Napi Hírek, 1942. november/2
1942-11-18 [0524]
/köbbels-tfikk folytatása./ W PJ/17 N irgolssász ellenségeinknek alkalmi eredményekre olyan szükségük van, mint -i mindennapi kenyérre és nem művészet ilyeneket elérniök. ha a tengelyhatalmak által t^rtétt óriási aravonalokon kitapogatják azt a helyet, ahol legkisebb az ellenállás ós ide olyan erőket gyűjtenek össze, ameVek már emberben ét fegyverhen való-számbeli fölényük folytán is szükségképen bizonyos eíker*fc 4raetnek.el, Cs/L7 Göbbels dr, Kimutatott arra, hogy mindez nem döntő a háború szempontjábél. Döntőnek tartja azt, vájjon az ellenségnek sikerül-e "arcvonalunkat életfontosságú nelyen és mag nem változtatható módon"'összereppantani, ^ Szt pedig ;- irja a miniszter - kizártnak^ tartjuk s errej , Olyan arcvonalat tartunk, amelv kiterjedésében felülmúlja mindazt, ami a történelemben eddig előfordult, ez az arcvonal ezenkívül végtelenül messze fekszik határainktól. Azok a területek, amelyek győzelmes hadv3zetésünk folyamán kazünkbe kerültek, orszagha táraink' veszel ve zte tésének kiküszöbölésén túlmenően, hadviselőkepességünk óriási kiterjesztésének előnyével is jámatf.Természetesen nem lehet mindig elkerülni, hogjr a nagykiterjedésű arcvonalon esetleg valahol .J • veezteségUni nw legyen, Ezt bizonyos mértékig ugy kell tekintenünk, mint áldozatot azért, hogy nagy területen viseljük a háborút, """í minden okonk megvan A miniszter a vezércikk végén a következőkeet állapítja meg; Nagyon sok kemény harcban álltuk már meg a helvűnket, sokíal többen, semhogy e háború bármely szakaszában egyszer gyengék lehetnénk, 31 fenségeinktől talán a leginkább abban különbözünk, hogy velük ellentétben, hittük is, amit mondunk. Amikor a mult esztendőben a télbe léptünk, hasonlíthatatlanul veszsdelmesebb lehetőségekkel állattunk szemben, mint ebben az esztendőben. Át az arcvonyl, amellyel az európai száazfőldet átkaroltuk, széttörhetetlen. Hogy az ellenfél a széleken mindig próbálkozik betörési vállalkozással, azt nem lehet tőle rossznéven venni. Mit is tehstns mást? Második európai arcvpnal látesitésére iránvuló fáradozáaai mindenütt, ahol ezzal próbálkozott, siralmasan meghiúsultak, Es igy lesz ez a jövőben is, A közeledő télbe azzal az érzéssel mehetünk, hogy létfontosságú vonalaink biztosítva vannak és igy a győzelem bizonyosságát nem érheti csorba, A legutóbbi hetek drá•• mai eseményei matatják, hegy a háború üteme meggyorsult. Itt egyelőre az akciókat látjuk, de kavésbté a reakciókat. A leaijabb fejleményekről helyes képet osak akkor nyerhetünk majd, üa a visszahatások is teljes mértékben jelentkeznek'. Egy pillanatig sem-kételkedünk benne, hogv ez is számunkra kedvezően fog végződni. Az angolok ebben a háborúban már gyakran ünn?pelták tulkoran a gvőzelffi 'ií»i. de TT az ütán ismét b3 kellett cso;:agolniok a győzelmi harso- nakat. Hagyjuk meg tehát öröVmüket»annál is inkább, mert ezek az örömök a legtöbbször rövid^életüek. Ha megvan bennünk az e'*határozás, hogy minden veszélyt és minden kockázatot vállalva szolgáljuk a gvőzelmet, akkor a győzelem a végén a miénk lesz, Bz a szorgalom, az állhatacosság, de mindenekelőtt a bátor sziv kérdése. /ml./
