a nagyszámú érdeklődő közönség. Pontban 11 órakor kürtszó jelezte a Kormányzó Ur képviseletében megjelent vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnökének érkezését, A vezérezredes fogadta az Akadémia parancsnokának jelentkezését, majd a Himnusz hangjai kö­zepette <i *•:..-,!*•,la lüdovikás díszszázad és a fiatal hadnagyok arcéle előtt. Miután a vezérezredes helyetfoglalt, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy, a Ludovika Akadémia parancsnoka, fellépett a szónoki emelvényre és bucsut vett az Akadémia falait elhagyó, csa­patszolgálatra kikerülő fiatal honvédtisztektől. Búcsúbeszédében annak a hitének adott kifejezést, hogy a fiatal hadnagyokba* harcos magyar katonaélet forgatagában is tántoríthatatlanul megállják helyüket". Figyelmeztette őket. járjanak mindig az élen ás vigyáz­zanak féltékenyen legdrágább kincsünkre, a magyar virre. Nagyha­tású beszédét a követicező szavakkal fejezte be: fellépett - Kedves fiatal bajtársaim! Menjetek Isten nevében es vigyétek magatokkal a fiatalos lelkesedés és becsületes köteles­ségtelj esités szent tüzét, vigyetek hazánk szebb jövőjébe vetett • törhetetlen hitet, neveljétek a derék magyar honvedet hősi életre, hősi küzdelemre és ha*eljön számotokra is a harcnak ideje, vezes­sétek óket győzelemre, • Beszéde végén felszólította a fiatal hadnagyokat az eskü letételére és azok sisakjukat levéve, kezüket esküre emelve, egy emberként mondták el a hagyományos eskümintát. Az eskü elhang­zása után előlépett Fehér Zoltán, a rangidős-fiatal hadnagy ás bajtársai nevében bucsut vott az Akadémiától, Köszönetet mondott az Akadémia tanári karának, értük kifejtett fáradságáért és Ígére­tet tett arra, hogy az Akadémia ősi hagyományainak szellemében fogják hivatásukat teljesíteni'és mindig hü sáfárai lesznek a rjjguk bizott magyar katonáknak. Beszéde végeztével vezényszavára egyszerre rántották ki kardjukat a fiatal hadnagyok és egyszerre harsant fel az Akadémia ősi jelmondata: "A hazáért mindhaláligr 1 /Folyt, köv./ * - . t / Az uj hadnagyok Kormányzó Urunk nevenapján tettek esküt K Legfelsőbb Hadurukra, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom