Napi Hírek, 1942. szeptember/1

1942-09-08 [0519]

OVálO Prodomo! Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezőre bocsátjuk Szinyei Marséi Jenő vallás- ós közoktatásügyi miniszter Zilahon szeptember 8.-án a Wesselényi-szobor leleplezési iinn*p4n elmondott beszédét. 0 Vá 10 - Midin Fadrusz János remekét ajra talpra állitiuk és visszaadjuk Zelah városának, Szilágy-vámé-gyének, a "Tuhutum

n hágta hegyeknek 'e egyben egész Magyarországnak, nemcsak kötelességet tüii esi tünk, hanoin lelkinkben is falepitjük Wesselényi szobrát, 1;lkunk falaira véssük Yesselényi tanítását ós ün-/ népét üljük ű páratlanul nagy magyar férfiú 3zellcmi ujjászületé-^ sének. / - Azt a férfiút, akit az a szobor megtestesít, "köborgé patrióta** névvel csúfoltak ellenfelei. Száz esztendővel ezelőtt m.gyorol-me^y ire járt és minden megyegyűlésen az örck magyaréig, a fűtetlen és szabad magyar lelek igéit hirdette, Ugy^ orz-in, hogy a magyar kultuszminiszternek is hasonló a feladata ás hivarasa. Lélekben 's,amennyire lehetséges, valóságban is be kell járnom az országot JS mint nüaóg^s kóborld patriótának mindenfelé" el kell ültetnem az örök magyarságnak, kultúránknak és géniuszunknak a palántáit, Jelen óhajtok lenni minden lakóiéban, kulturogyesületbén és kultúrintézményben, minden magyar lélekben, mint a magyar géniusz ós a magyar lelek hűséges sárára, tfesselényi tanit arra, hogy önzetlenül, törhetetlen szenvedéllyel s ha kell, áldozatokkal járjuk"ezt az örök utat. -Wesselényi Miklós kuiturpolitikus is volt, akitől minden magyar kuiturpolitikus tanulhat. A zilahi gimnáziumban főgendnokságet vállalt es főgondnoki tisztét a legnagyobb odaadás- w sal teljes i-tette, Páldaadé buzgalommal gondozta ennek az *ősi scolának

rt ügyeit. Duzgo előharcosa volt az országgyűléseken a magyar nyelvnek. ITemes hevülettel pártolta a ma.ryar irodalmat s ott állott szinházi kultúránk bölcsőjénél, Kultúrpolitikai hagyománya " végrendelet számunkra és számomra; ahhoj^mindig hűek kivánunk martini. - De ffesselényi err* is példát mutat, hogy mindenütt ott ijjyíink, ahol veszedelemben forog a nagyar élőt. A pesti ár- " viz alkalmával ő volt a hires "árvizi hajós% eki a magyar-élet megpmentése érdekében sZeábe mert szállni az elemek haragjával. Do daoolni mert az ÖnKóny hatalmával is egész n a börtönig. Bátran felvette a .isreot s Lársadaloiű boli leleteivel. Nsgyszerü forfiorőit " és lobogó lelkét felségesen áldozta, pazarolta országának, nemzetének es népének érdél:éhen. iSr.t íz áldozatos szivü férfiút örökiti mag Fadrusz János szobra, ho.j intő jelként álljon minden időknek is minden magyaroknr-c. - Szócnenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyar -nak " hösóg^o támasza volt 'bsselányi. PCöicsey Ferencnek, a Himnusz költőiének meghitt barátja, Kossuth Lajos pályájának úttörője. Szivéből és xolkeből mint a beégsz áruból folytonosan adott, lelkének hova egy e^ész nemzetet táplált. 3s uz a férfiú hem kért soha önmagának se-omit sem, Sz a izooor a tiszta magyar áldozatkészség" szobra, az áldozatot Önként ós örömmel vállalíTmagyar lelkot, tehát n .-űzeti éliiink iá talán 4*4 örökiti m«« /í'olyt. köv./