Napi Hírek, 1942. május/2

1942-05-30 [0513]

Részletes j*Jentés s chi>rkovi csatáréi, 3.folyt. W Cs/f^S Harmadik szakasz, a charkovi csata-ÍA nagynémet voférkar nagy gondja az volt: engedi-e Timosenko, hogy előírjál neki az időpontot? Vájjon harapófogója erős déli szarának szétzúzása folytán lemond-e terve további végrehajtáséról, ugy hogy a német és a szövetséges csaratok nem kerülhetnek sorra és végül az itt harcbavetett szovjet hadseregek megsmmisitése céljából területnyerésre irányuló hadmüveleteket kell maid végrehajtani oly időpontban, amitcor a nagy német előretörést még nem vették tervbeflfaifon elállna-j^ Timosenko mégis attól, hogy csapatait - mint megállapító ttakt elitcsapatait-^ német vonalak felé az óhajtott térségekre mozgassa, távol saját ellátási támaszpontjaitól, hátában a Doneccel? Május 12.-en,még a hajnali szürkület előtt,a német vezérkar egy csapásra mentesült ettől a gondtól. Bock vezértabornagy főhadiszállásán fellélegzettek, amikor Kleisthez és Paulushoz intézett rövid rejtjeles rádióüzenetekben a megbeszélt parancsokat továbbították. Körülbelül azon a szakaszon, amelyet északról Baiakleja, délről Alekszandrovka helységek határolnak, a parancsnak megfelelően a támadó szovjet hadosztályoknak rést nyitottak az európai arcvonalon, mégpedig kemény harc közben, nehogy az ellenfél esetileg arra a gondolatra jusson, hogy itt tervszerű eljárásról van szó. Hatalmas szovjet ék tört előre az izjumi társégen a űonecen át egészen Krasznogradtól keletre.A mintegy száz kilométer hosszú résnek ezen a végén gránitfalba ütközött. Charkovtél északra Volcsanak területén körülbelül Pecsenegiig szintén nvitottak egy kaput az arcvonalon. A/-..' ' bekövetkező bekerítés során itt kitűnt, hogy az ellenség nagy támadását csak észak felől tervezte védeni, Charkovtol délre,azzal a céllal, hogy a Charkov körül tervezett gyürtit észak felé bezárja. St. Salto* mellett ezt a csoportot az a sors érte utol. amely délen Alekszejevszkoje szűkebb területén már fenyegetni kezdte Timosenko három hadseregét. ^később Negyedik szakasz, a győzelem^ Kleist páncélos hadserege az Izium mellett történt első szovjet betöréT helyétől délre eső -térségről előretörve felvette a kapcsolatot JPaulusnak a Cnarkovtól közvetlenül délkeletre eső területről előrerontó páncélos hadseregével; mind a kettő a nagy szovjet ék hátában mintegy 80-I00 kilométernyire volt. Ezzel május 24.-e körül az ellenséges csapatok zömét bekerítettnek lehetett tekinteni. A Krasznograd mellett álló ellenfél hirtelen felismerte, hogy ha valamit még v

ieg akar menteni, minden áron vissza kell vonulnia. Azoncan csak az Alekszejevszkoje körüli térségig jutott el. Mögötte becsapódott az arcvonalon ^nyitott rés kapuja, .'fcöhr vezérezredes es Pflugbeil repiilőtábornok légi kbtelekéi elhomályosították az eget-, amelyről- a már nyári nap kérlelhetetlenül meleg sugarai tűztek a földre. Május 29.-én Timosenko _ . . . ... * elitcsapatainak félmillió embere ezen a térségen vagv elesett, vagy megsebesült, illetve fogságba került. A 14 páncélos dandárból egy páncélos sem menekült meg. Hét lovaahadosztály lovai, amennyiben nem pusztultak el,. ..vadul száguldoztak három megsemmisített hadsereg roncsai között. Ezen a területen, amely talajánál fogva " alkalmas volt páncélos kötelékek küzdelme számára, a világ legnagyobb páncélos • hadseregei ütköztek meg. A keresztUl-kasul " . felhasogatott, a páncélosok számtalan hernyótalpátóí felszántott terület most köröácörül a pusz- ' tuláa képét mutatta, A sokat dicsért aigliai és északamerikai harckocsik "^szelévé, a német bombák találatai után kigyuüadva, szétszórt játékszerként hevertek mindenfelé, /Folytatása következik/ . , . .