Napi Hírek, 1942. május/1
1942-05-09 [0512]
1. kiadás 1943. május 9» 8 óra 0 perc o A/Dé 9 Vichyből jelentik: Francia pénzügyi körökbon az esemény fontosságának kijáró érdeklődéssel fogadták a Szuezi-csatoraai részvénytársaság moratóriumkáraiménak hirét, de a nagy francia vállalat igazgatóságénak ez a kezdeményezése, amely más körCI lraények között minden bizonnyal pénzügyi pánikot idézett volna elő ? semminemű sulyosabo zavart sem keltett az értékpiacon, A csatorna-vállalat részvé nőinek árfolyama a moratóriumot követő héten úgyszólván változatlan maradt, ami nyilván azt bizonyltja, hogy a pénzvilág a társaság fizetési nehézségeit a nemzetközi hely* zetből folyó átmeneti jellogü bajnak tulajdonítja, A háborús eaja^yek következtében ugyanis a vállalat Parisban székelő központja s alexandriai fiókintézete között a közvotlen érintkozés megszakadt s 1940 nyara óta ogyotlen okmányt s a mérlegre vonatkozó ügydarabot sem lehetett Alexandriából Fr--noiaországba juttatni. Ennek következtében a vállalat az 1940-41, években nom is tott közzé hivatalos mérleget. Ezzel egyi» dőben a csatoma-foxigalom bevételeiből származó összegek Parisba való átutalása is fennakadt, mégis a vállalat párisi központja % részvényszelvények beváltását egészen a moratórium bejelentéséig tovább f olytatta* érdekelt körökben hangoztatják, hogy a földközi-tengeri há-* ború a csatorna foigalmára igon s'ulyos hatást gyakorol, A tengelyhatalmak repülőgépei máris többizban bombázták a csatorna-müvekot s állfyqflóan veszélyeztetik a viziut bejáraténál fekvő Port-Said kikötőjét, A Vörös-tongeron való átkaláa ann3k kövotkeztében igen kockázatossá vált s a hajóbiztositások dija annyira DBgnövekedott, hogy a kereskedei* mi hajók Jelentékeny része ma már előnyöseebnek tartja a régi délafrikai útirányhoz való visszatérést. A osatoraa hajóforgalmának eként beállott nagyarányú csökkenése a társaság bevételeinek jelentős megcsappanását vonta maga után s a társaság pillanatnyi fizetésképtelensége is jórészt annok a körülménynek tudható bo, A francia értékpiacon egyébként áltaw lénos nézet az, hogy a jolanlogl helyzetből semminő következtetést sem lehet levonni a csatorna-vállalr.t belső szilárdságára és anyagi jövőjére. A vállalat, amelynek ró szvény többsége ma is francia kezekbon van, utolsó közgyűlését 1940 júniusába© tartotta Parisban. Az igazgatóság ekkor 21 franciából, 10 angolból és egy hollandusból állott, /Az igazgató-tanács elnöki tisztjét mindenkor franoia személyiség viselte. Az első elnök a vállalat tuagalapitója, Ferdinánd de Lesseps volt, utána Ouichard, Arenbarg herceg, majd pedig Jonnart következett. A jelenlegi elnök De Vogüé márki,/ A vállalat igazgatóságához közelálló helyen a társasós helyzetének nemzetközi vonatkozásairól a sajtó előtt a következőket mondották: - Kétségtelen, hogy a Szuezi-csatorna r.t, tisztán pénzügyi szempontból francia vállalat, de az is nyilvánvaló, hogy a osatornat •stratégiai szempontból az a hatalom fogja ellonőrzése alatt tartani, amely a Földközi«#tangoren, a Vörös-tengeren s az Indiai-óceánon a haditengerészeti hegemóniát végül is biztosítani tudja nagának.A csatorna engedménye 1968*ban Jár 1© s ekkor Losbeps nagy müve Egyiptom birtokába megy át. Nyilt kérdés, hogy Egyiptom kormánya hajlandó lesz-e megújítani az eggodményt. A megújítás terve elsőizben 1910-ben merült fel, de Kairó akkoriban kedvezőtlenül fogadta a gondolatot s a megindult tárgyalások csakhamar meghiúsultak, A vállalat igazgatósága egyébként a háború befejeztével tüstént hozzá for látni a csatorna-müvek moro-ni T-'l^boz s a hajóút lényeges kiszélesítéséhez, A bika- magkötóso után a nagy nemzetközi közmunkák srácán a Szuczi-osatorna átépitóse az első helyet fogja Q ^0 a ^ ORSZÁGOS LEVÉLTAR ,5
