Napi Hírek, 1942. május/1

1942-05-04 [0512]

. . . Ismétlem : Többet dolgozni és termelni*. Ez tehát a mottó s indokolásául még valamire rá akarok mutatni, Ilinél többet dolgozunk és termelünk, annál jobb pénzünk értéke. Itt. körötökben fejtettem ki még 1938-ban először annak az uj pénzügyi politikának alapelveit, amelyet már akkor követtek. Azt, hogy valamire van-e pénz vagy sem, nem az határozza meg ma már, hogy milyen mértékben van az arany felhalmozva, hanem egyedül az az egyensúlyi helyzet, az az arány, amelynek a forgalomban lévő penzt 1 mennyiség és a foAsztásra rendelkezésre allé javak között kell meglennie, ízt az egyensúlyi •helyzetet kell fenntartanunk, mert akkor teljesén függetleníthetjük, mint ahogy függetlenítettük is magunkat az aranytői, 8 hanoin ezt tettük volna, higyjétekel. ma hadsereg nélkül állhatna az ország I Háborúban természetesen egyre több és több pénzre van szükség s ugyanekkor a munkának, a termelésnek mind nagyobb . és nagyobb részét kell elvonnunk a hadsereg számára á polgári fogyasztás elől. Az egyensúlyt tehát két oldal-* ról'is támadás éri. A védekezés pedig nem más, mint a töobtermelés, a. több áru, a nagyobb fogyasztás, mert ezzel állathatjuk helyre és biztosithatjuk csak az egyensúlyi helyzetet. \ Rá kell mutatnom az árszínvonal kérdésének fontosságara 19 • Mindenki előtt ismeretes tény, hogy az árak emellé dtek, de talán kevesen tudják, hogy az emelkedésnek mi a magyarázata. Vissza kell nyúlnunk 1931ig, amikor egész Európában súlyos gazaasági válság tört ki s ennek folyomaV nyaként, hogy csak egy adatot ragadjak ki, nyolc pengőre esett vissza a magyar búza ára. Természetesen a búzához igazodtak az °g«b mezőgazdasági árak is. Később megindult az egészséges lassú javulás, 1936-ban aránylag már jobb volt a helyzet, 1938-ban pedig még inkább javult, az egészséges fejlődési folyamatnak azonban közepébe vágott a világháború kitörése, amelynek gazdasági követkemenyei alól Európa egyetlen állama sem vonhatta ki maáát, még akkor sem, ha nem vett benne részt fegyverrel hosszúidéig, A világháború kitörésekor/1939 szeptemberében mezőgazdasági cikkeink nem voltak azon az árszínvonalon, anely helyes és kivánatosjlett volna, az árak nem biztosították a mezőgazdaságnak a nyereséges termelést 8 ezen a tarthatatlan helyzeten okvetlenül változtatni kell. Tudatosan törekedtünk tehát a mezőgazdasági árak megjavítására, részben a mezőgazdaság érdekében, de másrészt azért is, hogy árszínvonalunk megfeleljen az Európában kialakult árszínvonalnak: az olyan aránylag kis "• terület ugyanis, mint a mi országunk, nem folytathat ónálló árpolitikát, mert ebből csak bajok származhatnak. Tudatosan törekedtünk tehát olyan szerves árszínvonalra.amelyben bizonyos összhang van a mezőgazdasági es ipari cikkek ara, továbbá 9 munkabérek és a fizetések között. Arra törekedtünk, hogy részben a megváltozott viszonyoknak, részben az európai helyzetnek megfelelően alakítsuk ki az uj magyar árszínvonalat, s az a fejlődés, amelyet mesterségesen támogattunk, most nyert befejezést. Ez azonban természetesen nem jelenti^azt, hogy az árakban halott mozdulatlanságot kívánunk ; kisebb-nagyobb csökkenések vagy emelkedések a jövőben is lehetségesek - elég, ha csak az idényoikkek mindig változó áraira utalok -,olyan mérvű változások azonban, amelyek az árszínvonal szerves összhangját megbonthatnák, nem következhetnek be. Kiegyenlítő munka szükséges, amelynek egyik legközelebbi feladata az ipari cikkek, különösen a gyáripari cikkek ármegállapításának felülvizsgálata, mert meggyőződésem, hogy ennek során elérhetjük bizonyos cikkek árának leszállítását,, *r /^Tt.kKv,/ W