Napi Hírek, 1942. május/1

1942-05-09 [0512]

He/Vv/4 Május 12.-én. kedden lesz kilenc esztendeje annak, hogy Krúdy Gyula meghalt. Az évfordulón a nagy iró barátai, hívei és tisztelői felkeresik a Keren esi-temetőben levő sir ját- Találkozás délelőtt 1/2 12 órajor a temető halottasházánál. /MTI/ Pro d o m o : A fenti sorok szives közlését kéri Várkonyi Titusz, a Magyar Nemzet munkatársa és Herczegh Elemér, a Magyar Távirati Iroda szerkesztője. W l£ö/Oo 8 B e r lin , méius 9»/Német Távirati Iroda/ N Mint a véderő JÍoperanosnoksága közli, pénteken a Kerosfcől délre lévő tengerrészen l4jD*t haroirepülőggpek fegyveres felderités sorén mestámadták egy bolsevista . dk naszedőha jót • ^telitalálatokkal elsüllyeszt ettek. Nem sokkal e támadáajitán a német harcirepülőgépek észrevettek három bolsevista szállitévizirepülőgépet,amelyek alacsonyan repültek, Hövid kalosön9s tüzelés után a vizi repülőgépeket oly súlyosan eltalálták,hogy azok még a levegőben fellobbantak. Megfigyelték,hogy a vizirepülőgápek lőszert szállítottak,/tol/ N* — ^mt mm ' t: ei/ei 6 München, május 9. /Német Távirati Iroda/ N* Surányi-Unger Tivadar, • ^ a neves;magyar gazíasági szakértő, a budapesti Magyar-ltómet Társaság gazdasági bizottsáf

ának • elnöke ós a középeurópai gazdasági értekezlet magyar tagozatána gyvezető elnöke a müncheni .Mernet-Magyar Társas ág .. %• *. ' rendé zSsében mjgtartoit'-elóadóestén Németország és Magyarország háborús és az eljövendő békeidők gazdasági kapcsolatairól beszelt. Az előadóest színhelyét, az ipari és kereskedelmi kamara nagy üléstermét zsúfolásig meg^ töltötte az. erdéklődf közönség s megjelent a müncheni magyar főkonzul is £ Eagyttr eláadó'előadását Reinhardt tanácsos, a Német-Magyar Társaság el nöke vezette be. •• . Surányi^Unger Tivadar érdekes és világos fejtegetéseit a * /gazdasági világválság ismertetésével kezdte el. Az egész világra • kiható válság az 193o-as évkben Németországot , t sokká] jobban sújtotta --"mondotta az előadó -o, mint. Magyarországot, mert gajidasági szempontból sorsa jobban öszefonódott a többi külallamok gazdasági eletevei. Németország azzal hozta helyre hátrányát, ho^y már 1933-ban korszerű tervgazdálkodás

1-?, kezdett, amire Magyarország • 1938-ban tért át. Németország ipara a mai háború előtti területi gyarapodásai réven jelentősen megerősödőtt, mig Magyarország 1938-41. evi területi növekedése mezőgazdasági termelésének növekedését mozditotta elő,'A mai hadigazdálkodásban Magyarország arra törekszik, hogy termelő képességét a szövetséges N^etorszá^nak is rendelkezésére bocsássa. Az ipari együttműködés terén'nemcsak az az elv érvényesül, hogy a szűkségf hez képest rendeléseket Írjanak át Magyarországra, hanem-^egkonnyatik azt is, hogy amennyiben a háború megkívánja, egyes nemet ipartelepeket • Magyarországra helyezzenek át. Az átmeneti ds Békebeli gazdasági idpkre Magyarország szakszerűen kidolgaaott terveket tartogat a' Németországa g?.»l való élénk munkamegosztásra, amely .mindkét fél számára annál hasznosabban alakulhat, minél jobban adva*van Magyarország számára •_ annak lehetősége, hogy az uj Európában következetesen mezőgazdasági, ipari és kereskedőállammá fejlődjék. /MTI/