Napi Hírek, 1942. június/2

1942-06-19 [0514]

W N/V5 1 n.kar a^, június 19. /Német Távirati Iroda/ N Mint közlikftobb északamerikai repülőgép, amely a fekete­tenger >északi partjai felé tartott, ismét át-repült Törökország területe felett. Mintegy 13-14 gép sértette meg a török semlegességet. A török lég­védelmi tüzérség tüzelt az idegen repülőgépekre. Eddig beorkezett jelente­sok szerint az'oszakámérikai repülőgépeket a partvidé ken/az esti órákban vették tüz'alá. Török részről meg nem adtak ki hiva- /csütörtökön/-talos közleményt. /MTI/ ' . — . A birodalmi külügyminisztérium közleménye a britek erőszakos politikájáról. W N/V5 Berlin, június 19. /Német Távirati Iroda/ N An Auswärtige Politik cimü folyóirat "Anglia erőszakos po­. litikája a Storting jegyzőkönyvének tükrében " cím alatt közli a birodalmi külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatát, amely az . * Oslóban- talált jegyzökönyvek alaDián félreérthetetlenül beigazolja Angliának Norvégiával szemben alkalmazott erőszakos politikáját, ' Az első jegyzőkönyv a Storting 1939 október 7.-i üléséről szól. Az ülésen - Koht külügyminiszter beszámolt azokról a követeled/ék­ről, amelyeket Anglia közvetlenül a háború kitörése után, szeptember 5T-én támasztott Norvégiával szemben. Az angol kormány a Németországba irányuló kivitel számára a legmagasabb kvóták megállapítását és norvég hajók kiszol­gáltatását követelte, A köve telest azzal a fenyegetéssel kötötték össze, hogy na Norvégia hajótere egyre szenek átadása nem történik meg hamarosan, Anglia hatalmi eszközeit felhasználva elzárja a Norvégiába irányuló szénkivitel út­ját. A norvég hajótulajdonosok ellenállása ellenére az állandó angol fenye­getések nyomása alatt tárgyalásokra került sor, amelyek során Anglia tiz ujabb követeléssel álltelo, A többi között teljesen meg kell szüntetni a Németországba irányuló átmenő forgalmat, másrészről pedig a Keleti-tengeri országokból'Angliába irányuló átmenő forgalmat Norvégián keresztül kell le­bonyolítani. Ezáltal - állapítja meg Koht - két olyan követelést támasz­tottak velünk szemben, amelyek-ha * mindkettőt teljesíteni akarnók,-* megszün­tetnék semlegességünket. Az ülés során még több panasz merült fel Anglia ön­kénye miatt, igy a hajóknak sok veszteséggel járó átkutatása, a hajózás állandó zaklatása és az angol feketelisták szigorú alkalmazása, A Storting 1909 december 22.-i ülésén Koht nyíltan kije­lenti, an &ngol kormánynak az a célja,'hogy Norvégiát semleges helyzetéből háborúba taszítsa. London azt követeli, szakítsa meg Norvégia kereskedelmi kapcsolatait Németországgal és mindenekelőtt ne szállítson több élelmiszert a német birodalomba. Igy'próbálják - folytatja Koht - Németországot Norvégia segítségével kiéheztetni, Angliának­je lentette ki az angol kiküldött - joga, van Norvégiára nyomást gyakorolni, "mivel megvan hozzá a hatalma". A kiküldött szavaiból kétségtelenül kiderült, hogy "Anglia minden követ megmozgat, hogy Norvégiát színvallásra kényszerítse", Kehi a következőkkel fejezi be nyilat­kozatát : Angliát egyáltalán'nem érdekli, hogy semlegesek vagyunk és mint semlegeseknek jogaink vannak. Anglia csak hatalmára epit és semlegességünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom