Napi Hírek, 1942. május/2

1942-05-21 [0513]

W Cs/PO Berlin , május 2o, /Német Távirati Iroda/ N Göring birodalmi tábornagy már jelentett beszédében fejtegette a német népközösség gondolatát, valamint a/ harcát és müvét* A Führer - mondotta Göring - beszédeiben ismételten rámutatott arra, miképpen kell megtört énüe a népközösség kiépítésének. Egész tö­rekvése arra irányult, hogy SL nem múló nagy, békés alkotásokat hozzon létre e népkózösség kiépítése és uj kultúra felépítése terén. Szart fer­dült ismételten uj és uj javaslatokkal a többi néphez. Magától értődik, hogy bármily békekészség töltötte ia el a Führert és a német népet s bármennyire észszerüek is voltak javaslataik, voltak dolgok, amelyekről a Führer és a német nemzet nem üondhatott le, Németországnak e jegeit senkisem vehette el és nem tehette vitássá "sj ismét joggá kel­őiét t válniok. Ilyen volt 3. egei só sorben az Ostrsark csatlakozása, ahol het­Mllió német lakott, továbbá a csehországi némtség nagy részének bizto­sítása és végül e tiszta német Danzignak a Néntt Birodalomhoz való csatolá­3a.2zek annyira magától értődő követelések voltak, hogy okos állam­férfiú nem mehetett volna el mellettük, sőt ezeknek az államférfiaknak maguktól ktllett volna gondoskodniok farról, hogy raái* idejében megszerezzék ezeket az Euróna megegyezése szempontjából fontos előfeltéte­leket. ^Führer —1 ezeknek Göring birodalmi tábornagy emlékeztetett? azután Németor­szág ellenfeleinek e zsidóságtól sugallt és az irigységtől vezetett beké­ri tő-politikájára . Ugyanazokról az államokról r, olt ezó, amelyeikéi a fiá­mét Birodalomnak egyezer már szembe kellett szállnia. ATI/ * t m W Cs/V8 Ankara , május 20. /Német Távirati Iroda/ X N A merénylők iorében Dzsentf.1 Altay államügyész négyórás vád­beszédében abból indult ki, hogy Papén német nagykövet ellen tervezett me­rénylet végrehajtásáról volt szó. Ez a bünesel íkmény egész Törökországban a legnagyobb felháborodást * keltette. Az ügyész vádbeszédo elatt Pavlov, - szovj etorosz vádlott, könyveit olvasgatta, amiért az elnök rendreutasította. Figyelmeztette a vádbeszéd jelentőségére. A vádlottnak saját érdeke, hogy e.zt a legna­gyobb figyelemmel kövesse, A vádlott magatartása a bíróság előtti fegye­lemmel sem egyeztethető össze. Később az elnök megegyezer rendreutasította Pavlovot, mórt továbbra is feltűnő és mesterkélt közömbösséggel mzt akarta mutatni, hogy semmibe sem veszi a vádbeszódet. Az elnök megjegyezte, hogy a tárgyalási terem nem olvasóterem és Pavlovnak semmi oka sinos arra, hogy ugy viselkedjék, mint­ha az ügyész fejtegetései, egyáltalában nem érdekelnék. Az ügy-^sz még egy szar összefüggően jellemezte a vádlottakat, ismertette a merényletre való szövetkezést ós a végrehajtást. A vádható­ság bizonyítottnak látja, hogy Pavlov volt a merényié^ értelmi szerzője, Kornilov púdig az összekötő szerepét játszotta Pavlov éa o török vádlottak között. A vádlottak közül az ügyész Pavlovot tartja a legsötétebb egyéniek, Abdurrahman fontos végrehajtó személy volt, mert ő közvetítette a levele­zést Jugoszlávia ás Törökország között, Szuleimant összehözta Pavlovval és a merénylői: 0,>mer Toketnak Ankarában szállási adott. Szulainuui a merény­letben való részvételét már teljes mértékben bevallotté, Pavlov és Korni­lov azonban makacsul tagad, uk ezenkívül hivatásos, kiképzett politikai hünözők, /Folyt.köv./ \i y

Next

/
Oldalképek
Tartalom