Napi Hírek, 1942. december/1
1942-12-03 [0525]
Méltóztassanak megengedni, hogy errenézve csak néhány számot említsek. Nagyvárad városa az utolsó román költségvetési évben 25.000 pengőt fordított szociális célokra. Az első magyar költségvetésben e célra 370,000 gengő volt az előirányzat. Ehhez járult a magyar norma-alap 260,000 pengő különkültségvetéssel, továbbá 643.0uü pengő szükségmunkákra és az Országos Nép- es Családvédelmi Alap 600.000 pengős ellátmánya, üindezek az összegek 1.873,000 pengőt tette* I:i, 74-szer annyit."mint amennyit a román időkben - amelyek még hozzá békeidők is voltak - közjóléti célokra'fordítót tak, /ügy van! ügy van! Taps a jobboldalon és a balközépen. Kitérek Kolozsvárra; ahol az utolsó román költségvetési évben 31.883 pengő, az 1942.•évi magyar költségvetés ben ol3,345 pengő szerepel'jóléti célokra. /Éljenzés és taps a jobboldalon és a calközépe:^/. Itt említem meg, hogy az erdélyi szociális tervezet, illet* ve a városi közjóléti szövetkezet valamivel több mint egy esztendő alatt,a mult év vécéig egy milliónál nagyobb összeget használt fel és Kolozsvár szabad királyi város nép- és családvédelmi költségvetése az 1942. évben megközelítette a félmillió pengőt. A visszacsatolt délvidéken több vonatkozásban még sokkal kedvezőbb az összehasonlítás magyar szempontból, mert itt a legtöbb helyen.egyáltalában nem voltak ilyen kiadási tételek. Őszintén meg kell madani, hogy a volt Csehszlovák iában kétségtelenül haladottabb viszonvok uralkodtak, min' a többi utódállamban, de nem szabad elfelejteni, hogy mind ott, mind az egyéb utódállamokban a szociálpolitika nagyrészt nem az egyetemes emberi jó szolgálatába volt beállítva, hanem teljesen a magyarság érdekeinek figyelmen. kivül hagvásával, vagy egyenesen a magyar ság rovására folyt. /%y van! ügv van! a Ház minden oldalán/. Egyébként hazánk szociális haladottságának állapotát jellemzi - es ezért hozom fel - az utódállamokkal való összehasonlítás az utügyek tekintetében, amelyek tudvalevőleg a legtöbb munkát nyújtják és szintén szociális tevékenységnek tekinthetők, /ügy van! ügy van/ A visszatérés időpontjában a Csonkaország területén a községeknek csupán hét százaléka nem volt kiépített úthálózattal bekötve, ezzel szemben a Felvidéken 23 százalék, a Kárpátalján 14 százalék. Erdélyben 25 százalék, a Délvidéken pedig 59 százalék volt azoknak a kö&» segeknek a száma, amelyek részőre a gazdasági fejlődés és a szociális javulás alapfeltétele, a minden időben járható köves ut hiányában nem^volt megadva, nem is beszélve - amit mindig láthatunk - az utak mi nos o köz t i ktilönbs égrő 1. , A hazai ás az utódállamokbeli szociális helyzet összehasonlítását szolgálja még - ós ezzel be is végzem az összehasonlítást az ez adat is, hogy a román állam különösen az 1930. előtt nádija tott alkalmazottak részére csak egészen kisösszegü nyugellavL:st loiyősitott E ig a visszacsatolás után a magyar jogszabályok szerint megállapított nyűgei látás a román . ellátási összeget igen sok esetben 200 százalékkal is meghaladta. jágvi*bként a román nvugdijttTV-ny a nyugdíjast a feleség és a'gyermek ulán páti ókban nem'részesítette, a. ztagvar t ermá szatasan i/ren. , , „ lAijHXf* szociálpolitika meneté^ es Kialakulását az jellemzi. -\ hogy 1918-tól a konszolidáció befeioz'sóig a kormányzat ismert <SUL* i ?őo* ^ cz6 rJ n ^^r.aáEOs.részletkérdésekben hozhatott megoldást," t?2 v 1 a fci tors ? aoi S 0tf °gó* & s alapvető intézkedések történteié, JSZ a második eoappja a mi szociálpolitikai munkánknak, kt /Folytatása következik/ *
