Napi Hírek, 1942. október/2
1942-10-18 [0522]
Dr. G-oebbels beszéde Münchenben. t Dö/B 10 München, október 18./Német Távirati Iroda/ N Dr. Goebbels birodalmi miniszter egy nagy népgyűlésen,amelyet ''Harokészsóg és hűség a hazához" jelszóval rendeztek vasárnap Münchenben a Feldherrn^aile előtt,beszédet intézett a város lakosságához . " - Már néhány év is eltelt azóta - mondotta a. miniszter -, hogy utoljára beszéltem ennek a szép városnak polgársága előtt.. Ezalatt a néhány esztendő alatt a világ arculata teljesen megváltozott. Nagy hatalmai: omlottak össze és földrészek más alakot öltöttek. Ha ma elsoizben újra beszélek a mozgalom fővárosában, nemcsak mint a Birodalom minisztere beszélek, hanem mint a birodalmi főváros körzetvezetője. Tehát nem a zöld asztaltól jövök. Nagyon jól ismerem a nehézségeket, amelyeket; egy nagy közösségnek ezekben a kemény időkben meg kell oldani. Ismerem a gondokat és bajokat, amelyek mindenkit nyomnak háborús időben, De azt is tudori - es azt hiszem, hogy ez fontosabb - , hogy számunkra ebben az e sztendőben/ utolsó de a legnagyobb alkalma kínálkozik. /nemzeti történelmünk/ A létért vagy a nemlétért harcolunk. Ha a haroot elvesztenők, ezzel elvesztenek egyáltalán a jogot is, hogy nemzeti történelmünk legyen. Ellenségeink elég őszinték voltak ahhoz, hogy megmondják, mi várna ránk abbéui az'esetben. Arról beszeltek, hogy Németországot egy második Versaillesra,set meg a Versaillesbél is súlyosabb békére kell kényszeríteni. Nemcsak ostobaság lenne tehát, hanem gyávasá ; is a nagyhatalmak és földrészek közötti küzdelem közepette Bajorország és Poroszország, vagy Szászország éö Württemberg közötti ellentétekről mégosak beszelni is* Az emberiségnek uffba egészen más megoldandó kérdései vannak. Ezúttal nemcsak" puszta eszményekről, nem is trónról vagy oltárról„van szó, ' az élethez való jogunk forog kockán', sőt az életlehetőségünk maga. Kedvezőbb alkalmat mint amilyen ma kínálkozik, sohasem fogunk kapni. Ez a háború nem a poroszok vagy a bajorok, nem a szászok vagy a # wttrttembergiek ügye, hanem . közcs német ügy, amely mindnyájunkat egyformán erdekei. Azt akarjuk, hogy a háború által megváltoztassuk népünk életszínvonalát. Eddig, nemzeti szempontból tekintve, látszatcélokért harcoltunk, Poroszországért vagy a Habsburgokért, a szocializmusért vagy a nemzetiszocial izmusért, a oroletariátus vagy a polgárság kérdéseért, vagy azért, hogy a vacsorát egy tálon vagy két talon szolgálják fel. Ezúttal fontosabb dolgokról van sző: a szénről, a vasról, az olajról és mindenekelőtt a búzáról, a mindennapi kenyérről. Ilyen értelemben kell tehát ennek a drámaian mozgalmas időnek katonai és politikai eseményeit szemlélnünk. Ugyanakkor, araikor ellenségeink azt állítják, nogy "a németek már nem jutnak előbbre", keleten akkora területet foglaltunk el, mint . amekkora Németország, Franciaország és Anglia területe együttvéve. De mi nemcsak azért szerezzük meg a földet, hogy birtokba vegyük, hanem meghódítjuk azért, hogy a magunk számára megszervezzük. Az elmúlt hónapok támadásainak eredményei megmutatták, hogy a német véderőnek milyen átütő ereje van. Támadásainkat nem presztizsokokból folytatjuk, hanem az állami ós. népi szükségesség elvei szerint. 1/ ffiofet ifttáfr a következik/ f\
