Napi Hírek, 1942. október/1
1942-10-12 [0521]
A'kxU^&soűJii^^ a 1iijfrMjjjfrMffrj t rtfl ywftwii mfliif Wnrtfl• X| fgjií ' Az a szellem, amely évtizedeiben keresztül őrködött láthatatlanul a magyar nép lelke* tudása és beosülete. fölött. - Azt szeretném, hq&ez az egyetem, múltjához méltóan áldozatokra elszánt, beosüle. tes, nagytudásu magyar embereket neveljen a jövőben is. Érezzék az itt tanuló diátok, hogy ők a mi reménységeink. Küzdjenek, tanul- . janak ők is, mint ahogyan apáik, őseik tanultak sokkal nehezebb körülmények között. Csak a szilárd jellem, a törhetetlen akaraterő ós a folyton fejlődő műveltség emelhet föl egy nemzetet. Nagy dolog az, igen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyar fiatéIság ma itthon tanulhat.és képezheti magát a. tudomány bármely területén. A magyar egyetemek felállítása előtt, sok magyar diák s közöttük nagy számmal erdélyi Bzámmazásu tanult külföldön, az akkori európai élet szellemi gőopontjalban a franoia, olasz, majd a német és más északi egyetemeken. A műveltségre törő ifjúság nagy száma tette szükségessé, hogy Magyarországon egyetemek létesüljenek. Tagadba tat 1 afi, hogy már Nagy Lajos á pécsi egyetem alapításával, majd Mátyás király a pozsonyi•egyetem felállitásával a külföldi egyetemek vonzóerejét óhajtották ellensúlyozni és egy. ben a. idományos nevelést magyar szellemmel megtölteni. Messze "előre]„tő uralkodóink szemóben az egyetem tehát nem osupán az obr jektiv üUdományszerzás helye volt, hanem egyúttal nemzetnevelő eszköz is. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk és e téren a kolozsvári egyetem tudós professzoraitól nagyon sokat várunk. Erre éppen az erdélyi hagyományok szépsége és nagysága jogosít fel bennünket. Erdály volt a fejedelmek korában a ma• gyar kultúra egyik fellegvára, amit méltó kezek építettek az európai humanizmus szellemében* Ebben a felfogásban egyek voltak Erdély fejedelmed, mind a katolikusok, mind e protestánsok. A kiemelkedő vezérlő egyéniségek, mint Báthory István, Booskai vagy Eethlen Gábor és a magányosan küzdő hősök, az apáoz*<i Osere Jánosok.Olyan gazdag ennek a múltnak a magvetése, hogy nepjainkig kihat s igy a Muzeumegyeaület és a Ferenc József Tudományegyetem szerves folytatása ennek a termékeny, az isteni ós emberi tudománnyal szóles rétegeket átitató és tudatosító múltnak. Azokban az ldpkben pedig, amelyeket egyetem nélkül vészelt át Erdély magyarsága, a kollégiumok és tanintézmények katedráiról terjesztették Erdély kiváló magyar tudósai egyetemi színvonalon a tudományt. A nagyhírű professzorok ós tanítómesterek közt a szervesen növő tudományos élet következményeként mind kevesebb a külföldről meghivott előadó s mindinkább magyar emberek nevelik e tanulnivágyó erdélyi fiatalokat. Apáozai Csere János tisztán megfogalmazza már a magyar egyetemi gondolatot, amikor azt hirdeti, hogy " a külföldi ogyetemek gyámsága alatt élni a nemzeti beosület ellen van". •' /Folyt.köv./ i