Napi Hírek, 1942. november/2
1942-11-16 [0524]
Antal István miniszter kétnapos utja a Bácskában. 13u/Dó 9 Zenta, november 15, /Magyar Távirati Iroda/ Dr. Antal István nemzetvédelmi-propagandaminiszter szysml>a4;on és vasárnap ellátogatott bácsmegye^iiiagTejMíiS^a-vidák három legnagyobb helységé bei Obecsére, Zentára és Magyarkanízsára s mindhárom helyen beszédet mondott a társadalmi egyesületek által rendezett gyü> léseken, Obecse, Zenta és Magyarkanizsa magyarsága igen nagy szeretettel és lelkesedéssol fogadta Antal István minisztert; . Mindonütt diadalkapuval várták s a bevonulás utvonalán végig leventék és diákok állottak sorfalat, a házakat pedig mind fellobogózták. Sem a visszacsatolás óta, sem a megszállás előtti idő* ben nom járt ezen a vidéken miniszter s a lakosság túláradó szere* tettel és nagy ünnepléssel fogadta most -j Antal István minis ztert, A minisztert % dr, Deák Leó, Báos-Bodrog vármegye és Zombor város főispánja, valamint a bdoskai képviselők nagyobb osoportja a a helyi hatóságok vezetői fogadták. Mindhárom halyen a városházán a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai egye* sületek küldöttségeit,valamint a hatóságok és a felekezetek veze» tőijfc köztük Obeosén es Zentán a helyi szerbség vezetőit is fo« gadta a miniszter s a küldöttségekhoz rövid beszedőket intézett, amelyekben foglalkozott az időszerű politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekkel, A társadalmi egyesületek ált al mindhárom helyen rendezett népes összejöveteleken a miniszter több mint egyórás beszédet rrondott s nagy tetszéstől és helyesléstől kisérve megjelölte a kormányzás .rányvonalát, Mentán mondott beszédében Antal István miniszter rámutatott arra, hogy Zenta vtf.rosa két szimbólumot fejez ki a magyar történelemben* Az egyik a nyílott kapu szimbóluma, amelyen keresztül a magyal kubtura, a ttagye.r erő, a magyar szellemiség és a magyar államalkotói készség árad ki Dél . .felé. De ugyanakkor a magyar áldozatkészség kapuját is jelképezi, mert ennél a kapunál védte a magyar nemzet évszázadokon keresztül Európág és a keresztény oivilizáoiót. Hogy ma a magyarság megritkult számban éli életéi a bácskai földön, ez onnan van, mert évszázadokon keresztül legtisztább magyar -fajtánk hakatombái pusztultak el őzen a földön Európa és a nyugat^ államok védelmében, A másik szimbólumot maga a hires, nagy felszabadító zentai \? t u csata jelenti, amelyet egy itáliai fejedelmi sarj csodálatos hadvezéri'művészetével magyar és német csapatok vivtakmeg a Kelet felől betört ellenséges tömegekkel szemben, amolyek akkor szintén nemcsupán hazánkat, de egész Európát végromléssíJ. fenyegették, A tengely tehát már a XVII. században megvolt, nemcsak az akkori uj Európa védelmében, hanem a hűséges fegyverbarátság szellemében is, aminthogy jórészt megvolt később is 1848-ban, amikor a bácskai magyn* rok és svábok együttesen védték a bácskai földet a Dél felől betörő szerviánus hadak ellen. Zenta tehát a magyar áldozatkészség, az Európáért való kiállás és egy bon a történelmi földbon gyökeredző tengely- J( barátság és szövetségi hűség szimbóluma, mstácíYi' FVFITÁR /Folytatása következik/
