Napi Hírek, 1942. augusztus/1
1942-08-11 [0517]
A.z iparügyi miniszter rádióbeszéde* 0 Mn^ín4 A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dr. Varga Jézsef iparügyi miniszter kedden este á rádióban előadást tartott a budapesti náboros nemzetközi vásárról. A miniszter előadása igy hangzót ti Harminchét esztendő óta van Budapesti Nemzetközi Vásár. Kezdetben tavaszi vásárnak nevezték és ennek megfelelően minden esztendőben május első hatében tartották meg. Az idei vásár Szent István-hetére tolódott el. Ezt a változást a ki^jételes idők okozták, amelyek miatt a Vásár nem a megszokott tartalokifial és nem a szokásos elrendezéssel mutatkozik be. Tudjuk, ho$y az árumintavásárok a mindenkori gazdasági helyzet bemutatására törekedtek. A mai időkhöz akkor alkalmazkodik legjobban a mi mostani vásárunk, ha a legszélesebb nópr4twk tea- r mára is megnagyarázza és megmutatja azt a különbséget, amely a Békebeli és a haooru3 termelés és fogyasztás között mutatkozik* AZ eddigi békoidők gazdasági életének legjellemzőbb sajátságai: a vállalkozni szabadság, a szabad, bőségos termelés, továbbá ennek a kettőnek szakadatlan törekvése a kereslet és,kínálat törvényeit érvényesíteni. A béke gazdálkodást tulaj dónké pon a fogyasztói'piaoon kialakult verseny irányította. Háborúban ez a vezérlőelv megváltozik. Nem a piac a döntő tényező, hanem azok a szükségletek, amelyeket a létfenntartás érdeke parancsol- Háborúban az állami beavatkozás szab irányt a gazdaáégi életnek és irja elő, hogy a katonai és polgári szük_ ségletek milyen sorrendben, milyen arányban, milyen termelési készültséggel és milyen további erőtényezők bevonásával elógitendok . ki, Másik jellemző vonása a háborús gazdálkodásnak a növekfrő kereslet és ennek nyomán a legkeresettebb, de különösen külföldi származású nyersanyagok és félgyártmányok fokozatos apadása. Megváltozik háboruosn az előállított áruk mennyisége ós minősége , egyes áruosöpörtök átalakulnak, sőt vannak olyanok, amelyek teljesen elfogynak* Ellensúlyozza ezt a folyamatot a pótanyagok előállítása és felhasználása. Az államhatalom mellett a tudomány adja a háborús gazdálkodásnak ebben a gyökeresen megváltozott légköreben a legértékesebb segítséget. Főként a vegyészeti, műszaki ós a gazdasági szervezés területein jut nagy szerepe a kutatásnak, amely uj nyersanyagok feltárásával vagy termesztésével és uj eljárások alkalmazásával alakítja a termelést ós a fogyasztást a háborús körülményekhez. Az államhatalom ilyenformán a tudomány segítségével zárt egységgé kovácsolja össze azt a gazdasági rendszert, amely régebben a vállalkozás érdekei, a piao igényei, sokszor hangulatai szerint működött. Ebben az egységben'az a" vezetés feladata, hogy a termelési terfezetben előre magállapitott mennyiségeket és minőségeket helyes adagolással boosássa a termelés és a fogyasztók rendelkezésére, /Folyt, köv./